h i r d e t é s

Gyűlnek a viharfelhők a gazdaság felett

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Gyűlnek a viharfelhők a gazdaság felett

2020. október 09. - 06:45

A koronavírus második hulláma újabb mélyütést visz be a magyar gazdaságnak, és a kilábalás előtt újabb visszaesés jön.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Az a problémánk, hogy a második hullám a gazdaságban is elindított egy második hullámot, lassabb lehet a kilábalás világszerte, mint korábban gondoltuk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Portfolio.hu gazdasági konferenciáján. Ezzel a kijelentésével a pénzügyminiszter a kormányból elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság kilábalása lassabb lesz a korábban felételezettnél. A PM illetve Varga Mihály már az első hullám idején is jóval reálisabban ítélte meg a Covid-járvány gazdasági hatásait, még akkor is amikor az MNB hurráoptimista előrejelzésekkel traktálta a közvéleményt.

A külgazdasági miniszter, a minden nap újabb és újabb beruházásokat bejelentő Szijjártó Péter, de még maga Orbán Viktor miniszterelnök is minden egyes megszólalásában azt sugallja, hogy a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb túl legyen a járvány utáni gazdasági válságon. Ezzel szemben most a pénzügyminiszter most arról beszélt, hogy nem V-alakú lesz a magyar gazdaság kilábalása a válságból, hanem W-alakú. Vagyis a nyáron megindult felpattanást, a vártnál hamarabb jött és úgy tűnik minden korábbi várakozásnál is súlyosabb második járványhullám lefojtja. Amennyiben igaza lesz a pénzügyminiszternek, az azt jelenti, hogy a következő hónapokban újra lassul a gazdaság.

Az igazi fordulópont 2021 május-júniusban következhet be, addigra talán rendelkezésre állhat vakcina, így a gazdaság kilábalása is gyorsulhat - mondta Varga Mihály. A miniszter azt is elmondta, hogy a magyar gazdaság 2022 első felében – az országgyűlési választások idején – érheti el a válság előtti 2019-es gazdasági teljesítményét. A miniszter most nem adott prognózist a magyar gazdaságra, ám korábban egy konferencián elmondta, hogy a tárca idén 5-6 százalékos éves gazdasági visszaesésre számít, amit jövőre 4 százalékos növekedés követhet. 

Osztja a pénzügyminiszter előrejelzését a második hullám gazdasági hatásaival kapcsolatban a Kopint-Tárki Zrt. kutatócsapata is. A kutatócég az idénre 5,8 százalékos visszaesést vár – mondta Palócz Éva vezérigazgató a jelentésük tegnapi bemutatásán. A gyors kilábalást a külgazdasági környezet sem segíti, de a határokon belül is számos probléma súlyosbítja a helyzete: a Kopint cégek körében készült felmérése szerint a magyar vállalatok 70-75 százaléka nem kapott semmilyen gazdaságvédelmi támogatást a magyar kormánytól. Eközben a bizonytalan környezet miatt egyre többen azzal számolnak, hogy a korábban vártnál lassabb lesz a kilábalás: a válaszadó cégvezetők csupán 30 százaléka mondta azt, hogy szeptemberre a cégük termelése elérte az év eleji – a válság előtti szintet –, ugyanakkor 63 százalékuk azzal kalkulál, hogy erre csak 2021-ben vagy csak 2022-ben kerül sor. A romló várakozások jól jelzik, hogy a júliusi felmérésben még csak a válaszadó cégek 38 százaléka számított erre a lehetőségre.

A Kopint szerint emellett az infláció, a romló munkaerőpiaci és az államháztartási helyzet érdemel külön figyelmet. A munkaerőpiacról még a hivatalos statisztikák szerint is egymásnak ellentmondó adatok érkeznek: a foglalkoztatási helyzet látszólag helyreállt a nyár folyamán, ám valójában az alkalmazottak száma még mindig öt százalékkal alacsonyabb, mint a válság előtt volt. A koronavírus-járvány szétzilálta a munkaerőpiacot sokan csak rövidített munkaidőben, fizetés nélküli szabadságon vagy a szürkezónába szorulva találtak pénzkereseti lehetőséget – mondta Palócz Éva. A keresetek látszólag jelentősen emelkednek – aminek viszont az az oka, hogy a bérstatisztika nem veszi figyelembe részmunkaidőbe szorultak csökkentett fizetését. A hivatalos adatok szerint a reálkereset az első hét hónapban 6,3 százalékkal emelkedek, ám a nettó reálkereset-tömeg csak 1,2 százalékkal nőtt, vagyis végső soron mégiscsak jelentkezik a válság hatása, csak épp nem a teljes munkaidősök kereseteiben. A kutatók azzal számolnak, hogy a foglalkoztatásban maradóknál a bruttó bérek 9 százalékkal emelkednek, ami az idei  3,7 százalékos infláción felül 4,9 százalékos reálkeresetemelkedést jelent. Ám ha figyelembe vesszük a részmunkaidőben foglalkoztatottak bérét is, akkor nemzetgazdasági szinten a reálkereset-bértömeg az idén stagnál - olvasható a jelentésben.

A kutatók szerint 2021-ben a magyar gazdaság 3,5 százalékkal, a foglalkoztatás az idei 1,2 százalékos csökkenés után egy százalékkal nőhet, míg az árak idén és jövőre is éves átlagban 3,7 százalékkal emelkednek. (nepszava.hu)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s