A kutatók szerint fejlődő bolygónkat minden 15 millió évben eltalálta egy város nagyságú vagy még hatalmasabb objektum.

A 2,5-3,5 milliárd évvel ezelőtti erőszakos periódus alatt a Föld sokat változott, az átalakulások nyomai pedig máig kimutathatóak a kőzetekben. Simone Marchi, a boulderi Southwest Research Institute munkatársa és kollégái az úgynevezett szferolokat elemezték, ezek olyan apró buborékok, melyek elpárolgott kőzetekből, becsapódások hatására jöttek létre. Az ütközések miatt az anyagok az űrbe kerültek, ahol aztán ismét megszilárdultak, majd visszahullottak a felszínre.

A szakértők egy modell segítségével mérték fel, hogy az aszteroidák miként alakíthattak ki szferolokat, illetve hogyan oszlathatták el őket a bolygón. Amikor a kutatók összevetették a különböző rétegekben lévő nyomokat az ismert becsapódásokkal, eltérést találtak.

A csapat arra jutott, hogy a korai Földet a véltnél tízszer több nagy objektum találhatta el.

Ezek az ősi események az oxigén szintjét is befolyásolták, így pedig akár az élet fejlődésére is hathattak.

Bizonyos ritka légkörű objektumokon, például a Holdon, az egykori ütközések nyomai meglehetősen jól kivehetőek, a Földön viszont a geológiai aktivitás és az időjárási minták miatt a bizonyítékok könnyen eltűnnek. Az új felfedezés alátámasztja, hogy még mindig rengeteget kell tanulnunk a múlt nagy becsapódásairól. (24.hu)