Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.

Szinte láthatatlanul bújik meg az erdőben a villánykövesdi, négycsillagos Dél-Dunántúli Medihotel, amely a pihenni vágyók számára igazán vonzó lehetne, ha működne. De nem áll nyitva a szálloda ajtaja a vendégek előtt, sőt, mozgásnak nyoma sincs a környéken már évek óta.

Az eredetileg 24 szobásra tervezett „Hotel 135 medical wellness szálloda”, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18-80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek.

A koncepció az volt, hogy a vendégek várólista nélkül részesüljenek magas minőségű ellátásban, de kedvezőbb áron, mint saját országukban. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését ígérte.

Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782 736 500 forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft., a gyógyszálló azonban nem készült el.

Felszámolják a cégeket, tetemes lehet az alvállalkozók kára

A legelőként bejegyzett egyhektáros villánykövesdi terület Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője 2016 augusztusában vette meg. 2017 júliusában a földet 46 millió forintos jelzáloggal terhelte meg a Bohemian Financing Zrt.

Az Opten céginformációs rendszerben található adatok is alátámasztják, hogy gond van a vállalkozással. A Geone Építőipari Kft. ugyanis felszámolás alatt áll. A cég ellen az egyik hitelező 2017 februárjában nyújtott be kérelmet a fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére. Mondván, a kft. a 442 734 forintos lejárt, nem vitatott tartozását a fizetési felszólítás ellenére sem teljesítette. Ez ellen a Geone fellebbezett, mondván, fizetésképtelensége átmeneti, majd azért, mert közben törlesztette tarozását a hitelező felé. A cég jelenleg is a jogerős bírósági döntésre vár.

A cég honlapja tavaly nyáron még elérhető volt, ma már nem működik. A villánykövesdi hotel látványtervét és a munkálatok néhány fázisát bemutató – egyébként jó ideje semmilyen aktivitást nem mutató – Facebook-oldal is eltűnt, miután kérdezősködni kezdtünk a projektről.

Az elmúlt hetekben leszaggatták a matricát a projekt-tájékoztató tábláról is, az épület faláról pedig eltávolították a projekt leírását tartalmazó képet.

A cégjegyzéket és az építési terveket böngészve az is kiderült, hogy nemcsak a szinte folyamatosan végrehajtási eljárások alatt álló Geone Kft., de Kovács László egy másik cége, az LL-Fuchs Kft. is hasonló sorsra jutott. Ez azért fontos, mert az alvállalkozók jelentős része nem a Geone Kft.-vel, hanem az üzemeltető LL-Fuchs Kft.-vel kötött szerződést. Az alvállalkozóknak – úgy tudjuk – azt mondták, így jobban járnak, mert közvetlenül kapják meg a pénzt, nem pedig egy másik cégen át.

Az Opten adatai szerint az LL-Fuchs ellen a komlói Bede-Ker Kft. kért végrehajtást, miután a cég nem fizette ki nekik a szállón elvégzett munkát. A cégvezető Bede Tibor érdeklődésünkre azt közölte, hogy az LL-Fuchs a mai napig nem rendezte a tartozását, és úgy tudja, mások is várnak még a pénzünkre.

Végighívtuk az összes, nyilvános adatbázisban megtalálható alvállalkozót, és azok közül, akiket sikerült elérnünk, egy kivétellel mind megerősítették a tartozás tényét. Valakinek néhány százezer forinttal, másnak akár százmillióval vagy azt meghaladó összeggel tartozik Kovács László valamelyik cége. Két vállalkozást a történtek a csőd szélére sodortak, és már nem is reménykednek abban, hogy megkapják az elmaradt járandóságukat.

Az is elmesélték, hogy közülük többen a Tótok Generálkivetelező Kft.-n (ma már TG Generálkivitelező Kft.) keresztül kapcsolódtak a projektbe, miután a korábbi közös munkáik sikeresek voltak. A kft.-től Bocsi Sándor ügyvezetővel sikerült felvenni a kapcsolatot, aki azt mondta, ők a használatba vételi engedélyig voltak érdekeltek a projektben, és maradéktalanul kifizették őket. Érdekes azonban, hogy a több munkájára büszke vállalkozás ezt a hotelt nem szerepelteti a referenciák között a honlapján.

Bár a Tótok nincs felszámolás alatt, az Opten adatai szerint a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség büntetőjogi intézkedést tett 2016-ban. A megyei főügyészség szóvivője, Schmidt Gábor az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy a céggel kapcsolatban jelzéssel éltek az illetékes cégbíróság felé „jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés lehetőségéről”. Mégpedig egy olyan ügyben, amelyben „az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt” nyomoz a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága.

Az egyik beruházással mentették volna a másikat?

Az általunk megkeresett alvállalkozók hangsúlyozták, őket senki sem tájékoztatta arról, miért fuccsolt be a beruházás. A velük való beszélgetésekből azonban arra lehet következtetni, hogy a pályázati pénzre talán azért lehetett szükség, hogy Kovács be tudja fejezni másik, korábban indított beruházását, az esztergomi Egom Medihotelt, amit aztán külföldi befektetőknek értékesített volna.

Az onnan származó bevételből aztán befejezhette volna a villánykövesdi ingatlant is – folytatódik a teória -, amit viszont már megtartott és üzemeltett volna. Ám a külföldi érdeklődők elálltak az üzlettől, és egyik hotel sem tudta megkezdeni működését. Bevételek, önerő és befektetők híján pedig elkerülhetetlen lett a csőd.

Ez nemcsak törvénytelen lett volna, de kivitelezhetetlen is, hiszen a pályázatokat egy időben adtuk be, az építkezéseket pedig folyamatosan ellenőrizték

 – szögezte le Kovács László az Átlátszó érdeklődésére.

A cégvezető idén márciusban szűkszavúan csak annyit közölt, hogy a jogerős bírói végzésre várnak, amely a reményeik szerint megszünteti majd a Geone elleni felszámolást. Így ugyanis folytathatnák a tárgyalásokat a lehetséges befektetőkkel. Hozzátette, bízik abban, hogy a villánykövesdi beruházás még elkészülhet, hiszen mindenkinek ez lenne az érdeke. Javasolta azonban, hogy további kérdéseinkkel a felszámoló biztoshoz vagy az ügyben illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz forduljunk.

Meg is tettük. Elsőként a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökséget kerestük, ám azt válaszolták, hogy nem ők az illetékesek, a Magyar Államkincstárnál kell érdeklődnünk. Egy kormányrendelet ugyanis a szervezet jogelődjének, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. feladatainak elvégzésére az államkincstárt jelölte ki. Ott viszont a megkeresésünkkel semmire sem mentünk, mert érdeklődésünkre egyáltalán nem reagáltak.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál sem játunk szerencsésebben. Közérdekű adatigénylésünkre annyit válaszoltak, hogy elküldték a palyazat.gov.hu linkjét, mondván, azon mindent megtalálunk. Itt azonban mindössze csak az látható, hogy bár az időszakos beszámolókat elfogadták, záróbeszámoló nem készült (vagy nem került fel a honlapra), így nem tudni, elfogadta-e azt a minisztérium vagy sem.

Az oldalon arról sincs információ, hogy a beruházó esetleg kapott-e további haladékot a projekt befejezésére vagy indult-e vizsgálat az ügyben, továbbá ha igen, akkor mit állapítottak meg, történt-e szabálytalanság vagy sem, esetleg vissza kell-e fizetni az uniós támogatást. Ha igen, mennyit és milyen határidővel.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt újabb, közel egymilliárd forint uniós támogatás folyt el anélkül, hogy látható nyoma lenne annak, hogy a minisztérium bármit is vizsgált vagy lépett volna. Ez és a helyi pletykák felvetik azt a kérdést is, ki állhat valójában a villánykövesdi (és az esztergomi) beruházások mögött?

Esetleg Lázár János?

Több villányi és villánykövesdi lakossal beszéltünk arról, kié lehet a szálloda. Mind azt mondták, nem tudják, de a szóbeszéd szerint valami „felsőbb” fideszes politikusé. Az egyik, az Átlátszónak elmondott történet úgy szólt, hogy amikor a szállodát építették, egy teherautósofőr azzal kért útbaigazítást a helybéliektől, hogy „merre kell menni a Lázár hoteljéhez”?

Bár ez csak pletykának tűnik, megpróbáltunk utánajárni, van-e kapcsolat a hódmezővásárhelyi fideszes politikus és a villányi (vagy az esztergomi) hotel között. Meglepetésünkre találtunk olyan szálakat, amelyek Hódmezővásárhelyre vezettek.

Kovácsnak – ahogy említettük – több céghez van köze. A felszámolás alatt álló LL-Fuchs nevét pedig nemcsak az ő cége, de egy bizonyos Volero Kft. is viselte. Ennek a székhelye 2015 és 2017 között Hódmezővásárhelyre volt bejegyezve. A Volero Kft. mellett létezik egy Volero Építő Kft. is, és ráadásul nincs sok különbség a tulajdonosok között: Péterváry Csanád (Kovács volt üzlettársa) felbukkan mind a kettőben, illetve utóbbiban egy Lobog Csanád nevű férfi is érdekelt.

Ő Kovács egy másik cégében, a szintén felszámolás alatt álló BFK Holdingban is megtalálható. Róla azt tudni, hogy az üzlettársa, Miklós Csaba Hódmezővásárhelyen Viski Csabával közösen vitte a Dorsa Clubot. (Miklós Csabának egy esztergomi cégben (Héliosz) is van érdekeltsége, vagyis éppen abban a városban, ahol Kovács másik hotelje épült. Ebben olyan társai vannak, mint a Hódmezővásárhelyen jól ismert Sévity Iván vagy Simkó Ferenc.)

Viski szórakozóhelye, a Raktár Café 2012-ben 10 millió forintot kapott felújításra, kibővítésre a helyiek szerint „csak úgy” a hódmezővásárhelyi önkormányzattól. A jegyző által megküldött, ezzel kapcsolatos önkormányzati határozat alapján Viski kérte a pénzt a munkálatokra, amelyek összesen 30 millió forintot tettek ki.

A beruházásról egy 2012. november 16-i közgyűlésen számolt be Viski Sándor a képviselőknek. Azt egyébként, hogy Viski és Lázár jóban lehetnek, amit alátámaszthatja az a Facebook-videó is, ahol Lázár együtt ultizott Viski Sándorral (Viski Csaba nagyapjával).

Forrás: atlatszo.hu

Lázár Jánosnak nincs semmi köze a Dél-Dunántúli Medihotelhez, nincs benne sem tulajdona sem érdekeltsége. Nem ismeri és nem áll semmilyen kapcsolatban a kérdésében szereplő cégekkel. Nem ismeri és nem áll semmilyen kapcsolatban a kérdésében szereplő magánszemélyekkel

 – közölte az Átlátszó megkeresésére az országgyűlési képviselő sajtóval foglalkozó munkatársa, Göbl Vilmos.

„Viski Csaba korábban a hódmezővásárhelyi Rapcsák András utca 10. szám alatti szórakozóhelyet működtetető cég képviselője volt. A cég a város önkormányzatától 2012-ben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése alapján támogatást kapott. A támogatásról a közgyűlési döntés Lázár János polgármestersége idején született, a döntést és az együttműködést, mint polgármester szorgalmazta és támogatta. Lázár János nem áll és soha nem állt semmilyen üzleti kapcsolatban Viski Csabával. Nincs és soha nem is volt tulajdona a Raktár Caféban.”

A Viski Csaba kávézójának felújítására adott összeg – fejtegette Göbl – része volt annak a 4,2 milliárd forintos városrehabilitációs programnak, amely révén Hódmezővásárhely belvárosának egy részét megújították. A beruházás eredményeként létrejött a Tornyai János Kulturális Városnegyed a város központjában, amelyen sétálóutcát alakítottak ki, illetve felújították a városközpont kulturális intézményeit.

Úgy tudjuk, Kovács László a cégeivel számos megbízást kapott a Közgép Zrt.-től is, sokszor voltak a Simicska-cég alvállalkozói különböző jól fizető beruházásokban. Aztán jött a fordulópont 2015-ben. A „G-nap” után a Közgép már nem nyert tendereket, szinte az egész építőipar másfél évre befagyott. Ez Kovácsék bevételeit is jelentősen lecsökkenthette, és mivel befektetőket sem sikerült szerezniük,  kifizetetlen számláit lettek, az alvállalkozóik pedig egy idő után benyújtották az igényüket és elindították a felszámolási eljárást.  Ami persze megnehezíti a tárgyalást a befektetőkkel, a projekt pedig azóta is áll. A “G-nap”, azaz Simicska Lajos és Orbán Viktor szakítása sok más vállalkozást is érzékenyen érintett. Nem Kovácsék lennének az egyetlenek, akiket a két egykori barát megromlott viszonya hozott kellemetlen helyzetbe. Még akkor sem, ha őket az utolsó fillérig kifizette a Közgép.

A Med(i)hotelekkel csak a baj van?

A „medihotel-biznisz” amúgy is csak elsőre tűnik jó befektetésnek. Több gyógyszálló is épült ugyanis az elmúlt években, ám jelentős részükben a mai napig sem zajlik gyógyító tevékenység. Kisteleken (itt egy Royal Casa nevű, szintén csődbe ment cég volt az illetékes) és Villánykövesden egyformán a falak felhúzásáig jutottak a beruházók – aztán elfogyott a pénz. Ennél egy fokkal előrébb jutott Kovács esztergomi medihotelje, ahol néhány részfunkció már működik.

A balatonmárafürdői Arkánum Medhotel félmilliárd forintot kapott arra, hogy plasztikai sebészetet, fogászatot, szájsebészetet és az életmód-tanácsadást működtessen az intézményben, és az OEP által támogatott szolgáltatásokat is terveztek. Tavaly év végén azonban még semmiféle egészségügyi engedélye nem volt, egyszerű szállodaként üzemelt az elmúlt időszakban.

Hasonló volt a helyzet Balatonfüreden, ahol több mint 400 milliós támogatást nyertek el egy projektre medihotel címszóval, egészségügyi-turisztikai létesítmény létrehozására, de aztán végül luxus boutique-hotel lett belőle.

Az egyik legkevésbé sikerült medihotel-projekt mégis a pécsi lett, ahol egy kapavágás sem történt: a „Dél-Dunántúli Medihotelnek” 2015-ben kellett volna elkészülnie, de Pécsen el sem kezdték az építkezést. Havas Péter, az SH-Fejlesztő Kft. (egykor Könyvelőház Szolgáltató Kft.) ügyvezető igazgatója kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy a beruházás előkészítési szakasza során „több olyan körülmény merült fel, amely alapján a projektet újra meg kellett vizsgálniuk, és újra kellett tervezniük”. Hogy ez pontosan mit takar, arra az ügyvezető nem tért ki.

Ezért a vállalat és a támogató hatóság a Pécsi Medihotel létrehozására kötött támogatási szerződést módosította, és a beruházást egy siófoki helyszínen valósította meg. Ez lett az azóta Hotel Yacht néven futó, eredetileg Siófok Medihotel. A projekt közel egy milliárd forint uniós és állami támogatást kapott ugyanabból a pályázati kiírásból, mint a villánykövesdi vagy az esztergomi projekt.

Az el nem készült gyógyhotelekkel kapcsolatban továbbra is nyitott kérdés, hogy valójában kinek az érdekeltségébe tartoznak, illetve, hogy kinek a tulajdonába kerülnek majd egy esetleges árverés során, várhatóan töredékáron.

atlatszo.hu