h i r d e t é s

Hiába tagadják: járvány idején is jön az uniós segítség

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Hiába tagadják: járvány idején is jön az uniós segítség

2020. március 29. - 20:01

Noha a Fidesz szerint Brüsszel nem segít már két gyorssegély is jön: az egyik 301 milliárd forintot, a másik csaknem 213 milliárd forint jelent.

Az utóbbi napokban több fideszes politikus szóvá tette, hogy az Európai Unió nem járul hozzá a koronavírus elleni védekezéshez. Legutóbb Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője tudatta sajtóközleményben, hogy "az Európai Bizottság pénzügyi javaslatai Magyarországnak sajnos semmilyen plusz forrást nem jelentenek az új koronavírus elleni küzdelemben és a járvány negatív hatásainak a csökkentésében”.

Valójában az EU teljes segítségnyújtása egyelőre nehezen számszerűsíthető, mert a közvetlen uniós finanszírozáson túl számos, pénzben most még alig kifejezhető kedvezményt, könnyítést, pályázati lehetőséget, szabályok alóli mentesítést tartalmaz.

Ami az azonnali gyorssegélyt illeti, a közösség máris két borítékot nyújtott át a magyar kormánynak. Az egyik 861 millió eurót (301 milliárd forintot) tartalmaz, amit rendes körülmények között vissza kellene fizetnünk Brüsszelnek. Ez a pénz az uniós költségvetésből érkezett, 2019-ben el nem költött előleg, amelynek a visszatérítéséről a rendkívüli helyzetre való tekintettel eltekint az Unió. A másik borítékban majdnem 608 millió euró (csaknem 213 milliárd forint) van, illetve lesz hamarosan, ami az idei évre szóló, az uniós projektek finanszírozásához szükséges hasonló előleg, csakhogy a kifizetését az év közepe helyett előrehozták március-áprilisra. Erről a forrásról Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője számolt be, miután birtokába jutott az Európai Bizottságnak a magyar kormány illetékes tagjaihoz intézett hivatalos levele. Nem tudni, hogy ezt a pénzt később vissza kell-e fizetni, de az biztos, hogy a védekezésre gyorsan mobilizálható, friss támogatásról van szó.

Ezen felül Magyarország 4,7 milliárd eurót (1645 milliárd forintot) költhetne a koronavírus járvány és válság leküzdésére azokból a fejlesztési alapokból, amelyeket az év végén lezáruló költségvetési ciklusban más célokra megítélt számára az Európai Unió. Az összeget most át lehetne csoportosítani az egészségügyi ellátórendszer támogatására, védőeszközök beszerzésére, kis- és közepes vállalkozások megsegítésére, a munkanélküliség enyhítésére. A magyar kormány azonban azt állítja, hogy már minden uniós pénzt elköltött, illetve lekötött, nem maradt szabadon felhasználható forrása. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy Magyarország és néhány másik tagállam valóban megcímkézte a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésére álló kohéziós támogatást. A bizottsági szóvivői szolgálat kérdésünkre azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról, hogy ilyenkor milyen egyéb megoldások jöhetnek szóba, pusztán annyit közölt, hogy a testület “minden opciót mérlegel”.

Ujhelyi István több tárca kasszájában lát súlyos tízmilliárdokat, amelyeket szerinte mozgósítani lehetne a koronavírus elleni védekezésre. Az EP-képviselő állítása szerint a Széchenyi2020 programban 47 olyan nyitott pályázat van, amelyet ugyancsak fel lehetne használni a válság enyhítésére. Felszólította a magyar kormányt, hogy számoljon el, mire akarja költeni a 4,7 milliárdot.

Rónai Sándor, a DK európai parlamenti képviselője is az EU-s támogatások nyomába eredt, ő az emberi erőforrás programban 43 milliárd, a gazdaságfejlesztési programban 124 milliárd forint elkölthető pénzt talált.

 

Az Európai Bizottság megnyitotta a mintegy 800 millió euró tartalékkal bíró EU-s Szolidaritási Alapot is. Hozzáférhetővé tette az elbocsátott munkavállalók és az önálló vállalkozók támogatására az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot. Közös közbeszerzési pályázatokat indított egészségügyi berendezések vásárlására, amelyekben Magyarország is részt vesz. Ezen kívül egymilliárd eurót bocsát rendelkezésre az uniós költségvetésből az Európai Beruházási Alap (EBA) számára garanciaként. Az EBA ebből ösztönözheti a bankokat, hogy biztosítsanak likviditást a kis- és közepes vállalkozások, valamint a közepes piaci tőkértékű vállalatok számára.

nepszava.hu