Nem is tudom, mi lett volna velünk, ha véletlenül kimaradtunk volna ebből az örömből. Úgy látszik az őrület még fokozható, s ki tudja , hol a vége. /Diliházat javasolnék azoknak, akik ezeket a marhaságokat kiötlik, hiszen normális ember agya máshogyan működik./

Az elmúlt hónapok ,az újabb nemzeti inzultácó jegyében teltek el. Az "örökös miniszterelnök" - valószínű gyerekkorában bélyeggyűjtő lehetett -, mert fenemód szeret levelezni. Nem is lenne ez baj, ha a költségeket a saját vagyonából fizetné. Persze, ahogyan elnéztem becses kezével aláírt - legutóbbi - vagyonnyilatkozatát, olyan csóró szegény, mint a templom egere. /A feleségével közös bankszámlájukon 742 ezer forint volt. Egyéb megtakarításuk a látszat szerint nincs. / Már az is előfordult a fejemben, hogy a Magyar Posta, a levelek után talán még alkotmányos költséget is fizethet valamelyik intézőjének, de ugye ez képtelenség?

Az országot hosszú időn keresztül elárasztották a Brüsszelt anyázó plakátok, ezt öntötték ránk, minden lehetséges formában. Emlékszem én is kaptam egy kormánytól érkező borítékot, a tartalmára nem voltam kíváncsi, a méltó helyére került : a kukába. Valószínűleg nem voltam egyedül,aki így járt el. Hogy mi értelme volt abba a kézbe piszkítania a Fidesznek, amelyből az országot működtetik, egyszerű aggyal szinte lehetetlen megérteni. Mi lenne az országgal, ha Brüsszel elzárná - akár ideiglenesen - a pénzcsapokat, hiszen a stadionok kivételével szinte minden az unió pénzéből épült. Még szexboltra is telt az egyik csókos városban, ahol valószínűleg a gyermekáldás magasabb, mint az országos átlag.

Látom, hogy a mostani kék plakátokon azt tudatják velünk, tudatlanokkal, hogy "Magyarország erős és büszke európai ország". Megismerhetjük, hogy "minden idők legsikeresebb" nemzeti konzultációját "élvezhettük". Biztos így van, főleg ha Orbán Viktor és Habony Árpád számolta meg, hogy hány kérdőív érkezett vissza. Váljék egészségükre.

Vajon, ha Magyarország "erős" és "büszke" ország, azt miért kell a Fidesznek reklámoznia? Hiszen, ha igaz, amit írnak, akkor azt a magyar emberek a saját bőrükön érzik, többek között úgy, hogy működik az egészségügy, nincsenek várólisták, nincs gyógyszerhiány, nincs négy millió szegény ember, nincsenek éhező gyermekek. Ha pedig nem igaz, akkor a hazug embert, hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Az emberek millióit még az "örökös" miniszterelnök sem nézheti hülyének. A közösségi oldalról idézek néhány véleményt, természetesen név nélkül:

"Annak jobban örülnék, ha nem a plakátokról kellene megtudnunk, hanem érezné minden magyar állampolgár! Addig amíg csak Mészáros Lőrinc és társai erődödnek, a szegénység meg nő, nincs minek örülni, és nincs mire büszkének lenni";

"Ha erős és büszke, minek plakátolni? ";

"A konzultáció valamelyest mégiscsak sikeres volt. Lehet, kis betűkkel szedve, de a Fidesz felfedezte, Európában élünk .";

"Erős és büszke? Fel a fejjel, semmi remény.";

"Rossz duma! Mire erős és büszke Magyarország? A sok szegényre, meg a nagy fejetlenségre? ";

"Ez nem a büszke, hanem a szégyen Magyarországa.";

"Arra legyünk büszkék, hogy pénztáros Lőrinc, egy nap alatt többet keres, mint én, egész életemben? ";

"Arra legyünk büszkék, hogy virágzik Magyarországon a korrupció, a közbeszerzések előre lepacsizottak? ";

"Egy erős országban nem a gyűlölködés, az uszítás az úr. Végletekig megosztott hazában élünk, erre Orbán még rá is tesz egy lapáttal.";

Hosszan sorolhatnám még a bejegyzéseket, többségük hasonló szellemben íródott, feleslegesnek, hazugnak tartják a "legsikeresebb " konzultációt.

A Brüsszel elleni kampány költségei súlyos milliárdokra rúgnak. Dőlt a közpénz a csókosokhoz, a Fidesz vazallusai által összevásárolt médiához. A Fidesz által a konzultációnak nevezett parasztvakítás egyedüli célja, hogy a Párt klientúrája zsíros állami megrendelésekhez jusson,s a haszonból, - ahogy hallani - visszajuttasson a megfelelő zsebekbe.

Az ország második legnagyobb városában rengetegen élnek szegénységben, nyomorban. Nagyon sokan kisnyugdíjasként tengetik az életüket, de nagyon sok család él a szegénységi küszöb alatt is. Saját magam is tapasztaltam, hogy évről, évre mind többen állnak sorban, a hónap utolsó vasárnapi, ingyenes ételosztáson. Pár éve még az utcán élők voltak a többségben, ma már az ételre várók többsége kopottas öltözetű nyugdíjas, akiknek hó végén dönteniük kell, hogy a gyógyszereiket váltják ki, vagy kenyeret vesznek. Egyre többen jönnek kisgyermekes családok, akiknek gondot jelent, hogy hétvégén meleg ételt adjanak a gyermekeiknek. Nagyon sokan szégyellik, hogy ide jutottak, előfordult, hogy egy idős néni, többször sétált el az ételosztó asztal előtt, de nem állt meg. Mikor megszólítottam, könnyeit törölgetve mondta, "Kedveském, sajnálom, hogy ide jutottam, nincs mit ennem, éhes vagyok... " Invitálásra végül elfogadta az ételt, amit a többiektől külön ülve fogyasztott el. Elköszönt, majd amilyen csendben érkezett, ugyanolyan észrevétlenül távozott. Hosszan néztem törékeny alakját, vitte magával kis élete minden nyűgét, baját.

Sajnos nem egyedi eset amiről írtam. A fővárosi és a vidéki ételosztásokon évről-évre nő a sor, óriási a szegénység hazánkban. A nyomorban élő milliók nem érzik, hogy erős ország lenne hazánk. A hivatalosságok nyűgnek tekintik a szegény embereket, akik a kormánytól segítségre nem számíthatnak. Egy választási ígéretét biztosan teljesítette a Fidesz. Nem hagytak senkit az út szélén, páros lábbal belerúgták őket az árokba.

A nemzetinek csúfolt konzultációkra kidobott milliárdokat sokkal hasznosabban is ellehetett volna költeni. Biztos vagyok abban, hogy ennyi pénzből meg lehetne szüntetni az ételosztásra váró hosszú sorokat. Minden nagyobb településen meg lehetne oldani, hogy a rászorulók az év minden napján, állami gondolkodás keretében, naponta egyszer meleg ételhez jussanak. Az ehhez szükséges pénz a rendelkezésre áll, csak az emberség, a tisztesség hiányzik a plebejusnak mondott kormányból. A szegény ember dögöljön meg, az uraknak pedig vastagszik a bugyellárisuk.

Fejezzem be a plakát szellemében: Ilyen hazug, cinikus, álszent, saját zsebbe dolgozó kormánya a rendszerváltozás óta még nem volt Magyarországnak!

Budácsik Lajos