h i r d e t é s

Harmincszor halálosabb a járvány harmadik hulláma az elsőhöz képest

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Harmincszor halálosabb a járvány harmadik hulláma az elsőhöz képest

2021. április 14. - 06:21

 

25, illetve 10 százalékkal több áldozatot szed a 40–49 és az 50–59 év közötti korcsoportban a mostani hullám a másodikhoz képest – 22 691 elhunyt adatait elemeztük.

Angela Merkel a koronavírus harmadik hullámának sajátos, az előzőekhez képest eltérő jellemzőit kiemelve nemrég azt mondta, a brit vírusvariáns terjedését külön járványként indokolt kezelni. Lapunk feldolgozta a járvány hazai halálozási adatait - a tegnapi közlés szerint a pandémiának már 22966 áldozat van Magyarországon -, amellyel hasonló következtetésre juthatunk, mint német kancellár.

A járvány terjedési sebessége, a megtámadott korosztály életkora és a halálozási arány is eltér a korábbi két hullámtól. Az első hullámban (2020. március 4.-től június 17-ig) átlagosan napi 5,4 ember hunyt el, ez a második hullámra (2020. augusztus 18-tól 2021. február 7-ig) napi 70,75 elhunytra emelkedett. A harmadik hullám ehhez képest elsöprő erejű: a járványhullám február 7. kezdete óta naponta átlagosan 162,5-mal nő az elhunytak száma. Az adatok összevetése azt mutatja: harmincszor halálosabb a harmadik hullám - amely ráadásul még messze nem ért véget - az elsőnél. (Az egyes hullámok kezdetét a hivatalos bejelentést megelőző átlagos lappangási idő – azaz a terjedés felgyorsulásának – figyelembevételével határoztuk meg.)

A járványügyi szakemberek is felhívták rá a figyelmet, hogy egyre több fiatalember hal meg. A 60 év alattiak aránya egyre magasabb az elhunytak körében: a jelenlegi járványhullámban 13 százalék ez a mutató, míg a második hullám idején 6,2 százalék volt. Leginkább a 40-49 közötti korcsoportban előforduló halálesetek aránya romlott (a második hullámban 256-an, a harmadikban 319-en vesztették életüket, ami 25 százalékos növekedést jelent), de az 50-59 évesek között is jól érzékelhető a romlás: 761-ről 836-ra, tíz százalékkal nőtt a halottak száma (az összes haláleset 8,7 százalék ebből a korosztályból kerül ki). A harmadik hullámban fele annyi idő alatt értük el ugyanazt a halálozási számot a 40 év alattiak körében, mint a másdik hullámban. Ugyanakkor a fiatal korcsoportok összesített halálozási részaránya az összes elhunythoz képest egyelőre az 1 százalékhoz közelít.

Ha az elhunytak átlagéletkorát vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az első hullám során 77,6 év, a másodikban 75,5, a jelenleg dúló harmadik hullámban pedig 72,5 év volt. Az első hullámban – főleg az idősotthonok érintettsége miatt – az elhunytak 47,9 százaléka volt 80 évnél idősebb, a második hullám során pedig 42 százalék volt ez az arány. A brit vírusvariáns szignifikánsan változtatott ezen: a legidősebbek az elhunytak 31,7 százalékát teszik ki, a 70-79 évesek a 32,4 százalékot, a 60-69 évesek pedig már 22,6 százalékot. Az utóbbi több mint 7 százalékpontos emelkedés az első hullám adataihoz képest.

A férfiak és nők közötti eloszlás közel azonos mindegyik hullámban. Együttesen - a csütörtöki összegzés szerint - 11718 férfi és 10963 nő hunyt el a koronavírussal összefüggésben. A kormányzati tájékoztatás rendszeresen hangsúlyozza, hogy főleg idős, krónikus betegséggel küzdők hunytak el a járványban. A múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a világelső halálozási adatokról egyenesen úgy fogalmazott, hogy az „nem felel meg a tényeknek”, amit azzal indokolt, hogy a magyar hatóságok azokat is az áldozatok közé sorolják, akiknek „olyan súlyos betegsége volt, amiben amúgy is meghalt volna”.

A leggyakoribb előfordulású a magas vérnyomással kezeltek csoportja: 15 140 esetben diagnosztizáltak magas vérnyomást (az elhunytak 66 százalékát) az elhunytak között. A Kardiológiai Diagsznosztikai és Hypertonia Központ a nemzetközi tapasztalatokat úgy összegezte honlapján, hogy a magas vérnyomás megfelelő kezeléssel nem ront a koronavírus lefolyásán, jellemzően más krónikus betegséggel együtt vezethet súlyos állapothoz. A 60 év feletti korosztályban népbetegség, e korcsoport 40 százalékát diagnosztizálják az évek során magas vérnyomással.

A szintén népbetegségnek számító cukorbetegséget 6739 elhunytnál rögzítettek, a vesebetegség legalább 2957 fertőzöttnél, illetve tüdőbetegség 3063 elhunytnál fordult elő. A rákos, illetve daganatos betegséggel diagnosztizált elhunytak száma 2580 volt eddig. Hangsúlyozni kell, hogy a felsorolt betegségek sem feltétlen önmagukban súlyosbították a fertőzést, hanem egyszerre több más kór is előfordulhatott egy-egy áldozatnál.

Ugyanez különösen igaz a szív- és érrendszeri betegségekre (széb). Különböző formáit jellemzően nem önmagában diagnosztizálták az elhunytaknál, gyakori például az érelmeszesedés és az infarktus együttes előfordulása. Részletezés nélkül 315 elhunytat diagnosztizáltak egyszerűsítve széb-bel, de akiknél van részletesebb adatközlés, ott érelmeszesedést 1342, szívritmuszavart 1059, stroke-kot 555, illetve infarktust 762 esetben rögzítettek.

Nem mellékes az sem, hogy összesen 375 esetben nem állapítottak meg az elhunytaknál alapbetegséget, ráadásul ezen esetek kétharmada a harmadik hullámra tehető. Összesen 379 esetben még „feltöltés alatt” az adat egyes elhunytak alapbetegségéről, igaz, hogy több esetben ez a rubrika már hónapok óta nem frissült. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s