Néhány szakértő szerint mi épp egy hatalmas üregben, egy úgynevezett voidban élünk.

Az Amerikai Csillagászati Társaság 230. találkozóján mutatták be azt a kutatást, amely szerint a minket körülvevő űrben jóval kevesebb a galaxis, csillag és bolygó, mint a világegyetem más régióiban. A vizsgálatról két tanulmányt is benyújtottak az Astrophysical Journalnak.

Ha feltételezésük igaz, és valóban egy üregben élünk, az magyarázatot adhat a csillagászat egyik nagy problémájára. Az univerzum folyamatosan növekszik, a tágulás mértékét a Hubble-konstans adja meg, amelynek elvileg a világegyetemben mindenhol állandónak kellene lennie.

A valóságban azonban úgy tűnik, hogy az űrben bizonyos helyeken erősebb a gravitációs vonzás.

Ben Hoscheit, a Wisconsin-Madison Egyetem szakértője és a vizsgálat vezetője szerint mindegy, hogy egy kutató milyen eszközt használ, a tágulás arányára ugyanazt az értéket kapja. Hoscheit úgy véli, az üres tér feloldhatja az ellentmondást.

A kutatók szerint a ritkás, gömb alakú régió, amelyben élünk, hétszer nagyobb a legtöbb voidnál – nagyjából 1 milliárd fényév széles. Az üregünket KBC-nek nevezik Keenan, Barger és Cowie után, akik 2013-ban fedezték fel az eddigi legnagyobb voidot.

Tejútrendszer. Forrás: faktor.hu

A KBC létezését egyelőre nem sikerült egyértelműen kimutatni, csupán bizonyítékok vannak rá. Az üreg létezése mellett szól az a tény, hogy eltérés van az univerzum tágulásának helyi és kozmikus skáláján – tehát a világegyetem átlagos növekedésének aránya más, mint az egyes régióké.

Egy void befolyásolja a helyi Hubble-konstans értékét, ugyanakkor a világegyetem egészére nincs hatással. Az, hogy az univerzum nem egységes, nem nagy meglepetés.

A Tejút például a Laniakea szuperhalmazban helyezkedik el, amelyet 100 ezer galaxis gravitációs kapcsolata tart egyben. Az efféle szuperklaszterek az univerzum legnagyobb szerkezetei.

A szakértők szerint egy sűrűbb régió, a Nagy Mozgató felé haladunk, míg a jóval ritkásabb Dipólus Taszítótól távolodunk

- írja az IFL Science.

faktor.hu