Másfél hónap kutatómunkájának eredményeként terjedelmes cikket közölt a Direkt36, melynek szerzői arra keresték a választ, hogy egészen pontosan milyen események vezettek odáig, hogy április 3-án a Fidesz soha nem látott győzelmet arasson a választásokon, az ellenzéki összefogás pedig gyakorlatilag megsemmisüljön. A szerzők közel harminc emberrel interjúztak, akik így vagy úgy, de a tűz közelében voltak a kampány során.

A cikk egy történettel indul, ami még október 16-án, az előválasztás második fordulójának eredményhirdetése előtt egy nappal történt, négy férfi főszereplésével. Márki-Zay Péter volt az egyik, aki ekkor már az előválasztás toronymagas esélyese volt, mellette ott volt még Kész Zoltán korábbi parlamenti képviselő, Márki-Zay régi szövetségese, valamint két rutinos kampánystratéga, Tóth Péter és Ruff Bálint. Utóbbi kettő vázolta Márki-Zaynak, miként kellene működnie a kampányban, óva intették attól, hogy alkudozni kezdjen a pártokkal, törekedjen a lendület megtartására, vegye át a kommunikációs és tartalmi irányítást az ellenzéki összefogás felett, mert ha nem teszi, bukni fog.

A két kampányszakember próbálta meggyőzni Márki-Zayt, hogy bízza rájuk a kampány irányítását, ám ő nem kért belőlük. Arrogáns hangon azt mondta nekik:

Kik vagytok ti? Nem tudtok semmit.

„Régóta vagyok a politikában, de én úgy még embert nem hallottam beszélni, ahogy Márki-Zay beszélt” – mondta az egyik résztvevő. A Direkt36-nak egyébként Márki-Zay is megerősítette, hogy volt ilyen találkozó, és azt sem tagadta, hogy nyersen szólt a beszélgetőtársaihoz.

Ez a történet már előre jelezhette, hogy nem lesz gördülékeny az együttműködés, de a konfliktusok csak ezt követően indultak be igazán.

Súrlódások a szövetségben

A cikk ismegerősíti azt, amit már korábban is tudni lehetett, hogy Márki-Zaynak több ellenzéki párttal is kimondottan hűvös volt a viszonya, a benne fenyegetést látó Jobbik elnöke, Jakab Péter például nem is volt hajlandó leülni vele egy négyszemközti megbeszélésre. Minderre már azután a pártelnöki konferencia után került sor, ahol Jakab Péter ellenséges hangnemben hánytorgatta fel Márki-Zaynak az előválasztás során tett élesebb kijelentéseit.

A miniszterelnök-jelölt járt a Jobbik irodaházában, de ott csak Molnár Enikő kabinetfőnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató volt jelen. A találkozóra egészen máshogy emlékeznek a felek, Márki-Zay azt mondta, ő nyugtatgatni próbálta a Jobbikot, hogy a konzervatív politikai építkezés nem ellenük irányul, Szabó szerint viszont Márki-Zay a győzelem tudatában arrogáns és agresszív volt velük.

Gyurcsány Ferenccel ugyanakkor sikerült leülnie a jelöltnek, és több szemtanú szerint is egy korrekt beszélgetést folytattak a felek, ahol Gyurcsány még abba is belement, hogy ne kampányoljon intenzíven és ne legyen ott az ellenzéki lista elején. A korábban már rengeteget citált hetedik frakció ötlete viszont már a DK-nál is komoly nemtetszést váltott ki, bár a cikk szerint itt is a Jobbik reagált a leghevesebben.

Kampánycsapat

Magára úgy hivatkozott, mintha egy cégnek ő lenne a vezérigazgatója, és ebbe a cégbe keres egy hajcsárt, egy projektmenedzsert

– ezt már a momentumos Hajnal Miklós mondta, amikor felidézte azt a villányi találkozót, ahol a párt próbálta meggyőzni Márki-Zayt a kampányfőnök személyének kérdésében.

A miniszterelnök-jelölt a kampányának irányítására Zaránd Pétert kérte fel, aki korábban Puzsér Róbert 2019-es sikertelen önkormányzati kampányát vezette. A Momentum megpróbálta lebeszélni Márki-Zayt erről. A korábbi sikertelen kampányok mellett a párt vezetésének szemét az is szúrta, hogy Zaránd a Momentum egyik alapító tagja és kampányfőnöke volt, de a vezetőség egyes tagjaival támadt konfliktusai miatt 2018-ban távozott a pártból. A Momentum vezetői emlékeztették Márki-Zayt arra, hogy nekik rossz tapasztalatuk volt Zaránddal, aki ráadásul korábban egyetlen győztes választási kampányt sem irányított. A miniszterelnök-jelölt azonban hajthatatlan maradt.  Hajnal szerint Márki-Zay azzal próbálta elvenni a döntése élét, hogy úgyis ő fogja meghozni a döntést egy csomó kérdésben, nem pedig Zaránd.

Problémát jelentett továbbá, hogy mivel a nulláról kellett építkeznie, heteket vett igénybe, hogy Márki-Zay összeállítsa a kampánycsapatát, és amikor ez összeállt, utána kezdődtek csak az igazi problémák.

Az MMM-esek úgy érezték, hogy ők a győztesek, megcsináltak egy nyertes kampányt, és most hirtelen a vesztesek akarják megmondani, hogy mi legyen

– mondta egy, nem Márki-Zay csapatába tartozó stábtag.

A miniszterelnök-jelölt önjáróvá vált

A források szerint januárra már világos volt, hogy az ellenzék bajban van, nem is a támogatottság, inkább a kampány miatt, ezért a pártok képviselői az év első napjaiban összejöttek, hogy megvitassák az előttük tornyosuló problémákat. Karácsony Gergely kezdett el arról beszélni, hogy rossz irányba mennek a dolgok, erre az egyik résztvevő szerint Gyurcsány Ferenc a következőképp reagált:

Baszd meg Gergő, te hoztad a nyakunkra ezt az embert, ez a te felelősséged.

A DK elnöke arra utalt, hogy Karácsony visszalépése tette lehetővé az egyre inkább irányíthatatlanná váló Márki-Zay előválasztási győzelmét. Bár mások is bekapcsolódtak a vitába, az alapvetően Gyurcsány és Karácsony között folyt. „Feriből akkor minden kijött” – olvasható a cikkben.

Más pártelnökök is úgy érezték, egyre inkább ellehetetlenül a Márki-Zayjal való együttműködés. A miniszterelnök-jelölt ekkoriban már több megszólalásában is bírálta az ellenzéki pártokat, és rendszeresen beszélt arról, hogy szerinte a Fidesz érdekében tevékenykedő árulók vannak az ellenzék soraiban. Jakab Péter egy pártelnöki értekezleten határozottan rá is szólt a hódmezővásárhelyi polgármesterre, hogy fejezze be az árulózást. A tanácskozás egyik résztvevője szerint Jakab azzal érvelt, hogy Márki-Zay kijelentései „demoralizálóak”, ezek miatt elveszíthetik a korábbi szavazóik egy részét.

Háború

Az orosz-ukrán háború kulcsmomentum volt a történetben, különösképp az az interjú, amelyet Márki-Zay Péter a Partizánnak adott február 13-án. Ebben a beszélgetésben mondta azt Gulyás Mártonnak, hogy NATO-tagországként akár katonai segítséget is küldene Ukrajnába, ha a katonai szövetség így döntene. Erre a kijelentésére repült rá később a kormánymédia, aminek segítségével egészen a választásokig úgy tüntették fel az ellenzéket, hogy az háborúba vinné az országot.

A források szerint Márki-Zay a partizános interjúra nagyon-nagyon fáradtan érkezett, ráadásul a helyszínre is csak a tervezettnél később ért oda, így arra sem maradt idő, hogy kommunikációs stábjával átbeszéljék a témákat a felvétel előtt.

A cikk kitér még arra is, hogy egy ponton nagyon tartott attól mindenki, hogy a meg nem születő kompromisszumok miatt Márki-Zay visszalép a jelöltségtől, illetve azt is, hogy egy héttel a választás előtt majdnem összejött egy videóbeszélgetés Márki-Zay és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amiről a jelölt saját kampánycsapata is csak az utolsó pillanatokban értesült. (24.hu)