h i r d e t é s

Gulyás Gergely "felhőtlen" boldogságához 100 mandátum elég lenne

Olvasási idő
29perc
Eddig olvastam
a- a+

Gulyás Gergely "felhőtlen" boldogságához 100 mandátum elég lenne

2021. december 31. - 13:27

Novák államfőségéről és Márki-Zayról is elmondta, mit gondol, kövér pedig nem akart köztársasági elnök lenni

A kép illusztráció! - Forrás: Gulyás Gergely Facebook oldala

Gulyás Gergely Fidesz-győzelemre számít áprilisban, “felhőtlenül” boldog lenne száz mandátummal, amihez “53 és 60 közötti egyéni győzelem elegendő”. A kancelláriaminiszter azt mondta: teljesen kizárt egy Huxit, és egy ellenzéki győzelmet is tiszteletben tartanának. Gulyás Gergely azt is elárulta: Kövér László jelölése is felmerült az államfői posztra.

Ön szerint mi volt a 2021-es év legnagyobb sikere?

Döntetlen a világbajnok Franciaország ellen a Puskásban és döntetlen az előző világbajnok Németország ellen Münchenben. És Szilágyi Áron harmadik aranya Tokióban.

Meglepődne, ha jövő ilyenkor is itt ülnénk és a miniszteri nagyinterjút készítenénk?

Ez a választópolgárok döntésétől függ. De hogy direkt választ is adják: Nem, nem lepődnék meg.

Miért?

Mert azt remélem, hogy a következő választásokon is a választópolgárok többsége amellett foglal állást, hogy a polgári kormányzás folytatódjon.

Melyik közvélemény-kutatásnak hisz?

Egyiknek sem.

A belső ellenzéki közvéleménykutatásnak sem, amelyik a Fidesz 46 százalékos támogatottságát és az ellenzéki összefogás 32 százalékos bezuhanását jelzi? A Medián szerint az emberek kétharmada Orbán Viktor maradására számít…

Ebben Kovács László egykori MSZP elnökkel értünk egyet, a választásokat kell megnyerni, nem a közvélemény-kutatást. A lényeg, hogy ‘22-ben azok térnek-e vissza, akik 2002 és ’10 között egyszer már bizonyították, hogy alkalmatlanok az ország kormányzására vagy pedig a polgári kormányzás folytatódik. A kérdés személyes része másodlagos, hiszen a kormányalakítás már a miniszterelnök feladata.

Van miniszteri ambíciója? A 2018-as választások előtt azt mondta, hogy nincs… Orbán Viktor felkérésére, hogy legyen miniszter, nem lehetett nemet mondani?

Ha valaki az akkori interjúkat megnézni, az újságírói érdeklődések többsége, ahogyan a válaszaim többsége is az igazságügyi miniszterségre vonatkozott. Eddig is megtiszteltetés volt a kormány munkájában részt venni, ezután sem lenne másképp.

Beszéltek a folytatásról a miniszterelnökkel? Ő a Fidesz kongresszuson a fiatalabb fideszes nemzedékről azt mondta, “felnőtt, beérett, kipróbáltatott és bevált” - és első helyen a Gulyás Gergely nevet említette.

Még ha beszéltünk volna róla, akkor sem mondanám meg. Négy éven keresztül a képviseleti demokrácia szabályai szerint a parlament és a kormány hozza meg a döntéseket, utána viszont a választópolgárok eldöntik, hogy ennek a folytatását akarják, vagy pedig mást.

‘22 áprilisában min múlik, melyik az a leglényegesebb kérdés, ami eldönti, hogy a kormányoldal győz, vagy az ellenzék?

Az a kérdés, hogy a múlt térjen vissza vagy a jelen folytatódjon.

Akkor, amikor az emberek voksolnak áprilisban, az egyéves családi szja-visszatérítés, a rekord infláció vagy a koronavírus válságkezelés miatt ikszelik vagy éppen nem ikszelik be a Fideszt? Pénztárca, sárga csekkek politikája, rezsiharc, azaz a választási pénzeső, a bevándorlás-ellenesség, Brüsszel és a szuverenitás, az ún. „LMBTQ-propagandával” szemben nyitott front, rend és a biztonság - melyik lesz a legfőbb érvük az Orbán-kormány mellett?

A jelen folytatása éppen ezt jelenti: a rezsicsökkentést, a benzinárplafont, a minimálbéremelést, a gyermekvédelmi törvényt, a migráció elutasítását és kerítéssel körülbástyázott szigorú határvédelemet, munkahelyteremtést, munka alapú gazdaságot. A múlt visszatérése pedig a Gyurcsány-koalíció.

Nem Márki-Zay-koalíció? Ön is kínosan kerüli, hogy kimondja az egységes ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének nevét?

Nem. De semmi nem változtat azon a helyzeten, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ma a Demokratikus Koalíció, és annak elnöke Gyurcsány Ferenc. Akik a baloldalon hatalomra akarnak kerülni, azoknak nagy többsége már 2002 és 2010 között megmutatta, hogy mire képes kormányon. És a kirakatküzdelmek mögött teljes az elvi egyetértés: Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag szerves egységet alkotnak.

Márki-Zay Péter arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy ne is kampányoljon, az ellenzéki listán se legyen rajta, mert ha ott megjelenik, ‘22-ben biztosan győz Orbán Viktor és a Fidesz. De azt is nehezen viseli, hogy Gyurcsány Ferenc a Facebookon “kapitányozza”. Márki-Zay olyan belső árulókról beszél, akik arra várnak, hogy Önök a Fidesz “aktiválja” őket.

Ez csak egy színjáték. Ha a lényegi, tartalmi kérdéseket nézzük: Márki-Zay Péter ellenzi a rezsicsökkentést, Gyurcsány Ferenc kormányon kétszeresére emelte az áram és háromszorosára a gáz árát. A bevándorlás kapcsán Márki-Zay “befogadó társadalmat“ szeretne, Gyurcsány Ferencék kerítést bontanának. A minimálbért a baloldali kormányok alig emelték, Márki-Zay Péter magát a minimálbért is ellenzi. A mi kormányzásunk alatt pedig mindig nagymértékben, jelentősen nőtt a minimálbér. Az első Fidesz-kormányzás idején négy év alatt 19500 forintról 50 ezerre, 2010 óta 73500 forintról 200 ezerre emeltük a minimálbért. Márki-Zay Péter szavai és Gyurcsány Ferenc tettei között teljes az összhang.

Elképzelhetőnek tartja, hogy ‘22 áprilisára már nem Márki-Zay Péternek hívják az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét?

Nagy tétet nem tennék rá, de arra sem, hogy ő lesz. Nem a mi dolgunk. Én nem akarok az ellenzéknek tanácsadója lenni és még ők sem kerestek ezzel. Bár ahogy ők most kinéznek, lehet, hogy jobban járnának.

A Fidesznek egy korai, április 3-i választás lenne a legideálisabb, vagy az, ha Áder János egy húsvéthoz közeli időpontra tűzné ki a választást? 2022-ben a húsvét április 17-re esik.

Ez kizárólag a köztársasági elnök döntése. Azon kevés államfői jogkörök egyike, amely még miniszteri ellenjegyzéséhez sem kötött. Az elemzések világától - bármilyen csábító is - jobb, ha a politikusok távol tartják magukat.

A ’14-es és a ’18-as választáson inkább az volt a kérdés, amit több elemző, közvéleménykutató is mondott, hogy feles többsége vagy kétharmada lesz a Fidesznek. 2019-ben az önkormányzati választásokon azonban a centrális erőtér fölbomlott, és nyílt lett a verseny.

Két állítás is elhangzott, az egyik másként él az emlékezetemben, a másikkal nem értek egyet. Én még arra emlékszem, hogy a ’18-as választások napján a magas részvételi adatokon felbuzdulva Karácsony Gergely rohant a Várba felszólítani a köztársasági elnököt, hogy többség híján nehogy a Fidesznek adjon kormányalakítási megbízást. Ahogyan arra is jól emlékszem, hogy a Magyar Narancs címlapján hirdette fél évvel a választások előtt, hogy Török Gábor szerint a Fidesz elveszítheti többségét. Azzal pedig nem értek egyet, hogy a centrális erőtér megszűnt volna.

Újra kétpólusúvá vált a pártpolitika. Az aréna ellenzéki térfelén egy nagy közös lista lesz.

Abban az értelemben a helyzet természetesen változott, hogy a szélsőjobboldal és a szélsőbaloldal, Gyurcsány Ferenc és az általa korábban náciként azonosított Jobbik elvtársi csókban egyesült és közösen indulnak a választásokon. Hogy ez milyen folyamatokat indít el a magyar politikában, azt csak a választások estéjén fogjuk látni, ezért én legalábbis elhamarkodottnak tartom a centrális erőtér temetését.

Jövő áprilisban elégedett lenne feles többséggel, vagy nem kizárt a kétharmad sem?

Minden választás előtt mindig azt mondtam: Magyarországon a magyar alkotmányos rendszerben száz mandátumra van szükség a kormányzáshoz. Ezt szeretnénk mi megkapni. Minden, ami efölött van, az a Jóisten ajándéka, jutalom.

Fidesz-győzelemre számít?

Igen.

Miért?

Ez a választás minden korábbinál világosabb alternatívákat kínál, két kormány teljesítményét lehet összemérni. És ha ezeket összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy az ország előre lépett, vannak világos eredményeink a gazdaságpolitikában, a családpolitikában, a társadalom- és a nemzetpolitikában.

A legnagyobb eredmény?

Az egymillió új munkahely. Hogy az elmúlt 31 évben - a rendszerváltoztatás óta - soha nem volt akkora a gazdasági növekedés Magyarországon, mint amekkora az idén lesz. Eközben folyamatosan tudjuk csökkenteni az adókat. A jelenlegi kormány az adócsökkentés kormánya.

‘22-ben is lesz 10 milliárd a budapesti egészségügyre

Karácsony előtt Surányi György az ATV-ben azt mondta, hogy ez “hatalmas agymosás”, szemfényvesztés, a kormány által mozgósított ezer milliárdokkal gyenge közepes eredményt értek el, és 2010 óta 34 adóemelés történt. Olyan „klasszikus” megszorítás, hogy az emberektől elvesznek jövedelmet, nincs, de az önkormányzatoknál durván megszorítottak.

Surányi György egyszerre csúsztat és téved. Amit ő az önkormányzatoknál megszorításnak nevez, az adócsökkentés. A kisvállalkozók iparűzési adóját megfeleztük, egy százalékra csökkentettük. Ez ott marad az önkormányzat területén működő vállalkozásoknál. Ráadásul a kormány az összes 25 ezer főnél kisebb településnek kifizette ugyanazt az összeget, és a nagyobb önkormányzatoknál is csak a jómódúaknak kellett kigazdálkodniuk, a többiek részben vagy egészben megkapták a központi költségvetésből. Ez az államnak nem bevétel, hanem többletkiadás és nem megszorítás, hanem adócsökkentés.

Az önkormányzatoknak kiesés az iparűzési adó egy részének az elengedése. Ezen túlmenően Európában rekorder a magyar áfa, van tranzakciós illeték, chipsadó, 2 százalékos szochó, bankadó…

Az áfa legmagasabb kulcsa tíz éve változatlan. Ami változott, hogy a sertés-, marha- és baromfihús, a tej, a tojás, az éttermi szolgáltatás, a lakás és a szálláshely-szolgáltatás ÁFÁ-ja 5 százalékra csökkent. 27-ről egy évtized alatt kevesebb mint felére 13 százalékra csökkentettük a szociális hozzájárulási adót. A bankadónál aligha tudunk a volt jegybankelnök igényeinek megfelelni, mert mi úgy gondoljuk, hogy a bankoknak is részt kell venni a közteherviselésben. Eközben mind az adóterhelés, mind a munkát terhelő adok mértéke jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, utóbbi a gyermekek után járó adókedvezményt is figyelembe véve az egyik legalacsonyabb Európában.

Surányi György azt mondja, hogy ha 5 százalék fölötti növekedéssel számol a kormány és a nominális bérnövekedés 12,7 százalékos lesz, az infláció nem tud mérséklődni. Matolcsy György, illetve a jegybank jelentése szerint jövőre kétszeresen, azaz brutálisan drágulhatnak az élelmiszerek…

Az koronavírus okozta gazdasági világválságból való kilábalás az egész világon inflációval jár. Az európai és az amerikai infláció is kiugróan magas, ez elkerülhetetlenül hat ránk is. Ezért fontos, hogy mérsékeljük az inflációt: fenntartjuk a rezsicsökkentett árakat, benzinárplafont vezettünk be, befagyasztjuk a hitelkamatokat. A jegybank ön által említett elemzése is azzal zárul, hogy 2022 utolsó negyedévére az infláció visszatér a 2-4 százalék közötti sávba.

“Nagyon keserű vége lesz” a kormány választási költségvetésének - 25 év alatti fiatalok szja-elengedése, 13. havi nyugdíj, gyerekesek éves szja-befizetésének a visszafizetése, rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénze, közmunkások százezer forintos bére - Surányi György szerint bárki nyeri az áprilisi választást, kiigazításnak kell jönnie. Most ki tudja-e jelenteni, hogy ha újra Orbán-kormány alakul, nem lesznek lakossági megszorítások, “nem lesz gázáremelés?”

Természetesen nem lesznek.

Természetesen?

Igen. A megszorítások Magyarországon a Bokros-csomag óta a baloldali kormányok időszakát jellemezték. Mi eddig sem vezettünk be megszorításokat és ezután sem fogunk, éppen azért, mert a polgári kormányok alatt a gazdaság teljesítménye teszi lehetővé ezeket az intézkedéseket. Amíg ezt egy rossz baloldali gazdaságpolitika nem veri szét, addig lépésről lépésre tudunk előre haladni. Csak az Ön példájánál maradva: nem vitásan nagy kedvezmény, hogy a 25 év alattiak holnaptól nem fizetnek személyi jövedelemadót. Még változatlan fizetés mellett is 15 százalékkal többet kapnak kézhez. 265 ezer 25 év alatti munkavállaló van. Miután egymillió emberrel többen dolgoznak, ezért 265 ezer embert a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól ki lehet engedni. Az intézkedések mögött, amelyeket meghozunk, teljesítmény áll, ez a gazdaság és az emberek teljesítménye.

Akkor miért azt láttuk, hogy délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök bejelent egy jóléti intézkedést, a jelzáloghitelesek banki törlesztőrészlete után fizetett kamat stopot, este pedig Varga Mihály pénzügyminiszter óriási, 755 milliárdos lefaragásos bejelentést tesz a büdzsében?

A jelzáloghitel kamatok befagyasztása egyetlen fillérjébe sem került a magyar költségvetésnek, mert a bankoknak kell viselni a költségeit. A költségvetési egyensúlyt, illetve a vállalt hiánycélt mi mindig tartottuk, ha szükséges ennek érdekében hozunk döntéseket, de azok soha nem lehetnek az embereket negatívan érintő megszorítások.

Varga Mihály már előtte bejelentett egy 350 milliárdos beruházás-elhalasztást. Visszatérve az önkormányzatokra, a 755 milliárdos megtakarítás egyik sora, hogy a fővárostól 4,7 milliárdos fejlesztési pénzt elvonnak, és jövőre már nincs előirányozva az Egészséges Budapest program 10 milliárdos kiadása sem.

280 milliárd forint áll rendelkezésre a helyreállítási alapban egészségügyi fejlesztésre. Ez alighanem elegendő a fővárossal való megállapodásban szereplő 10 milliárd forint kifizetésére. Csak a főváros vezetése keresi a vita lehetőségét a kormánnyal.

Karácsony Gergely nyilatkozta az RTL-nek, hogy amikor a kormány megvonja egy tollvonással a fővárosnak szánt ‘22-es egészségügyi forrásokat, a 10 milliárdot, “akkor gyakorlatilag kihúzza a szőnyeget az atlétikai vb megrendezése alól”.

A kormány minden megállapodást betartott eddig is és be fog tartani ezután is.

“Az abszurd humor műfaja”

A választási pénzeső Márki-Zay Péter szerint lényegében neki köszönhető, ő provokálta ki…

Mármint mit provokált ki?

Ezeket a jóléti kormányzati bejelentéseket.

Azt a minimálbéremelést, amit ő ellenez? A 13. havi nyugdíj visszaállítását, amit “böszmeségnek” nevezett, a baloldal általi eltörlését viszont “teljesen helyénvalónak” tartotta? A benzinárplafont, amit felelőtlennek tart? Érdekes állítás. Nem javaslom a racionalitás érdekében, hogy Márki-Zay Péter különböző nyilatkozatait tekintsük irányadónak. Azt a konferenciát, ahol a miniszterelnök bejelentést tett a családosok éves szja-visszafizetésének lehetőségéről és a 200 ezer forintos minimálbérről, júniusban rendezték, amikor Márki-Zay még sehol nem volt. Mindegyik kormányzati döntés mögött tervezés és a gazdaság teljesítményén alakuló helyzetfelmérés áll, éppen ezért ezek jó és megalapozott döntések.

A GKI mérése szerint a kis- és középvállalkozások 3 százaléka átlagosan 5 munkavállalót fog elbocsátani a 200 ezres minimálbéremelés miatt, ez 6000-7000 embert érinthet.

A minimálbéremelésre nem hatalmi szóval került sor, hanem a munkaadók, munkavállalók, szakszervezetek közötti megállapodással. Azzal tudtuk a munkahelyek védelmét garantálni, hogy a szociális hozzájárulási adót 4 százalékkal csökkentjük. Ez technikailag a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlését és a szocho két és fél százalékos csökkentését jelenti. Ezzel biztosítjuk azt, hogy a minimálbér-emelkedésből következő plusz bérteher kifizethető valamennyi munkaadó számára.

Visszatérve Márki-Zay Péterre, a karácsony esti videó bejelentkezésében arról beszélt, hogy a kormányoldal propagandájából “ömlik a gonosz”. És hogy Önök kizavarják az országból az áruházakat, a Lidl-t, Aldit, a Penny-t, a Tesco-t, a Spart…

Ezt soroljuk az abszurd humor műfajához. Nagyon késő lehetett.

Veszélyes szereplőnek tartja Márki-Zay Pétert?

Az ellenzékre vagy a kormányra?

Bármelyikre.

De, az egyikre igen. Az egyikre nagyon.

Ezek szerint az ellenzékre…

Ez az ön megfejtése.

Az ellenzéki előválasztás, a közvetlen demokráciagyakorlás új megjelenése, az ellenzék demokratikus versengése mennyire befolyásolta a kormány, a Fidesz választási stratégiáját?

Semennyire.

A 106 közös ellenzéki jelölt kiválasztása sem? Ilyen eddig nem volt. ‘22-ben hány egyéni mandátummal kalkulálnak a 106-ból?

Nem. Legalább annyi mandátummal kalkulálunk, amennyi az abszolút többséghez, a 100 mandátumhoz szükséges. Ehhez a parlamentbe jutó pártlisták számától függően 53 és 60 közötti egyéni győzelem elegendő.

Kövér Lászlóval is beszélt Orbán Viktor

Miniszter úr január 1-től családügyi miniszter is lesz áprilisig?

Ez így talán egy kicsit sarkos megfogalmazás. Novák Katalin miniszter asszony tárca nélküli miniszter volt, így a hivatalát a Miniszterelnökség biztosította. A választásokig eddigi államtitkárai fogják helyettesíteni, és ők a Miniszterelnökségen maradnak, továbbra is itt fognak dolgozni.

Novák Katalin köztársasági elnökké jelölése mit szimbolizál?

Azt, hogy van egy kiválóan alkalmas jelöltünk a tisztség betöltésére.

Miért rá esett a választás?

Azért, mert a több felmerülő jelölt közül Kövér László nem vállalta, ennek ismeretében pedig egyetértettünk abban, hogy Novák Katalin jelölése a legjobb döntés.

A miniszterelnök felkérte Kövér Lászlót államfő-jelöltnek?

A miniszterelnök vele beszélt először, ő egyértelműen jelezte, hogy ahogy korábban, úgy most sem szeretné elfoglalni az államfői széket.

Kövér László jelölése felért volna egy provokációval…

Ezt nem így gondolom és őt is legjobb meggyőződéssel támogattam volna. Egyetlen fajsúlyos érvet tudtam volna felhozni ezzel szemben: a Fideszben nehezen betölthető űrt hagyott volna a házelnök kivonulása a pártpolitikából.

De Kövér László arról beszélt tavaly, hogy “a magyarországi balliberális ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része”, “ez az ellenzék nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata. Ilyen értelemben semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől”. Az Alkotmányvédelmi Hivatal központjában pedig titkosszolgálati vezetők előtt a Fideszről és az ellenzékről is véleményt elmondta a véleményét. Az ellenzékről azt mondta, „a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik”. Azt is hozzátette, ő “ezt a politikai helyzetet” tartja a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot ma fenyegeti. E kijelentések után az alkotmányos kötelezettségét a Sándor palotában Kövér László hogyan tudta volna megtestesíteni, kifejezni a nemzet egységét?

Magyarországon a jogszabályok a házelnök esetében a pártatlan parlamenti ülésvezetés követelményén túl nem tiltják, az elmúlt három évtizedes gyakorlatunk pedig természetesnek is veszi a pártpolitikai szerepvállalást. A köztársasági elnökre más szabályok vonatkoznak, de csak a megválasztásától kezdve.

Az államfő két legfontosabb feladata, hogy fejezze ki, testesítse meg a magyar nemzet egységét, és őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Előbbiből következik, hogy az elnök kül- és belföldön képviseli Magyarországot.

Novák Katalin négy idegen nyelven beszél, közgazdász, de hallgatott jogot is, tanult Franciaországban és az Egyesült Államokban, három gyermekes családanya, tíz éve alakítja azt a kormányzati családpolitikát, amelyet még az ellenzéki szavazók többsége is elismer. Ahogy a miniszterasszony és a nevével fémjelzett családpolitika nemzetközi elismertsége is kiemelkedő.

Novák Katalin úgy is kifejezheti a nemzet egységét, hogy Fekete-Győr András korábban kijelentette, ha ők győznek, azonnal lecserélik a köztársasági elnököt, akit Orbán Viktor jelöl és a fideszes kétharmad megszavaz?

Azért mindenképpen elismerést érdemel az ellenzék, hogy amikor a legnagyobb butaságokat mondják, akkor a képességeit tekintve leginkább a feladatra termett szereplőt választják hozzá. Természetesen ezeket a nyilatkozatokat nem érdemes komolyan venni, mert ilyen nincsen. Magyarország egy alkotmányos demokrácia, ahol megválasztottak közjogi tisztviselőket, akiknek meghatározott ideig tart a mandátuma. Ezek a tisztviselők ezt a mandátumot ki fogják tölteni.

Az ilyen ellenzéki kijelentésekre Orbán Viktor azt mondta, blöff, mert szilárd alkotmányos rend van, “ez nem egy sufni vagy egy kóceráj”. Novák Katalin is azt mondta egy Index-interjúban, hogy soha nem járulna hozzá az alkotmányos rend lebontásához. Azaz, ő nem fog aláírni ellenzéki győzelem esetén kétharmados, de feles parlamenti többséggel megváltoztatott törvényeket. Novák Katalin ezzel adott esetben Orbán Viktor, illetve a Fidesz álláspontját testesíti meg államfőként?

Ha a miniszterelnök a gravitáció létezéséről nyilatkozik, akkor a vele egyetértőket nem javaslom fideszesnek bélyegezni. Van egy alkotmányos álláspont és van egy alkotmánysértő álláspont. A köztársasági elnöknek az alkotmányost kell képviselni.

“Maradok, aki vagyok” - Novák Katalin ellenzéki győzelem esetén lehet Magyarország “másik arca”, ha például Magyarországot külföldön képviseli mint köztársasági elnök?

Ezzel a gondolatkísérlettel sem értek egyet - bár nagyon remélem, hogy kísérleti stádiumban marad. A köztársasági elnöknek az alkotmányos feladata, hatásköre világosan körülírt, ráadásul érdemben 1990 óta változatlan. Olyan köztársasági elnökök, akiket egyik vagy másik oldal választott meg, szolgáltak az őket megválasztó többséggel ellentétes politikai erő kormányzása alatt is. Ennek van kialakult gyakorlata Magyarországon.

A miniszterelnök Göncz Árpádot és Áder Jánost említette, de Göncz Árpádot az Antall-Tölgyessy paktum jegyében jelölték államfőnek.

Igen, Göncz Árpád 1990 és 94, majd 98 és az ezredforduló között tevékenysége alapján ellenzékinek érezte magát. 2002 és 2005 között Mádl Ferenc, majd utána 2010-ig Sólyom László is úgy töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget, hogy nem azok voltak kormányon, akiknek a támogatásával megválasztották őket.

Miniszter úr számára közülük ki az etalon?

Nagyra becsülöm Mádl és Sólyom elnök urak elnöki tevékenységét, akiknek nagyon nehéz időben kellett ezt a tisztséget méltósággal viselni és sok esetben a reményt fenntartani. Ugyanakkor Áder János 10 éve látja el úgy az elnöki feladatokat, hogy az megalapozott kritikára nem adott okot.

Az ellenzék ezt nagyon másképp látja …

Bocsánat, Áder elnök úr már akkor a környezetvédelem melletti mély elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot, amikor ez még nem volt politikai divat. És bár akkoriban az ellenzék ünnepelt győzelmet és fejezte ki elismerését az államfőnek a belföldi választási regisztráció elnöki indítványra, az ő indítványára történt alkotmánybírósági megsemmisítése kapcsán, de majd egy évtized távlatából nekünk kell elsősorban köszönetet mondani érte.

Novák Katalin visszautasította, hogy “bábu” lenne államfőként, az ellenzék a pártalelnöksége a fülbevalók miatt vonja ezt kétségbe, és mert Orbán Viktor minisztere.

Nyilván a provinciális gondolkodásmód nem segíti a vitákat, a magyar ellenzék pedig még Budapesten kívülre is csak homályosan lát, nemhogy az ország határain túlra. A magyar köztársasági elnöki jogkörök a német szövetségi elnökéhez hasonlítanak leginkább. Ha valaki megvizsgálja német államfők közéleti tevékenységét - Steinmeier a tizenegyedik elnök a világháború óta -, akkor Joachim Gauck kivételével mindegyik pártpolitikus volt. Theodor Heuss FPD-s, Lübke CDU-s, Gustav Heinemann CDU-s és SPD-s is. Walter Scheel az FDP elnöke és külügyminiszter volt, amikor ’74-ben szövetségi elnökké választották, öt évvel később Karl Carstens CDU-s parlamenti elnökből lett államfő, utána Weizsäcker következett, aki CDU-s főpolgármestere volt Berlinnek. Roman Herzogot ugyan az Alkotmánybíróság elnöki székéből választották meg szövetségi elnöknek, de korábban több tartományi kormány CDU-s minisztere volt. Johannes Rau SPD-s kancellárjelölt volt Kohl ellen 87-ben és 18 évig vezette szociáldemokrata miniszterelnökként Észak-Rajna-Vesztfáliát. Horst Köler Helmut Kohl CDU-s államtitkára volt, mielőtt az IMF-et vezette volna. 2010-től Christian Wulff volt az államfő, aki azelőtt a CDU-alelnökként és Alsó-Szászország miniszterelnökeként vállalt politikai szerepet. Utána jött Gauck és most pedig Steinmeier, aki SPD-s kancelláriaminiszter volt Schröder alatt és külügyminiszter Merkel nagykoalíciójában. Tehát a világ legtermészetesebb dolga, hogy pártpolitikusokból választanak elnököt, az ezzel ellentétes gyakorlat a kivétel.

Arra, hogy Novák Katalin azt mondta, soha nem járul hozzá az alkotmányos rend lebontásához, az ellenzék azzal reagált, hogy Orbán Viktor az elmúlt tíz évben már lebontotta. Ezt hogy kommentálja?

Azoknak a szájából, akik kétharmados törvényeket és alkotmányt ötven százalékkal akarnak módosítani, ezek a szavak semmit nem jelentenek.

100 mandátummal jól lehet kormányozni

Ha jól értettem, akkor is boldog lesz áprilisban, ha “csak“ abszolút többséggel győz a Fidesz.

Felhőtlenül.

A Kormányinfón a miniszterelnök a családtámogatások alkotmányos védelmi szintjét említette. De akkor az új ciklusban már nem is készülnek más alkotmánymódosítással?

Nem.

De 2018-ban nyilván örült a harmadik kétharmadnak, a 133 képviselőnek…

Természetesen mindenkinek örömet okoz, ha a választók visszajelzése még annál is pozitívabb, mint amit vártunk. Ez nem változtat azon, hogy Magyarországon a kormányzáshoz szükséges többség 100 mandátum, azzal is lehet jól kormányozni.

Igen, ha a győztes a Fidesz. Viszont, ha a köztársasági elnök nem ír alá, az Alkotmánybíróság megsemmisít, a Legfőbb Ügyészség eljárást megakaszt, a közmédia nem barátságos, az ÁSZ büntetést szab ki, a Nemzeti Bank nem együttműködő, az egyetemi kuratóriumok zártak…

A mai ellenzék nem alkotmányos buktatók miatt nem tudna eredményesen kormányozni, hanem a koncon való marakodás tenné tragikussá a kormányzásukat, ahogyan ezt Bajnai Gordon a Városháza-botrány kapcsán a “jutalékos rendszerről” beszámolva közkinccsé tette. Amikor 2002-ben a baloldal nyerte a választásokat a Fidesz által választott köztársasági elnök volt hivatalban, a jegybank elnöke a korábbi fideszes pénzügyminiszter, Járai Zsigmond volt, a legfőbb ügyészt Polt Péternek hívták.

FUDAN - ‘22 KÉSÖ NYARA ELÖTT NEM LESZ NÉPSZAVAZÁS

Orbán Viktor a Kormányinfón nem válaszolt konkrétan, hogy jónak látnák-e, ha áprilisban a parlamenti választás napján lenne a kormány gyermekvédelmi népszavazása…

Az ellenzék biztos, hogy jónak látja, hiszen egy ilyen előterjesztést Karácsony Gergely frakcióvezetője nyújtott be a parlamenthez. Ezt fogadtuk el teljes egyetértésben.

Valóban Szabó Tímea törvénymódosítási javaslata volt, de azért, hogy a Fudan-népszavazást is - amit Karácsony Gergely kezdeményezett - meg lehessen rendezni a parlamenti választás napján.

Én többre tartom Szabó Tímea képviselőtársamat. A Fudan-ügyről már akkor is teljesen nyilvánvaló volt, hogy 2022 késő nyara-ősze előtt nem lehet róla referendum - az évtizedek óta lényegében változatlan szabályok szerint.

Ez alkotmányjogi szükségszerűség vagy politikai döntés kérdése?

Az előbbi.

Karácsony Gergely december közepén is látott reális esélyt az ATV Egyenes Beszédben, hogy az áprilisi választás napján legyen a Fudanról és a másik kérdésükről népszavazás - azzal, hogy szilveszterre összegyűjtik a szükséges kétszáz ezer aláírást. Ő azt mondta, hogy ha a Fidesz mindent megtesz, hogy ne így legyen, “az is egy nagyon erős politikai érv lesz” a Fidesz ellen.

Komoly kérdésekre tudok komolyan válaszolni. A kormánypártoknak ehhez semmi köze nincs. Ismert és törvényben szabályozott bírósági és eljárási határidők vannak. Aki kormányozni akar, annak ezeket illik ismerni.

Völner-ügy - "Sajnálom"

A Völner-ügyet hogy kommentálja?

Sajnálom.

Ez kirakat-ügy is, hogy “lám, az igazságügyi tárca miniszter-helyettesével szemben is fellép a Polt Péter vezette független ügyészség” ha megalapozott a gyanú egy súlyosan korrupciós ügyben?

Az ügyészséget javaslom megkérdezni. Mi azt a gyanúsítást ismerjük, ami megjelent a sajtóban is.

Ön szerint elképzelhető, hogy a végén fölmentik Völner Pált, akit bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés - összesen 83 millió forint - elfogadásának bűntettével gyanúsítanak?

Természetesen mindent elképzelhetőnek tartok. Miután nem ismerem a gyanúsítás alapjául szolgáló bizonyítékokat, ezért nem tudom megítélni. Egyet tudok mondani: egy ilyen súlyú ügyben a mi oldalunkon már a gyanúnak is van következménye, Völner Pál azonnal lemondott.

Az államtitkári posztjáról. A miniszterelnök azt mondta, ő a ügyészség közleményéből értesült a Völner-ügyről, miután kitették a honlapra. Ön is?

Igen.

Orbán Viktor a Kormányinfón azt is mondta, hogy a bíróság ítélete után felvethető lesz az igazságügyminiszter, illetve a miniszterelnök politikai felelőssége is. De a bírósági ítélet nem fog sem Varga Juditról, sem a kormányfőről szólni.

Egyetértek.

Milyen formában lesz felvethető akkor a politikai felelősség kérdése? A miniszterelnök világosan közölte, hogy neki “nincs a fejében” Varga Judit lemondásának a kérdése.

A miniszterelnök kellően nagyvonalú volt és egy olyan politikai felelősséget vállalt feltételesen magára, ami természetesen a kormány egészének a felelőssége, ha a bíróság bizonyítottnak találja a bűncselekmény elkövetését.

A kormány egészének? Ha a bíróság megalapozottnak találja az ügyészség gyanúját és elítéli Völner Pált, akkor a politikai felelősség megállapításából mi következik?

Nem szeretném a büntetőeljárás eredményét megelőlegezni. Először várjuk meg, hogy mi lesz az ítélet.

Répássy Róbert lett az új igazságügyi államtitkár Völner Pál helyett. Ez azt is jelenti, hogy már ő írja alá a nemzetbiztonsági szolgálatok által kért titkos nyomozások jóváhagyását?

Ezt az igazságügy tudja megmondani. Az eddigi gyakorlat ez volt.

Teljesen kizárt a HUXIT

“Az Európai Bizottság szétveri az Európai Uniót”, ha politikai alapon diszkriminál egyes tagországokat, ahelyett, hogy a konszenzushoz járulna hozzá” - amikor az Unió “szétveréséről” beszélt az Indexnek adott interjúban, azért mondta ezt, mert Ursula von der Leyenék nem utalják az uniós helyreállítási forrásokat?

A helyreállítási alapról nagy valószínűséggel a választások előtt nem lesz megállapodás. A programokat elindítottuk, azokat kifizetjük, de ezek nem növelik a hiányt, mert azokat a pénzeket Brüsszelből ugyanúgy megkapjuk. Az előző évtizedben is előfinanszírozta a költségvetés az uniós projekteket, így ez semmilyen változást nem jelent az eddigi gyakorlathoz képest.

De mi a garancia arra, hogy megkapjuk? A 328 milliárdról beszélünk, az előlegről?

Nem az előlegről beszélünk, a teljes RRF-ről.

A 2511 milliárdról?

Igen, ami persze egészében egy hitel.

Ez a vissza nem térítendő rész. De ez hat évre szól, nem?

De, hat évre. A garancia pedig az uniós írott jog, hiszen a bizottságnak kötelessége valamennyi tagállammal megállapodni. Brüsszellel a helyreállítási alapról informálisan megállapodtunk. A Bizottság elnöke már időpontot kért a budapesti látogatásra, konkrét dátumokat megjelölve.

De Ursula von der Leyen nem jött el. A levélben, amit a Bizottság küldött legutóbb, a hangsúlyos kifogás a korrupció volt, a közbeszerzések, konkrét példákat is említettek. A családvédelmi törvénnyel kapcsolatos kifogást is beleírtak?

Igen, a családvédelmi törvénnyel kapcsolatos kifogást is. A Bizottság mást is hozzáírt, mert számukra is kínos az, ami történt egy olyan területen, ahol ők is tudják, hogy nincs hatáskörük. A családvédelmi törvény miatt visszaléptek az aláírástól, és Brüsszel úgy döntött, hogyha tud politikai segítséget adni a magyar kormány megbuktatásához, akkor megadja. Ezért a választások időpontjáig vélhetően nem fogják a helyreállítási alapot aláírni.

Ezt informálisan közölték Berlinből vagy Brüsszelből?

Okkal engednek erre következtetni a Bizottság cselekedetei.

Az új szociáldemokrata német kormány egyhangúság helyett a többségi döntések kiterjesztését támogatja az Unióban, így egy tagállami vétó már nem tudna egy közös uniós döntést megakasztani. Lengyelország és Magyarország “fekete bárányokként” állnak ellent. Jogállami mechanizmus vita, luxemburgi uniós birósági döntések… A viták nem eszkalálódhatnak? Teljesen kizárt a Huxit?

Teljesen. Az új német kormány programja alapján legitim módon akar célt érni, az alapszerződés módosítását tartja szükségesnek a döntéshozatali rendszer megváltoztatásához. Az alapszerződés módosításához azonban valamennyi uniós állam beleegyezése szükséges. Ez nem tűnik reálisnak. Ettől függetlenül az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, ezért mi nem az EU szűkítésében, hanem - éppen ellenkezőleg - a bővítésében vagyunk érdekeltek.

Budapestet "soha, egy precre sem adtuk fel"

Budapest nélkül tud győzni a Fidesz jövő tavasszal?

Mi Budapesttel együtt szeretnénk győzni. Ha mi győzünk annak a főváros is a nyertese lesz. Ahogyan érdemes pártpolitikai értékítélettől mentesen megvizsgálni, hogy az elmúlt évtized polgári kormányzása alatt milyen fejlődésen ment keresztül Budapest.

De Budapestet már feladták, nem?

Nem, soha, egy percre sem.

Ön nem indul egyéniben a Hegyvidéken a XII. kerületben, Varga Mihály pénzügyminiszter, Kocsis Máté frakcióvezető és Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója sem indul budapesti körzetekben egyéniben. A Fidesz országosan ismert népszerű arcai nem igazán szállnak ringbe tavasszal a fővárosban.

Fürjes Balázs a Fidesz és a kormány országosan ismert népszerű arca és Budapesten az egyik első számú fideszes politikus. A többiektől - magamat is beleértve - a miniszterelnök azt kérte, hogy aki az országos kampányban meghatározó szerepet játszik, ne induljon egyéni körzetben.

Fürjes Balázs győzelmi esélyéről a körzetében a XII. kerületben mi a véleménye?

Szívből remélem a győzelmét.

Karácsony Gergellyel beszélő viszonyban vannak?

Az utolsó alkalommal a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában beszéltünk.

Március óta a Facebookon üzennek egymásnak vagy a Kormányinfón?

Hogyha a főpolgármester valamit kíván tőlem, akkor ismeri a telefonszámomat, eddig is elért. A jól induló együttműködést valószínűleg az nehezítette meg és Budapest is azt szenvedi meg, hogy igaznak bizonyult az az általa sokszor cáfolt feltételezés, hogy a főpolgármesterséget csak ugródeszkának tekinti az országos politikához. Azóta annyira hanyagolja a fővárost, hogy azt sem venné észre, ha eladnák alóla a városházát.

’24-ben lesz főpolgármester-választás Budapesten?

Remélem, hogy a főpolgármester nem fél a megmérettetéstől.

Nem tervezik ezek szerint, hogy Budapest csak valamilyen “helytartóság” legyen? Nem lesz Budapest feldarabolva sem, ahogy azt Matolcsy György javasolta?

Nincs ilyen javaslat és eddig sem volt. Az elmúlt 12 évből 9 éven át volt kétharmadunk és nem változtattunk a szabályokon, noha ezek a vádak egy évtized óta folyamatosan hallhatóak.

"Ilyen a demokrácia"

Az orbáni berendezkedést hogy írná le? Illiberális demokrácia, autokrácia, hibrid rezsim…

Akinek feltűnt, hogy egy választásra készülünk - alig több mint két éve volt az önkormányzati választás, fél évvel előtte európai parlamenti - az aligha lepődik meg a válaszon: ilyen a demokrácia.

Ennek a demokráciának az is része, hogy ellenzéki győzelem esetén is elismerik és tiszteletben tartják a választások eredményét, akkor is ha abból áprilisban kormányváltás következik?

Természetesen. Ha mi elveszítettünk egy választást mindig gratulálunk a győztesnek. Orbán Viktor ezt Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc esetében is megtette - még a választás estéjén. Ugyanez politikai ellenfeleinkről nem mondható el. Az ellenzék majd akkor érdemli meg, hogy választást nyerjen, ha a vereség után megtanul gratulálni. Ennek a kérdésnek tehát a címzettjei nem mi vagyunk.

Szükség lesz még lezárásra? "Meglátjuk"

A kormány járványkezésének a megítélése meghatározó lesz a ‘22-es választáson?

Lassan már két éve vagyunk kénytelenek együtt élni a koronavírussal, ezért a válságkezelés megítélése is fontos szempont lehet a választópolgároknak. Alapvetően pozitív visszajelzések érkeztek hozzánk. Magyarország az elsők között lábalt ki a járvány okozta gazdasági válságból, mindenkinél gyorsabban oltottunk és oltunk - most például a 3. oltásban vagyunk elsők Európában és az egészségügyi ellátórendszer is folyamatosan képes volt minden beteget ellátni.

Nyugodt, szinte már “békebeli” karácsony volt az egészségügyben, de biztosan jön az ötödik hullám - ezt nyilatkozta a Honvédkórház főigazgatója, Wikonkál Norbert Miklós. Szükség lesz még szigorításra, lezárásra jövőre?

Meglátjuk. Az omikronról még keveset tudunk, a többségi szakmai vélemény úgy foglalható össze, hogy gyorsabban terjed, mint bármelyik korábbi variáns és talán kevésbé súlyos tünetekkel jár. Mi is azzal számolunk, hogy lesznek még következő hullámai a vírusnak. A következő hullám intenzitása attól függ, mennyien oltatják be magunkat és különösen mennyien veszik fel a harmadik oltást.

Karácsony előtt a Kormányinfón a miniszterelnök a rendkívül magas magyar halálozási arányra vonatkozó kérdésre a többlethalálozási statisztikával válaszolt.

Ezt mondjuk idestova két éve, - és igazunk is van - hogy egyetlen objektív összehasonlítás van arról, hogy mennyivel többen haltak meg egy adott évben a koronavírus miatt. Ebben Magyarország a második harmadában van az országoknak, a nyolcadik hátulról.

A kórházi kapacitások miért “fantasztikusak”? Az intenzív osztályokon nincs elég szakorvos, ápoló, a háziorvosok…

Ahogy a miniszterelnök mondta, a kórházi kapacitások fantasztikusak, a jól felszerelt ágyak számát tekintve az európai élmezőnybe tartozunk. Az élő erővel van több nehézség, de ott is mindig volt elegendő orvos és ápoló. Csak köszönetet mondhatunk nekik azért az áldozatos munkáért, amellyel a folyamatos kórházi ellátást a mindennapokban és az ünnepek én egyaránt biztosítják.

Van újévi fogadalma ?

Nem szoktam újévkor fogadkozni és mindenkinek boldog új esztendőt kívánok.

atv.hu