h i r d e t é s

Így néz ki Erdély a románok oldaláról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Így néz ki Erdély a románok oldaláról

2018. augusztus 26. - 10:50

Egy székelyudvarhelyi magyar úriember kezdeményezésére tanulmányoztuk a „Nagy Magyarország” problematikáját, és szenvedély vagy túlzások nélkül Magyarország és Románia történelme nem beszél egy Nagy Magyarországról, hanem Osztrák- Magyar Birodalomról, amelyet egyes magyarok Nagy Magyarországként emlegetnek, mintha az osztrákok nem is léteztek volna.

Forrás: ziarharghita.ro

Erdély a XV. Század végén csatlakozott a Habsburg birodalomhoz, mint autonóm fejedelemség, majd mint Nagy Hercegség, amelyet közvetlenül a bécsi császár vezetett. Tartományi állapotát 1868-ban megszüntették, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia magyarországi részévé tette az 1918-as Nagy Egyesülésig.

A Habsburg Birodalom központosítási politikájának fontos pillanata Erdély Nagyhercegségi státuszra való emelése. Mária Terézia császárné 1765. november 2-án aláírt rendelete elismerte a tartomány hozzájárulását a “kereszténység törökök elleni küzdelméhez”, és kifejezetten előírta, hogy Erdély “nincs más királyságnak vagy más uraságnak alávetve”, ami nyilvánvaló utalás egyes magyar nemesek követeléseire, hanem „saját törvényei, bírósági hivatala és intézményei vezetik, a kormányzó és a tartományi tanács adminisztrálja, a mi felügyeletünk alatt, hogy ez a Fejedelemség semmit se veszítsen ragyogásából és nagyszerűségéből, amit az uralmunk alatt levő egyéb provinciák is élveznek”– mondja a Historia, amely olyan forrásokat idéz, mint: Susana Andea, Avram Andea, Structuri transilvane în Epoca luminilor, Cluj Napoca, 1996; Mathias Bernath, Habsburgii și începuturile formarii Națiunii Române, Cluj Napoca, 1994; Virgil Cândea (coord.), Istoria românilor, Vol. 5, București 2002; Paul Cernovodeanu, Nicolae Edroiu (coord.), Istoria românilor, Vol. 6, București 2002.

A Historia által publikált anyag részletéből világosan kitűnik, hogy 1868-ig, amikor Magyarországhoz csatolták, az Osztrák-Magyar Dualizmus kihirdetésével egyidőben, Erdély önálló Hercegségként működött, amelyet a bécsi császár közvetlenül vezetett, egy kijelölt kormányzón keresztül! Az Osztrák-Magyar Dualizmushoz tartozott, nemcsak Magyarországhoz (Magyarország Erdélynek csak egy részét birtokolta, 1940-1944 között) az említett évtől 1918 december 1-jéig, amikor a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés kihirdette a Romániával való egyesülését! Szóval hol van a magyarok által emlegetett 1000 év, amikor állítólag Erdély fölött uralkodtak?!

Mindenesetre azt javaslom, olvassák el Paul Lendvai „Magyarok” című könyvét, amely 2013-ban jelent meg román fordításban a Humanitas Kiadó gondozásában, és amelyet a THRAXUS ARES oldal népszerűsít A magyarok és hamisított történelmük c. cikkében.

A könyv szerzője újságíró és író, magyar zsidó, (vagy zsidó magyar?), Budapesten született, 1956 után Ausztriában telepedett le. Sikeres író, számos díjban és kitüntetésben részesült, valamint a magyar állam legmagasabb kitüntetését- a Magyar Köztársaság Érdemrend Parancsnoki Keresztjét is magáénak tudhatja 2003-tól, amelyik év a szóban forgó könyv megjelenési éve is.

Valahol a könyv tartalmában az író Paul Valéry ítéletét idézi:

“A történelem a legveszélyesebb termék, amelyet az emberi agy kémiája kifejlesztett. (…) ez a folyamat hajlamosítja az embereket az álmodozásra, elkápráztatja őket, a múlt illúziójával táplálja őket, felülbírálja reflexeiket, nagyzási- vagy üldözési mániával fertőzi meg őket, nyitva tartja sebeiket, megzavarja a nyugalmukat, a nemzeteket keserűvé, brutálissá, elviselhetetlenné, önteltté teszi.

Az idők folyamán a történészek nem riadtak vissza a történelem meghamisításától, éppen azért, hogy ilyen illúziókat tápláljanak honfitársaik elméjébe.

„Nincs olyan nemzet, amely ne hamisítaná meg saját történelmét”, állította a könyv által idézett Ernest Renan, és Paul Lendvai ezt állítja:

„Kevés az a nemzet (talán a szerbek kivételével) akikre jobban illenének Ernest Renan szavai, mint a magyarokra.”

És, hogy megértsük milyen messzire képesek elmenni a magyarok, mikor a történelemről van szó:

Valószínűleg a magyar történelemmel kapcsolatos legsúlyosabb túlzások Horvát István (1784-1846) történész nevéhez fűződnek, aki azt állította, hogy Ádám és Éva magyarok voltak, hogy a Paradicsomban magyarul beszéltek, Hogy Homérosz és Herkules is magyarok voltak, és az ősi magyarokat „óriásoknak” vagy „titánoknak” nevezték!

ziarharghita.ro