Hiába kapjuk bő egy évtizede az uniós támogatásokat, a magyar gazdaság egy tapodtat sem közeledett a nyugat-európai színvonalhoz, a felzárkóztatásra kapott pénzek nem érték el céljukat országon belül sem. A közösségi támogatások nélkül negatív lenne a növekedés, éppen ezért is lenne fontos megtalálni a növekedésnek azt az üzemanyagát, ami hajtani tudja majd a gazdaságot akkor is, amikor kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatója. 

Chikán szerint gyakorlatilag pótolhatatlan erőforrást képviselnek hazánkban az uniós támogatások, e pénzek nélkül nem lenne növekedés a magyar gazdaságban, illetve csökkenne a bruttó hazai termék.

Úgy látja, hogy annak ellenére, hogy már 2004 óta kapjuk a közösségi támogatásokat,mégsem tudtuk eddig úgy hasznosítani az ezermilliárdokat, hogy valóban erősödjön a magyar gazdaság, és önállóan, külső támogatás nélkül is képes legyen a növekedésre.

A professzor szerint ebben szerepet játszik az is, hogy a magyar társadalom nem volt felkészülve a piacgazdaságra, de az is, hogy mint kiderült, a magyar társadalom nem is akar alkalmazkodni a nyugat-európai normákhoz.

Az EU-tagság kapcsán úgy véli, vannak alapdolgok, amelyekben a klubtagság megkíván bizonyos normákat, a korrupció is ilyen terület.

Magyarország világviszonylatban nem különösebben korrupt. Az viszont igaz, hogy azokban az országokban, amelyekhez hasonlítani szeretnénk, jóval alacsonyabb az ilyen jelenségek iránti tűrésküszöb. Ha életminőségben szeretnénk közelíteni hozzájuk, akkor a korrupció tekintetében is közelíteni kellene feléjük - mondta el a Magyar Nemzetnek Chikán.

Szerinte alapvető gond, hogy bár a nyugat-európai országok gazdasági színvonalát céloztuk meg, a termelékenység tekintetében nem sikerült közelíteni hozzájuk. A magyar munkateljesítmény ugyanis még a felét sem éri el a nyugat-európainak, így ábránd marad a hozzájuk való felzárkózás.

És ez nem azért van, mert a magyarok egyenként keveset vagy rosszul dolgoznának - tette hozzá. A probléma lényege az, hogy a társadalmi-gazdasági struktúrák nem állnak hatékonyan össze, az egyéni teljesítményekből nem lesz elég értékes társadalmi teljesítmény. Ez megnyilvánul például a bürokrácia mértékében, a vállalatok közötti kapcsolatokban, és ebben a tekintetben is megbocsáthatatlan bűn, ha nem az arra érdemes, a gazdaságból szervesen kiemelkedő cégek, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások kapják az uniós, illetve az állami támogatásokat - magyarázta.

Számos közgazdász úgy véli, eleve nem tesz jót egy gazdaságnak, ha kívülről kap támogatást.

Úgy látja, úgy tűnik, hazánk esetében igaz ez a vélekedés, hiszen az elmúlt évtized azt bizonyítja, a gazdaság, a vállalkozások hozzászoknak az ingyenforráshoz, és nincsenek a hatékonyság növelésére kényszerítve.

Így ha a támogatás esetleg megszűnik, vagy jelentősen csökken a mostani uniós ciklus leteltével, akkor ismét kívülről érkező támogatásra várnak ezek a cégek, de hiába.

Ez a viselkedés érthető is, hiszen nem építették ki azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a vállalkozás, illetve a gazdaság dinamikus növekedését - magyarázza a professzor.

Chikán szerint elég csak arra gondolnunk, hogy a közösségi támogatásokat felzárkóztatásra kaptuk. Mostanáig mi az eredmény?

Sem az ország nem közelített a fejlett nyugati gazdaságokhoz, sem a fejletlenebb keleti régiók nem tudtak közelíteni a fővároshoz vagy az ország nyugati feléhez - állapította meg. Persze az elmaradottabb régiókban is épültek utak, voltak egyéb infrastrukturális beruházások, tehát valami történt, de olyan, gazdasági szempontból fontos előrelépés nem látszik, mint például a munkanélküliség jelentős csökkenése, illetve az erre esélyt adó képzettségi mutatók javulása - tette hozzá.

A professzor arról is beszélt, hogy amíg az ezredforduló környékén még mi voltunk a régió éltanulói, addig mostanra visszacsúsztunk a középmezőnybe. A régióbeli versenytársak fejlődési üteme sajnos általában nagyobb, mint a miénk. Mint elmondta, Románia és Bulgária is kezd felzárkózni hozzánk ebben a tekintetben, pedig ők korábban jócskán mögöttünk voltak.

Ami nem lenne baj, ha ők fejlődnének nagyon gyorsan, de sajnos nem erről van szó, inkább mi maradtunk el a fejlődési ütem tekintetében - tette hozzá.

Chikán szerint fontos lenne, hogy addigra, amikorra jelentősen csökken vagy akár megszűnik az uniós támogatás (a 2020 utáni kohéziós politikáról még folynak a tárgyalások), megtaláljuk azt az üzemanyagot, amellyel tovább lehet működtetni a fejlődés motorjait. Jelenleg azonban nem látszik, hogy a kormány ez irányban mit akar tenni - szögezte le. A professzor nem látja, hogy mivel szeretnék biztosítani a gazdasági növekedést 2018 után.

Vannak közgazdászaik, akik úgy számolnak, hogy az olimpia megrendezési jogának elnyerése után az ahhoz kapcsolódó beruházások húzzák majd a gazdaságot - fejti ki Chikán.

"Ezzel kapcsolatban két gondot látok. Egyrészt nem lesz egyszerű elnyerni a rendezés jogát, másrészt kérdés, hogy egy esetlegesen megnyert és megrendezett olimpia után gazdaságilag mi következik. [...] Hiszen ahogy az uniós pénzek felhasználása, úgy az olimpia teremtette mesterséges kereslet sem a gazdaságban gyökerező fejlődés eredménye, így hatásuk csak időleges és korlátozott."

Mint mondja, örök kérdés, ami minden olimpiával kapcsolatban felvetődik, hogy mi történik az olimpia végeztével a felépített létesítményekkel. Komoly gondot jelenthet, ha nem tudjuk őket hasznosítani, elég csak a görögök példájára gondolnunk.

portfolio.hu