Várni kell – mondja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. A Központi Statisztikai Hivatal adatai sok mindent fognak egybe, ezeket elemezni kell. A fő szám szerint tavaly majdnem tízezerrel többen haltak meg, mint 2019-ben. E mögött viszont egy bonyolult számsor áll, és még bonyolultabb okok. Világjárvány, balesetek, öngyilkosságok, demográfiai folyamatok. Az adatokat évtizedes összehasonlításban érdemes nézni, hogy valós képet mutassanak.

A halálozások számában 2-3 ezer eltérés szokott lenni egyik évről a másikra. A tavalyi kiugrás 9.946 volt. Ezt kell viszonyítani az összes elhunyt számához, ami 139.549. Figyelembe kell még venni számos szempontot, mielőtt a járványra fognánk a növekedést, például azt, hogy szívbetegségben átlagosan 20 ezren, légúti betegségben 7-8 ezren halnak meg minden évben.

Dózsa Csaba szerint viszonylag gyorsan a KSH számai mögé lehet tekinteni, első körben meg lehet vizsgálni, hogy hányan haltak meg balesetben, hányan lettek öngyilkosok. Az elmélyültebb vizsgálódás viszont évekbe is telhet. Az ország bezárása például azzal is járt, hogy sokan nem jutottak el a háziorvoshoz sem, lábon hordtak ki betegségeket. A kórházi ágyak majdnem fele, 47 százaléka üres volt a novemberi adatok szerint. Egyrészt nyilván azért, mert volt egy rendelkezés, másrészt azért, mert orvosok, ápolók fertőződtek meg.

Dózsa Csaba emlékeztetett a területi különbségekre is. Az e-recept bevált a fővárosban és a nagyobb településeken. Nem kellett orvoshoz menni. De például Szabolcsban, vagy más, perifériára szorult vidéken ez nem működik. Nincs internet, nincs megfelelő ismeret, információ. Krónikus betegek nem jutnak hozzá a gyógyszerükhöz.

Az egészségügyi közgazdász azt mondja: már nem csak a túléléssel kellene foglalkozni, hanem a rehabilitációval, azzal, hogy a betegségen túlesettek hogyan tudják visszaszerezni az életminőségüket. (Klubrádió)