Havasi Katalin szerint, mivel a vírusfertőzésekre rátelepszenek bakteriális fertőzések is, ezért találkoznak súlyosabb gégegyulladással, középfülgyulladással, mandulagyulladással is.

Havasi Katalin elmondása alapján a házi gyermekorvosok az egész tanévben nagyon sok légúti betegséggel találkozhattak már eddig is. Emlékeztetett, a koronavírus delta variánsát az omikron követte, mely főként a kisebb gyermekeknél súlyos köhögéssel is járhatott – ez részben gégegyulladás, részben bronchiolitis is lehetett akár, láz kíséretében. De a január vége sem hozta meg a várt enyhülést, ugyanis a Covid mellé megérkezett az influenza, valamint több egyéb vírus, köztük például a légúti óriássejtes- (RNS) vagy az adenovírus, amelyek mind-mind megtámadják azokat a gyerekeket, akik korábban esetleg már átestek valamelyik fertőzésen és emiatt gyengültebb az immunrendszerük – magyarázta a szakértő.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint nyugodt szívvel beszélhetünk influenzajárványról, hiszen nap 80-100 kisgyerek fordul meg a háziorvosi praxisokban, miközben egy járványmentes időszakban legfelejebb 20-30 eset szokott jelenteni. Havasi Katalin hozzátette: a vírusfertőzésekre ráadásul rátelepednek a bakteriális fertőzések is, amelyek súlyosabb szövődményekkel: gége-, középfül-, mandula-, de akár tüdőgyulladással is járhatnak.

Ami a tüneteket illeti, kiemelte:

az influenza esetében riadalmat válthat ki, hogy magas, 39-40 fokos láza is lehet a gyereknek,

miközben az előző napon még teljesen panasz- és tünetmentes volt. A következő „ijesztő” tünet az – első napokban a száraz – köhögés szokott lenni. A száraz köhögésnek is több típusa van, a hátracsurgó náthától a gégehuruton keresztül a tracheitisig. Majd pár nap elteltével elindul a váladékozás, vagyis a „hurutos szak”, amikor már hallhatóan felszakadozik a köhögés, ami szintén rémesnek hathat, de ez már a gyógyulás felé vezető utat jelzi – fogalmazott a gyermekorvos, hozzátéve: hogy a betegség súlyossága természetesen nagyon változó a gyermekek között.

Havasi Katalin a gégegyulladásról kifejtette, hogy a leggyakoribb eset a krupp, ami a gége gyulladását takarja a hangszalagok magasságában, mely során a gyerek nehezebb veszi a levegőt, viszont a duzzanat csökkentésével relatíve gyorsan és szép gyógyul. A másik, ennél súlyosabb típus a gégefedő-gyulladás, amit valamilyen bakteriális fertőzés okoz. Leggyakrabban a B típusú Haemophilus influenzae, ami ellen viszont már évek óta védőoltást kapnak a gyerekek, így ezzel a gyulladással ritkábban találkozni. Ugyanakkor a Staphylococcus-ok és az A-csoportos Streptococcus-ok továbbra is okozhatnak gégefedő-gyulladást, amire akkor lehet gyanakodni, ha a magas láz csillapítása sem múlik, és ha mégis múlik, a gyerek általános rossz állapota megmarad, nehezen nyel és kap levegőt – hívta fel a figyelmet a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, kiemelve: a gégefedő-gyulladás mindenképpen sürgős orvosi beavatkozást igényel. (Infostart)