A budai hegyekben található Hűvösvölgyi Gyermekotthonba költöztetné a kormány a felszámolás alatt álló Fóti Károlyi István Gyermekközpontban gondozott gyerekek egy részét. A tervek szerint a különleges igényű gyerekek kerülnének a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi otthonba – vagyis azok, akiknek mozgásszervi problémáik is vannak, többségük kerekesszékkel tud csak közlekedni. Forrásunk szerint nemcsak a „hegyes-völgyes” környezet jelenthet problémát a gyerekeknek, hanem az is, hogy a hűvösvölgyi intézmény még nincs teljes körűen akadálymentesítve. 

A kormány legfőbb érve a fóti Károlyi-kastély területén működő központ – ismertebb nevén Gyermekváros – bezárása mellett az, hogy fel kell számolni a nagy, elzárt, „tömegszerű” intézményeket. Fót esetében azonban szó sincs tömegszerűségről: jelenleg 62 gyermeket látnak el a kastélyparkban kialakított lakóotthonokban. Közülük 32 speciális-, 24 különleges szükségletű, további 6 gondozott pedig kísérő nélküli menekült gyermek. Ehhez képest a hűvösvölgyi intézmény 78 férőhelyes, és nincs annyi különálló kis épület sem, mint Fóton, így a gyerekek egy helyre lennének bezsúfolva. A speciális szükségletű gyerekeket Zalaegerszegen és Kalocsán, a kísérő nélküli kiskorúakat az Aszódi Javítóintézet területén helyeznék el. 

– Nem ez az első eset, hogy a döntéshozók nagyfokú információhiányról tesznek tanúbizonyságot

– mondta Prókai Judit gyermekvédelmi szakértő, aki három évig, 2013-2016 között vezette a fóti központ speciális gyermekotthonát. Szerinte Fülöp Attila szociális államtitkár minapi nyilatkozata is azt mutatja, nincs tisztában a Gyermekvárosban zajló munkával, az ottani körülményekkel. Az államtitkár egyebek mellett azt mondta a Hír Tv-ben: a Károlyi-kastély „elzárt parkjában” élő gyerekek nem lesznek szerves részei a városnak, a közösségnek. 

– Elmehetett volna és megnézhette volna, hogy a kastélyparkban működő gyermekközpont Fót központjában található. A gyerekek nem a kastélyban laknak, hanem annak parkjában kialakított otthonokban.

A park nem zárt, napi szinten látogatják a város lakói, sőt a turisták is.

A gyerekek pedig rendszeresen részt vesznek a város rendezvényein. Több alkalommal éppen a kísérő nélküli kiskorúak nyertek díjakat a városi főzőversenyen

– mondta Prókai Judit. A szakember emlékeztetett: 2017 januárjában jelentették be először a Gyermekváros felszámolásának tervét, a gyerekek és a dolgozók azóta bizonytalanságban élnek. – Ezt nem nevezném a gyermekek iránti elköteleződésnek – fogalmazott. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma annyit közölt: „zajlanak a fejlesztések” azokban az otthonokban, ahova a fóti gyerekeket költöztetnék. Cél, hogy a gyerekek nevelő- vagy örökbefogadó szülőkhöz, illetve „korszerű intézményekbe” kerüljenek. Továbbra is úgy vélik: „a fóti korszerűtlen intézmény annak a nosztalgiának a maradványa, amely a rendszerváltás előtt alakult ki”.  

Nem tudnak a gyerekekről

A bizonytalanság nem csak Fóton érezhető. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő felkereste a zalaegerszegi és kalocsai gyermekotthonokat is, tapasztalatairól blogján számolt be: az érintett intézmények vezetői nem tudnak arról, hogy Fótról költöztetnének hozzájuk gyerekeket. Hasonló a helyzet Aszódon is. Lapunk érdeklődésére Sztán István polgármester sem tudott érdemi információkkal szolgálni. Vécsey László, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője korábban cáfolta, hogy menekült gyerekek kerülnének Aszódra. Szerettük volna megtudni, ebben továbbra is biztos-e, ám megkeresésünkre nem reagált.

nepszava.hu