Hogy egyeztet-e Orbán Viktor naptárával az ismeretlen plakátharcos, azt nem tudjuk. De tény: a meghekkelt kormányzati üzenet tökéletesen rímel arra, amit Orbán Viktor Üzbegisztánban közlésbe tett (közérthetőbben blöffölt). Országszerte arcba gúnyolják az embert a kabinet sikerplakátjai, például itt van az, amelyik alap nélkül hirdeti (jó, erről nem a reklámhordozó felület tehet), hogy „újraindítjuk a gazdaságot”. Van, aki bólogat erre. Van, aki legyint. Van, aki köp. És van, aki átír: a da betűket kötőjellé formálja, és máris a valóság veszi át a sikerpropaganda helyét, miszerint: újraindítjuk a gaz-ságot. (Persze jogos a felvetés, hogy mikor hagyott fel vele a hatalom, de kár elveszni a részletekben.)

Nem kérdés, hogy politikai gazság, amit a miniszterelnök beszél, miszerint azért vizitál Üzbegisztánban, mert Magyarország épp a kanyarban előz – azaz a válság közepette is erősíti gazdaságát, és az utóbbi évek kormányzati politikájával helyzetbe hozott kis- és középvállalatok a türk világban (lényegében odahaza, hisz kipcsákok volnánk) ruháznak be, és szedik meg magukat. Csakhogy épp a munkavállalók mintegy háromnegyedét foglalkoztató kis- és középvállalkozások rogynak térdre tömegesen a válságban, és a kormány nem lohol lihegve a megsegítésükre. Például a 10 milliós, kamatmentes, a vendéglátósoknak járó állami hitel kiosztási gyakorlata is meglehetősen kirekesztő: ha 2019-ben bevetted a barátnődet a cégbe; ha 2019-ben nincs meg az üzleti éved, legyen bármilyen sikeres a vállalkozásod; ha 2019-ben fejlesztettél és munkahelyet teremtettél, így a mérleg – tervezetten – mínuszba ment – nos, akkor egyik esetben sem jár segítség. A prosperálás és az innováció a jelek szerint nem számít.

Így erőst kérdéses, milyen kis- és középvállalkozásokra gondolt Orbán, amelyek majd megpörgetik a közép-ázsiai országok gazdaságát. Persze ha az állami pénzen hizlalt oligarchákra gondolt, akkor az egy gazsággal felérő álszentség. Persze az is lehet, hogy nem gondolt senkire, csak a mostanában szokásos szereposztást tolja, hogy az ő ajkairól a jövőbeni boldogság méze csorog, miközben a kórus próbálja a magyar valóságra nyitni az emberek szemét. Akik erősen szorítják a szemhéjukat, nehogy szembesülni kelljen az őket körülvevő járványvilággal – hiszen élni akarnak, nem túlélni. És ezt a látszólagos ellentmondást precízen jelzik is a közvélemény-kutatások, márpedig a közzel ilyen romló állapotok között nem dacol az újraválasztásáért küzdő kormánypárt. Akkor sem, ha netán a köz a vesztébe rohan.

A miniszterelnök a jelek szerint megjegyezte egykori hatalomtársa, Simicska Lajos mondását, miszerint mindenkinek alkotmányos joga, hogy hülye legyen. Sőt, nemcsak memorizálta az aranyköpést, de tovább is fejlesztette, úgyhogy most úgy hangzik: mindenkinek alkotmányos joga, hogy hülyének nézzék. És ezt a jogot esze ágában sincs csorbítani a rezsimnek. Így eshet meg, hogy miközben a kormányfő a „mindjárt nyitunk!” szlogent fújja, az egészségügyért felelős Kásler Miklós nem kétli, hogy május vége, június eleje előtt szó sem lehet semmiféle lazításról. És a kommunikációs gépezet mindent meg is tesz, hogy legalább a hívek elértsék az üzenetet, a tárcavezető Bayer Zsoltot kapta meg felkérdezőnek, és az ő show-ját díszletül. De mondhat bármit, a miniszterelnök kitakarja. Ez az egyszemélyes rendszerek rákfenéje. (Márpedig a Corvinus rektora, Lánczi András szerint Fidesz addig lesz, amíg Orbán Viktor aktív – azaz a rezsim leírható egyszemélyes rendszerként.)

Úgyhogy Orbán csak beszél és beszél a vírus utáni életről, és ezt sokan biztatásnak érzik, hogy le lehet venni a maszkot, egy kicsit talán kevésbé kell megfogni a forintot, egyszóval el lehet kezdeni visszarázódni a normalitásba. Hát nem lehet. Legalábbis a pár hónappal korábbi Orbán Viktor szerint semmiképp. A miniszterelnök akkor a vírus elleni küzdelem sikere fokmérőjeként a halálozások számát jelölte meg. És a szomorú valóság az, hogy arányaiban sehol nem szed olyan sok áldozatot a járvány, mint nálunk.

De csitt! Ez titok, felelős államférfi ilyet nem mond, akkor sem, ha a statisztikákból kiolvasható. Köpje ki ezt az adatot az ellenzék, amelyről immár köztudomású (a kormány politikusainak és médiájának szíves közlése szerint), hogy oltásellenes. És mint ilyen, kéjeleg a halálszámokban. Nem véletlenül jegyezte meg helyesen Lázár János, hogy súlyos emberkísérlet politikát csinálni a vakcinából. Persze lehet, hogy az olykor a Fideszen belül is kurucuskodó Lázár János csak úgy csinált, mintha az ellenzék lenne a bírálat címzettje. (nepszava.hu)