Idén különösen sok esetet találnak Olaszországban, pedig 1999, a vírus felfedezése óta nagy utat tett meg a nyugat-nílusi láz, olyan területekre is eljutva, ahol korábban elképzelhetetlen volt a felbukkanása. Mára az Antarktisz kivételével minden kontinensen produkál megbetegedéseket, az Egyesült Államokban pedig a vezető a szúnyog okozta betegségek között a Euronews cikke szerint.

Európában ugyanakkor nem olyan gyakori: július 27-ig mindössze 55 esetet találtak belőle, azonban ezek közül 42 Olaszországban következett be. Ez az adat háromszorosa a görög esetszámnak (12), míg Szerbiában 16, Szlovákiában pedig egy beteg volt eddig 2022-ben.

Az pedig még nagyobb probléma, hogy július végéig öten bele is haltak a megbetegedésbe.

Egy hét alatt ugrott meg az esetszám

Az olasz esetszám az elmúlt héten 94-re emelkedett, egy hét alatt 52 új beteget fedeztek fel. A halottak száma is nőtt, ötről hétre. A fertőzések az országok északi részére koncentrálódtak. Ez meglepő lehet abból a szempontból, hogy az ország déli része általában melegebb ás páradúsabb levegőjű, ami kedvezőbb a szúnyogok számára.

A venetói síkságok azonban valójában tökéletes táptalajt jelentenek a szúnyogok számára; az entomológusok idén megállapították, hogy a szúnyogok száma 27 százalékkal nőtt a térségben.

A vírust a culex szúnyogok hordozzák, melyeket nem egyszerű felismerni. A 4-10 milliméteres nagyságú, barna szúnyogok nem hordoznak testükön semmilyen különleges jelet. Az átlagos európai szúnyogoktól a lábmintázat hiánya és a kerek has különbözteti meg őket, illetve szívó szájszervük is más egy kissé.

Ezen tulajdonságok megfigyelésére azonban az átlagember esélytelen - vagy ha mégis képes rá, már biztosan megcsípte egy példány.

A láz a fő tünet

Ha a szúnyog fertőzött, a vírus a csípéssel átjut az emberbe. A fertőzés tünetei 14 nappal a csípés után jelentkeznek - de sok a tünetmentes hordozó is. Láz mellett influenza-szerű tünetek: fejfájás, hasmenés, fájdalmak következhetnek be az érintetteknél. Ritkán agyi vagy agyhártyagyulladást is okoz a fertőzés, ami halálos lehet.

A kutatók nem biztosak egyelőre abban, miért nőtt meg ennyire idén az olasz esetek száma - szórványosan már korábban is elő-előfordult nyugat-nílusi láz az országban -, de valószínűleg ennek hátterében is a globális felmelegedés áll. A szakemberek évek óta figyelmeztetnek arra, hogy új betegségek megjelenésével is járhat a felmelegedés.

2030-ra a zikát, aa dengue-lázat és a sárgalázat is terjesztő szúnyogok is megjelenhetnek Európában tel-avivi kutatók előrejelzése szerint.

Egy korábbi kutatás alapján pedig ha így folytatóik a felmelegedés, akkor a szúnyogok, melyek már eddig is csak profitáltak az éghajlatváltozásból, 500 millió emberrel többet fognak elérni.

Nincs védőoltás a kór ellen

A nyugat-nílusi láz ellen nincs védőoltás, így az olasz hatóságok is csak azt tudják ajánlani, hogy a testet fedő ruházatot viseljenek az érintett régióban élők, tegyenek szúnyoghálót az ablakukra és figyeljenek arra, hogy ne legyen pangó víz a közelükben. További tanácsok szerint érdemes a füvet rövidre nyírni, valamint a tavakba halakat telepíteni védekezésképp.

A nyugat-nílusi láz halálozási aránya 1 ezrelék, és a betegek kevesebb mint egy százaléka tapasztal súlyos tüneteket. Enyhe tüneteket a fertőzöttek 20 százaléka tapasztal, ők hamar, pár nap alatt kilábalnak a betegségből. Az idősebbek veszélyeztetettebbek a vírus által, mint a gyermekek.

Olaszországban őszig az esetszám további növekedésére számítanak. (Infostart)