Mekkai kinyilatkoztatások ideje (610-623). Ebben az időszakban az Iszlám üldözött vallás volt, amelynek tanítása azóta is három fő elven alapul:

• Monoteizmus: visszatérés Ábrahám, az összes monoteista vallás atyjának útjához.
• Próféciák: minden olyan szentírás, próféta, angyal és ítélet napjának elfogadása, amelyek Ábrahám monoteizmusán alapulnak. Muhammad (béke reá), az utolsó próféta elfogadása, aki lezárja a próféták sorát. Korán az utolsó kinyilatkoztatás, amely összesíti és tisztázza az összes korábbit.
• Hit a Túlvilágban és a végső elszámolásban.

Mindhárom tanítás dogma, melyeket senki sem vitathat, ugyanakkor megfelelnek a korábbi monoteista vallások alaptanainak. Az Iszlámhoz kötődő gondolkodás minden korban és helyen iskolákat, mozgalmakat hozott létre.
Az Iszlám megértésében a doktrínák és a sharia nem választhatók el egymástól. Az Iszlám csak mindkettővel együtt tekinthető egy szerves egésznek. A muszlimok számára a vallásszabadság az Iszlám sharia gyakorlásának szabadságát is jelenti.

A másik időszak Medinához kötődik (623-633), ahol magalakult az első Iszlám Állam és ehhez kapcsolódóan kialakult a jogrendszer. Ez megvetette alapját a jogi iskolák kialakulásának.
A továbbiakban a gondolkodási iskolákat ismertetem.

Hivatkozás a Wikipédiából:

Kalam

A Kalam Iszlám filozófia, ami a teológiai alapelveket dialektika útján boncolgatja. Arabul a szó Kalam, „beszédet/szavakat" jelent. A kalam tudósát mutakallimnak (muszlim teológus, többesszám mutakallimun) nevezik. Számos Kalam iskola létezik, ezek közül a szunnita Iszlám oldalán az Ash'ari és Maturidi iskolák a legmeghatározóbbak.

Ash’ari

Az Ash'ari egy teológiai iskola, amelyet a 10. században Abu al-Hasan al-Ash'ari alapított. Tanai szerint Isten egyedi természetének és tulajdonságainak megértése túlmutat az emberi képességeken.

Maturidi

A mauridizmus egy Abu Mansur Al Maturidi által alapított teológiai iskola, amely az Ash'ari iskola közeli változata. Az eltérő pontok a hit természete és az emberi érv helye. Maturidi szerint a hit (iman) nem növekszik, nem is csökken, statikus marad, ellenben a jámborság, őrizkedés (taqwa) növekszik és csökken. Ash'ari szerint, ellenben a hit növekszik és csökken. Maturidi szerint az emberi gondolkodás a maga erejéből, kinyilatkoztatások nélkül is felfogja, hogy a nagyobb bűnök, például az alkohol vagy a gyilkosság, a gonoszhoz köthető. Ash'ari ezzel szemben azt tanítja, hogy az ember külső segítség, tehát isteni kinyilatkoztatás nélkül nem tudja, hogy mi jó vagy rossz, törvényes vagy törvénytelen.

Tradíciókra alapozott (Hadisz)

A tradíciókra épülő teológiát alkalmanként Athari iskolának is hívják. Nevét a „hagyomány” szóból származtatja, mivel a hadísz arab szó, melynek képzett formája az Athar, „narrációkat” jelent. A tradíciókon alapuló hitvallásnak el kell kerülnie az átfogó teológiai spekulációkat. A Koránra, Szunnára és a Szahaba (próféta követői) mondásaira támaszkodnak. Ezt tekintik egy olyan középútnak, ahol Allah tulajdonságainak természetét (melyeket 99 elnevezése mutat), azok megkérdőjelezése nélkül fogadják el (bi la kayf). Ahmad bin Hanbalt tekinthetjük a tradíciókon alapuló irányzat megalapítójának és meghatározó személyiségének. Az Athari kifejezés történelmileg szinonimája volt Szalafi-nak (alapokhoz visszatérő). Az iskola központi eleme a Tawhid (monoteizmus) meghatározása, ami Allah egységét és annak kizárólagosságát állítja.

Murdzsi’ah

Murdzsi'ah volt az a korai politikai-vallási mozgalom, amely a hitet (iman) belső értéknek, cselekmények kizárásával értelmezte.

Qadiriyah

A Qadariyah eredetileg egy lekicsinylő kifejezés volt, melyet azokra a korai Iszlám teológusokat értettek, akik azt állították, hogy az embereknek szabad akarata van, aminek gyakorlása felelőssé teszi őket cselekedeteikért, igazolva az isteni büntetést és mentesítve Istent a világon elkövetett gonoszságok felelőssége alól. Néhány doktrínájukat később a Mu'tazili iskola elfogadta, de az Ash'ari elutasította.

Mu’tazili

A Mu'tazili teológia a 8. századból, Baszrából származik. Története onnan ered, hogy Wasil ibn Ata, egy teológiai vitát követően elhagyta Haszan al-Baszri tanítási óráit. Ő és követői kibővítették a görög filozófia logikáját és racionalizmusát, igyekezve ezeket összekapcsolni az Iszlám doktrínáival. Azt bizonyították, hogy e kettő összetartozik. A Mu'tazili olyan filozófiai kérdéseket vitatott, hogy a Koránt teremtették-e vagy örökkévaló, vajon Isten teremtette-e a gonoszt? Ide tartozott a predesztináció és a szabad akarat kérdése, Isten tulajdonságait a Koránban allegorikusan vagy szó szerint kell-e értelmezni és vajon a bűnös hívőknek örök büntetése van-e a pokolban?

Dzsahmiyah

Dzsahmik voltak annak korai Iszlám teológusnak, Dzsahm bin Safwan-nak követői, aki Al-Harith ibn Suraydzs-el társult. Ő egy szélsőséges determinizmust képviselt, amely szerint az ember metaforikusan viselkedik, ugyanúgy, ahogy a nap, amikor az lenyugszik.

Bateniyah

A Batiniyah egyes síita csoportok között kifejlődött, jelképeken alapuló szentírás értelmezés neve, amely hangsúlyozza a szövegek „baṭin" (belső, ezoterikus) jelentését. Az Iszma'ilizmus minden ága és annak Drúz oldalhajtása ezt az utat követi. Az alaviták is hasonló értelmezési rendszert gyakorolnak.