A Hír TV-ben és a Karc FM-ben is pozíciókat betöltő újságíró a Magyar Nemzetben „a szeretet erejével” küldené az ellenzéket „oda, ahová való”.

A vártnál többen hagyták magukat megbolondítani, és túl sokan hitették el magukkal, hogy akár Dobrev Klára, akár Márki-Zay Péter gyógyírt hozhat személyes kudarcaikra, enyhítheti sértettségüket, elfojthatja löttyös indulataikat – foglalta össze a Magyar Nemzet nevű lapban Gajdics Ottó, hogy mit is gondol az ellenzéki előválasztásról.

Az újságíró, aki egyben a Hír TV tartalmi igazgatója és a Karc FM rádió ügyvezetője, le is egyszerűsítette a gondolatmenetét, így:

„Összeszámolni is alig tudták, annyi szavazat érkezett a semmire.”

Véleménycikkében Gajdics meg is állapította a második fordulóban versenyzett ellenzéki miniszterelnök-jelöltekről:

„a tyúkólat sem érdemes rájuk bízni, nemhogy a hazánkat.”

Az előválasztást többször is színjátéknak, hazugságnak, félrevezetőnek nevezte, mert – mint bölcselkedett – „ennek az egésznek az égegyadta világon semmi jelentősége” nincsen. Ezt onnan vezette le, hogy hazánkban „nem közvetlenül választjuk a miniszterelnököt, hanem a parlamentbe legtöbb képviselőt bejuttatott párt nevezi és szavazza őt meg”. Innentől kezdve Gajdics Ottó tömény gyurcsányozással kevert, válogatott otrombaságokkal illeti az előválasztás győztesét, Márki-Zay Pétert:

„Állítólag sértett, csalódott fideszeseket is magával ránt az elszabadult hajóágyúként viselkedő hódmezővásárhelyi polgármester, amikor beugrik a pokolnak ebbe a visszautat lehetővé nem tévő, sötét, bűzös bugyrába. Tudják vajon ezek az állítólagos igazi konzervatívok, polgáriak és jobboldaliak, hogy a Jézust is baloldalinak tartó álkeresztény választásával Gyurcsány Ferencet is megnyerték maguknak? Undorító varangyként potyognak ezek szájából a legszentebb szavak.”

A fejléce szerint „Polgári Napilap” írása szerint ugyanis nincs másról szó, minthogy az ellenzékiek „a becsapott emberek felhatalmazásával káoszt teremtenek, amiben nagyobb merítőhálóval lehet halászni”. Azonban a szerző levonta saját eszmefuttatásából a konzekvenciát:

„Soha nem volt ekkora szükség az igazi összefogásra, a szeretet erejére, hogy áprilisban végleg elküldjük ezt a lejárt szavatosságú bandát oda, ahová való.” (nepszava.hu)