Közölte: a magyar kormány egyetért a klímavédelmi célokkal, de reálisan megvalósítható tervekre van szükség, hogy ne a szegények fizessenek, hanem a nagy szennyező országok és cégek.

Nem emelkedhetnek az élelmiszer- és az energiaárak, nem csökkenhetnek a felzárkóztatásra szánt uniós források, a karbonsemlegesség és az olcsó energia pedig nem képzelhető el atomenergia nélkül, úgyhogy ne támadják Paksot

- mondta a kormányszóvivő.

Hangsúlyozta:

Magyarország vállalta, hogy 2030-ig 90 százalékban káros anyagoktól mentessé teszi energiatermelését, és ezt tudja is teljesíteni. Károsanyag-kibocsátása már ma is messze elmarad a nagy szennyező országokétól.

De a 2050-re kitűzött uniós karbonsemlegesség Magyarországon számítások szerint 50 ezer milliárd forintot emészthet fel, ami minden egyes magyarnak évi 170 ezer forintjába kerülhet. Hollik István arra figyelmeztetett, hogy ez nem igazságos.

A következő 7 éves uniós költségvetésről a kormányszóvivő elmondta: jelenlegi formájában a visegrádi országok - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország -  nem fogadják el, a döntés vélhetően csak jövő őszre születik meg.

A Gothár-üggyel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy a Katona József Színház igazgatójának lemondását várják-e, a kormányszóvivő úgy reagált: ebben a helyzetben nem történhet más.

A Gothár-ügy mutatott rá arra, hogy a kormány finanszíroz színházakat, de fenntartóként semmi beleszólása a működésükbe. Ebben a vonatkozásban sem maradhat következmények nélkül ez a zaklatási ügy

- jelentette ki Hollik István.

(MTI)