h i r d e t é s

Így "küzdünk" mi a koronavírus ellen

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Így "küzdünk" mi a koronavírus ellen

2020. április 23. - 10:21

 

Nagyjából tucatnyi Németországban dolgozó munkavállaló tért együtt vissza pár napja, és a határon valamennyien megkapták a piros cédulát, s utasításba kapták, hogy azonnal menjenek haza, és a karanténra figyelmeztető jelzést ragasszák ki az ajtóra. Egyiküket a felesége és két kisgyermeke várta, akik a férj megérkezése után szintén "házi fogságba" kerültek, és a rendőrség minden nap ellenőrzi, hogy valóban otthon vannak. Ennyi ráfordítással akár tesztelhették is volna őket, és akkor nem kell két hétig görcsösen reménykedni, hogy egyikük sem beteg.

Forrás: koronavirus.gov.hu

Érthető, hogy a kormány a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében korlátozó intézkedések sorát vezette be, de azért a szükségesség és arányosság, meg persze a józan ész jegyében ezt lehetne másként csinálni. Az ugyanis mindenképpen abszurd, hogy egy Németországból hazatérő munkavállalót minden vizsgálat nélkül – még azt sem nézték, nem lázas-e – hatósági karanténba utalnak, és azután legfeljebb azt ellenőrzik nem kevés rendőri erő bevonásával, hogy a feleséggel és két kisgyermekkel otthon tartózkodnak.

A konkrét esetben az érintett családja együtt él az anyóssal, az apóssal és azok nagylányával, tehát összességében heten vannak egy háztartásban. Na, őt küldték haza a határról a piros cédulával, hátha megfertőz még másik hat embert. Kész szerencse, hogy az anyóséknak volt hová menniük, mielőtt a férfi megérkezett Budapestre a kötelező karanténra vonatkozó jelzéssel. Ha nincs lehetőségük a lakás elhagyására, még hárman esnek ki két hétre a munkából, és akkor heten aggódhatnak összezárva, hogy ki beteg és ki nem.

Ha már a karanténba zárt négytagú családot minden nap ellenőrzi a rendőrség, vajon mennyivel került volna többe, ha a Németországból hazatért férfin, a feleségen és a két gyermeken inkább azonnal elvégzik a szükséges teszteket? Igazából nem tudni, hogy ez a rendőrségnek mennyibe kerül, de egy karanténba kényszerített, amúgy egészséges személy napi ellenőrzése két héten át szinte biztosan felemészthet tízezres nagyságrendű összeget. Miközben az egyenruhásoknak lenne talán ennél fontosabb feladatuk is a közrend és közbiztonság megőrzése érdekében.

Itt valamilyen feje tetejére állt logika működik: a rendőr úgyis dolgozik, és az nem igényel többletforrást, hogy nem a közterületek rendjére vigyáz, hanem házról házra járva a karanténeseket ellenőrzi. Miközben elég lenne, ha az érintett személyeket legalább kétszer megszűrnék, és akkor nem két hétig tartanák „házi őrizetben” a potenciális vírushordozókat, hanem csak pár napig.

Bár ez sincs ingyen, de a veszélyeztetett körbe tartozók gyors tesztelésének össztársadalmi költségei talán alacsonyabbak lennének, mint a járványügyi zárlat, hiszen amúgy általában egészséges emberek nem esnének ki két hétre a munkából, s nem kellene őket naponta a rendőröknek vegzálniuk. Az efféle megoldás mentális hatásairól már ne is beszéljünk, mert a „szobafogságra” ítélt családokat – különösen a gyerekeket – alaposan megviselheti a bezártság, és talán még inkább a bizonytalanság: vajon beteg-e valaki?

Ez így enyhén szólva is aggályos megoldás, bár kétségtelen: a külföldről hazatérők mozgásának korlátozása szűkíti a lehetőségét annak, hogy bárkit megfertőzhessenek. A családjuk meg úgy tűnik, nem számít. Otthon terjeszthetik a kórt, már ha tényleg vírushordozók. A döntéshozók vajon ezzel a nem túl elegáns módszerrel kapcsolatban hogyan számolnak el saját lelkiismeretükkel?

A Civilek a Demokráciáért különben éppen a tesztek számának növelését követeli az aHang internetes portálon is megjelent petícióban. A dokumentum szerint – amelyet 17 neves szakember, illetve ismert politikus jegyez – vizsgálni kellene elsősorban az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozókat, mert nemzetközi tapasztalatok szerint akár 15-20 százalékuk is megfertőződhet.

Javasolják ugyanakkor a lakosság körében mindazok tesztelését, akiknek COVID-19 fertőzésre utaló tüneteik vannak, akkor is, ha nem az összes tünetet mutatják egyszerre. Emellett felvetik: az igazoltan COVID-19 vírussal fertőzött személyek közvetlen környezetének, majd megfelelő időzítéssel a lakosság minél szélesebb körének tesztelését is el kell végezni.

A jelenlegi protokoll szerint Magyarországon csak azokat tesztelik COVID-19-re, akiknek a tünetei már olyan súlyosak, hogy kórházi kezelésre szorulnak. A teszt ebben esetben csupán a diagnózis megerősítését szolgálja, de a kevésbé súlyos betegeket és a panaszmentes fertőzötteket nem szűri, így ők akadálytalanul terjeszthetik a vírust.

A WHO és a Magyar Orvosi Kamara egyaránt a széleskörű tesztelést szorgalmazzák – hívják fel a figyelmet a petíció aláírói –, mert ez jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy minél kevesebben haljanak bele a fertőzésbe, és minél hamarabb meg lehessen szüntetni a kijárási megszorításokat. Szerintük hosszú távon egészségvédelmi és gazdasági szempontból is megérné többet fordítani a vizsgálatokra.

A gyanúsnak tűnő személyek karanténba zárása – és ezzel családtagjaik veszélyeztetése – helyett talán tényleg jobb megoldás lenne a vírustesztek gyors elvégzése, emellett a lakosság korrekt, a betegek és a karanténba zártak területi megoszlására is kiterjedő tájékoztatása. Ez a hatalom iránti közbizalmat is erősítené, szemben az operatív törzs napi internetes sajtótájékoztatóin tapasztalt gyakorlattal, hiszen azok a „tájékoztatók” nem ritkán a mellébeszélésről szólnak, az újságírók érdemi kérdései pedig többnyire el sem hangozhatnak.

Forrás: Magyar Ügyvéd


 

Kommentek

h i r d e t é s