Az ilyen fából többet kell eltüzelni, ráadásul olyan nagy a nedvességtartalma, hogy nem is ad elég meleget. A nedves fával fűtés emellett szennyezi a környezetet, kátrány is lecsapódhat a kéményekben, ami tüzet okozhat. A kormány ennek ellenére utasította az állami erdőgazdaságokat: folytassák a kitermelést, hogy legyen elég tűzifa.

Tűzifát az évnek ebben a szakában már nem termelnek ki, mert amíg rajta van a lomb, nagyon magas a nedvességtartalma. Az erdészek szerint ez nem is nevezhető tűzifának.

Boros Attila erdész az RTL Híradónak azt mondta, aki tudatosan fűt a fával, mindig 2 évre előre vásárolja meg, és „a fakitermelési szezonban, tehát 

télen vásárolja meg, azért, hogy az összehasogatott fa a következő nyáron már tudjon száradni.

A kivágástól számítva tehát 1-2 évig kell szárítani a fát, hogy fűteni lehessen vele. Márpedig a kormány arra utasította az állami erdőgazdaságokat, hogy folytassák a kitermelést.

Amint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott: „utasítottuk őket, hogy augusztusban is folytassák a kitermelést, tehát jelentős mennyiségű fa fog rendelkezésre állni, hogy ne csak a szociális tűzifaprogramra legyen elegendő, hanem ezen túlmenően is, aki fát akar vásárolni, annak erre legyen lehetősége.”

Szakértők szerint azonban frissen kivágott fával fűteni pénzkidobás. Abból ugyanis jóval több kell, és nem is ad elég meleget. Mert először a benne lévő, akár 40-60 százaléknyi nedvesség fő ki belőle a tűzön.

Zágonyi Sándor kályhaépítő elmondta: „a fában lévő energiatartalomnak csak a fele kerül hasznosításra a lakás fűtésére, a másik fele csak a benne lévő víznek az elfőzésére szolgál, 

tehát ez egy fapocséklás és pénzkidobás. 

Ráadásul katasztrofális légszennyezettséget okoz, ha sokan fűtenek nedves fával a Levegő munkacsoport szerint.

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport munkatársa úgy fogalmazott, a nedves fa égetése során „kátrányos lerakódás képződhet a kémény belsejében, ami akadályozza egy idő után a füstnek a távozását a rendszerből. Emiatt akár vissza is szivároghat némi mérgező anyag az emberek otthonába.”

A kéményben lerakódott kátrány pedig meggyulladhat. A katasztrófavédelem adatai szerint minden hetedik lakástűz a kéményben keletkezik, ezért arra figyelmeztetnek, hogy aki most vált fatüzelésre, először a kéményseprőket hívja ki.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi főigazgatóság szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha valaki vaskályhát vesz, és a háznak a falán üt egy kis lyukat, 

és a vaskályhának a csövét kivezeti a falon, az is kéménynek minősül, azt is engedélyeztetni kell a kéményseprővel.

Kéménytől függően ezért tizenegy-tizenkét ezer forintot kell fizetni. 

Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a kormány lazított a fakitermelés szabályain, és akár természetvédelmi területen is lehet tarvágást végezni. Az Agrárminisztérium úgy reagált, hogy az energiaválság miatt a kormány rendkívüli intézkedéseket hozott. Ennek része, hogy kiviteli tilalmat rendelt el a fára, és fokozta a kitermelést. (rtl.hu)