h i r d e t é s

Ijesztő számok: vérzik a magyar oktatás!

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Ijesztő számok: vérzik a magyar oktatás!

2015. november 26. - 09:45
0 komment

 

A magyar alapfokú oktatásban tanuló iskolások sokkal kevesebb óraszámban tanulnak, mint az OECD országokban átlagosan, ráadásul a kötelező tananyag között sok a nem az alapkészségek elsajátításához szükséges tanulnivaló, arról nem is beszélve, hogy a magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira.

Illusztráció - Forrás: listsurge.com

Többek között ezeket a megállapításokat fogalmazta meg az OECD Oktatási Körkép 2015 című tanulmánya Magyarországra vonatkozóan. Emellett óriási a bérszakadék a nemek között és képzettség szerint is. Kevesen végeznek felsőoktatási képzést, sőt, doktori címet nálunk szereznek a legkevesebben. Valószínűleg mindez összefüggésben van azzal, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás és a vizsgált időszakban nálunk csökkent a legdrasztikusabban az oktatásra fordított állami kiadások aránya. A tanárok pedig továbbra is alulfizetettek és egyre idősebbek - írja a Portfolio.

Fejlett az óvodai rendszerünk

2013-ban Magyarországon négyből három gyermek járt 3 éves korában iskola előtti oktatási intézménybe, ami közel van az OECD átlagához (72%). Ha a 4 évesek nézzük, akkor már 10-ből több mint 9 gyermek jár oviba. (2015 szeptemberétől egyébként már kötelező 3 éves kortól a gyermeket óvodába járatni.)

Emellett Magyarországon az iskola előtti nevelésben részt vevő gyermekek jelentős többsége (91%) állami-önkormányzati intézménybe jár, amivel jóval az OECD átlag (61%) előtt vagyunk.

A PISA elemzések szerint a legtöbb országban jobban teljesítenek azok a tanulók, akik legalább egy évig részt vettek iskola előtti nevelésben, mint azok, akik nem - még akkor is, ha számításba vesszük a tanulók társadalmi-gazdasági hátterét is.

Óriási a bérszakadék képzettségtől, nemtől függően

Az OECD szerint a magas szintű képzettséget összességében jól megfizetik Magyarországon, a nemek közötti bérszakadék azonban az egyik legnagyobb a tagországok között.

A felsőfokú képzettséggel rendelkező magyar munkavállalók bérelőnye a negyedik legnagyobb a vizsgált országok között. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek több mint kétszer annyit keresnek, mint a középfokú végzettségűek. Ez a magas bérprémium valószínűleg részben annak tudható be, hogy Magyarországon viszonylag alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Míg az OECD országokban a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők átlagos keresete 73 százaléka a hasonló képzettségű férfiak keresetének, Magyarországon ez a mutató 64 százalék, amely az OECD és a partnerországok közül Izrael, Brazília és Chile után a negyedik legalacsonyabb.

A 35-44 éves korosztályt figyelembe véve Magyarországon a nők a férfiak keresetének csupán átlagosan 59 százalékát keresik, ami a legalacsonyabb ebben az összehasonlításban.

A nők ugyanakkor nagy arányban képviseltetik magukat az első felsőfokú végzettséget szerzők között a rövid képzési idejű felsőfokú képzésben (69%), az alap- (61%), illetve mesterképzésben (61%). Ezek az OECD átlagánál magasabb arányt jelentenek (sorrendben 56%, 58% és 56%).

Többet kell tenni a diákok digitális korra való felkészítéséért

A 2012. évi PISA eredmények alapján a magyar igazgatók 97 százaléka véli úgy, hogy a számítógéphiány nem akadályozza az oktatást az iskolájukban - ez az egyik legmagasabb érték az OECD-országok között -, azonban a magyar diákok sokkal rosszabbul teljesítettek a digitális szövegértés tesztekben, mint a nyomtatott szövegértés tesztekben.

Ennek alapján Magyarországnak jobban kellene segítenie a diákokat abban, hogy felkészülhessenek a digitális kor kihívásaira.

A diploma megkönnyíti az elhelyezkedést, de kevesen tanulnak felsőoktatásban

Magyarországon alacsony a felsőoktatásban első végzettségüket szerzők aránya, különösen alapképzési és doktori szinten.

Ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, várhatóan a magyar lakosság csupán 22 százaléka szerez alapképzésben oklevelet az élete során, doktori címet pedig csupán 0,7 százalékuk. Mindkét mutató a legalacsonyabbak között van az OECD-országokat tekintve.

Az első alkalommal mesterfokozatot szerzők aránya 15 százalék, amely nem sokkal alacsonyabb az OECD 17 százalékos átlagánál, viszont a vizsgált 21 uniós ország 21 százalékos átlagánál jóval alacsonyabb.

Szintén a legalacsonyabbak között van azok aránya, akik életük során várhatóan részt vesznek alapképzésben (41% vs. OECD és EU21 átlag 57%). A mesterképzésbe való belépés aránya 14%, ami szintén alacsonyabb az OECD (22%) és az EU21 (26%) átlagánál.

A foglalkoztatási ráták közötti eltérés a felsőfokú végzettséggel és a középfokú vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők között 37 százalékpont, ez az OECD országok körében a legnagyobb eltérések közé tartozik.

Egyre kevesebbet költük oktatásra

Az oktatási intézmények egy tanulóra jutó éves kiadása Magyarországon az általános iskolától a felsőfokú oktatásig terjedően az egyik legalacsonyabb az OECD országok viszonylatában (5,5 ezer dollár vs. OECD-átlag 10,2 ezer dollár).

Magyarország azon hat OECD-ország közé tartozik, ahol 2008-2010 között reálértéken csökkentek az oktatási intézményekre fordított állami kiadások (az általános iskolától a felsőfokú oktatásig terjedően). Ez a 11 százalékos magyarországi csökkenés az egyik legmagasabb mértékű volt és ezzel a kiadások a GDP százalékában is ténylegesen csökkentek. Ezt követően 2010-2012 között további 13 százalékkal csökkentek az oktatásra fordított kiadások.

2005-2012 között folyamatosan csökkent az oktatásra fordított állami kiadás aránya az összes közszolgáltatásra fordított közkiadáshoz viszonyítva. 2012-ben ez az arány 7,5 százalék volt, amely a második legalacsonyabb az OECD országok között.

Kevés óraszámban tanulnak az általános iskolások

Magyarországon alapfokon és alsó középfokon a formális oktatási idő a legalacsonyabb az OECD-országok között: 5553 óra, míg az OECD-átlag 7570 óra.

Az oktatási idő aránylag nagy részében oktatnak a fő tantárgyak (olvasás, írás, irodalom, matematika, természettudományok, második vagy egyéb nyelvek) közé nem tartozó kötelező tananyagot (41 százalék ilyen az alapfokon, 46 százalék az alsó középfokon). Az alsó középfokon a szabadon tervezhető, de kötelező tantervbe tartozó órakeret aránya csupán 5 százalék.

Alulfizetettség és elöregedés jellemzi a tanári állományt

Az átlagos osztálylétszám Magyarországon 21 tanuló alap- és alsó középfokon egyaránt, ez nem tér el jelentősen az EU21 és az OECD országok átlagától. Ugyanakkor Magyarországon kevesebb az egy tanárra eső diákok száma, mint az EU21 és az OECD átlag.

Az alsó középfokon tanító tanárok jövedelmének a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek keresetéhez viszonyított aránya Magyarországon a legalacsonyabb. A hasonló képzettségű, teljes munkaidős, egész éves foglalkoztatásban dolgozók jövedelmének kevesebb mint 48 százalékát keresik.

(2011-ben ugyanakkor új oktatási törvényt hoztak, amely 2013. szeptembertől kezdődően megnövelte a tanárok alapbérét, és további éves bérfejlesztést határoz meg 2017-ig, így ez a tendencia az elkövetkező években megfordulhat.)

Mivel Magyarországon a tanári állomány idősödik - a tanárok kevesebb, mint 30 százaléka fiatalabb 40 évesnél -, fontos lesz a fiatalok számára vonzóbbá tenni a tanári pályát.

Erre egy lehetséges módszer a tanári fizetések emelése. Ennek érdekében 2013-ban többek között bevezetésre került egy speciális ösztöndíjprogram (Klebelsberg ösztöndíj) is a diákok tanárképzési programokra való beiratkozásának ösztönzésére, ezzel elősegítve a közoktatási munkaerő jövőbeni tervezését is.

Több iskolai értékelésre és ellenőrzése van szükség

A magyar elszámoltatási rendszer az iskolák szintjén háromévente egy iskolai ellenőrzést és egy iskolai önértékelést ír elő. Fejlesztő-formáló (formatív) célokra ezeket mérsékelten alkalmazzák, ellentétben a legtöbb OECD országgal, ahol az ellenőrzést és az önértékelést is jelentős mértékben használják fejlesztő-formáló célra, a minőség javítása érdekében. Lezáró-minősítő (szummatív) értékelésként is mérsékelten alkalmazzák ezt a két értékelési formát - vagyis ezek az elszámoltathatóság bizonyítékául szolgálnak a felsőbb szintű oktatási hatóságok és az iskolán kívüli nyilvánosság felé.

 

portfolio.hu


 

h i r d e t é s