Mindkét oldalon vannak halálos áldozatai a Hegyi-Karabahban kiújult konfliktusnak, katonák és civilek egyaránt. A világ több vezető politikusa az örmény-azeri összecsapások beszüntetésére szólított fel.

Az örmény védelmi minisztérium egy azeri páncélos állítólagos kilövéséről osztott meg videót, az összecsapás Hegyi-Karabah térségében történt.

"Az örmény fegyveres erők több irányból vették tűz alá településeinket, katonai állásainkat vasárnap reggel, különféle fegyverekkel, nehéztüzérséget is beleértve" - közölta az azeri elnök, Ilham Alijev.

A tűzharcban egy azeri harci helikoptert is lelőttek. Nem sokkal később Örményország statáriumot hirdetett, és általános mozgósítást rendelt el.

Nikol Pashinyan, örmény kormányfő a következőképpen fogalmazott: "Alijev diktatórikus rendszere nem hagy fel az ellenségeskedéssel. Ez háború az örmény nép ellen. Háború a függetlenségünk, a szabadságunk és a méltóságunk ellen" - mondta.

A 4400 négyzetkilométernyi Hegyi-Karabah 50 kilométerre fekszik az örmény határtól. Az Örményország által támogatott fegyveresek rajta kívül az azeri terület más, környező részét is ellenőrzésük alatt tartják.

"Az ellenségeskedés Hegyi-Karabahban aggodalomra ad okot" – írta Twitter-üzenetében az Európai Tanács elnöke. Charles Michel a katonai akciók azonnali leállítását, és feltétel nélküli tárgyalásokat sürgetett.

A két szomszédos volt szovjet tagköztársaság területi vitája több évtizedre nyúlik vissza: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szeparatisták ellen. Az 1994-ben kötött fegyverszünetet az elejétől fogva nem bizonyult tartósnak. (Euronews)