Mint hozzátette, ez a látványos, az EP-kampány hajrájára időzített esemény azoknak is kapóra jön, akik a szélsőségesség bélyegét előszeretettel sütik rá a magyar társadalomra, fittyet hányva az eddig elért eredményekre. A szakértő úgy látta, az elmúlt 10 év a cigányság számára a csöndes, békés felzárkózás időszaka volt: tízezres nagyságrendben jelentek meg az elsődleges munkaerőpiacon; a roma közösség bátrabb, jövőbe tekintő, felzárkózni akaró része ráadásul szembefordult azokkal, akik visszahúzzák a cigányságot.

Forgács István romaügyi szakértő portálunk érdeklődésére elmondta: azt tulajdonképpen a Mi Hazánk Mozgalom sem próbálja leplezni, hogy számukra bármilyen médiafigyelem csak pozitív lehet; nem is érdemes azon lamentálni, miért éppen a vasárnap kezdődő EP-választás kampányhajrájára időzítették akciójukat. Hozzátette: Toroczkaiék ugyanakkor komoly hazárdjátékba kezdtek, mert súlyos következményei lehetnek az érzelmek felkorbácsolásának.

RADIKÁLISNAK, BALLIBERÁLISNAK EGYARÁNT JÓL JÖN EGY KIS VONULGATÁS

Mint Forgács István kifejtette, a Mi Hazánk Mozgalom láthatóan egy többlépcsős folyamatot épít fel, az EP-választás eredményei ugyanis kihatással lehetnek az őszi önkormányzati választások eredményére is. A médiamegjelenések ezen felül támpontot adhatnak arra, hogyan, milyen kommunikációs eszközökkel készüljenek az őszi megmérettetésre. A szakértő szerint a törökszentmiklósi vonulás csak a kezdet; az őszi kampányig biztosan számítani lehet majd hasonló megmozdulásokra is. Forgács István ugyanakkor kiemelte: nemcsak Toroczkaiék érdeke, hogy egy mesterségesen felfokozott hangulatban üzengetni lehessen oda-vissza, hanem a kormányzó pártokon kívül majdhogynem az összes politikai erőnek. A balliberális politikusoknak és a sajtónak is érdeke, hogy az ilyen szélsőséges megnyilvánulásokra reagálni tudjanak; az ellenzéki pártok Toroczkaiék tevékenysége kapcsán ugyanúgy eljuttathatják üzeneteiket a választók felé az őszi önkormányzati választásokig.

AZ ÉPÍTKEZÉS ÉVTIZEDE A ROMÁK SZÁMÁRA

A szakértő úgy vélte, 2006 környékén a Jobbik ismertségén is sokat lendített, hogy pusztán a társadalmi együttélés problémájára hegyezték ki a cigány közösség jelenének és jövőjének kérdését. Hozzátette: valóban fontos kérdés, hogy a hazai cigány közösségek felzárkózása hogyan és miképpen zajlik, ugyanakkor a törökszentmiklósi vonulás éppen a kormányzat által az elmúlt években elért eredményeket, és a kisebbség és a többség viszonyában beállt folyamatos közeledést veszélyezteti. Forgács Isvtán kiemelte: a romák egyre nagyobb számban, tízezres nagyságrendben jelennek meg az elsődleges munkaerőpiacon (tehát nem a közmunka-programban); egy lassú, békés építkezésnek vagyunk tanúi, amely a társadalmi megbékélés felé vezetett. Miközben a korábbi időszakban olyan súlyos esetek terhelték meg a kisebbség és a többség viszonyát, mint Olaszliszka vagy a cigánygyilkosságok, ez 2010 óta egy együttműködő viszonnyá formálódott át: a cigányság önmagáért tenni akaró része részese akar lenni a társadalmi felzárkózásnak. A szakértő úgy vélte, ezt a folyamatot gáncsolhatják el Toroczkaiék, hiszen mindkét oldalon újra megjelennek a mesterségesen gerjesztett indulatok, miközben háttérbe szorulnak azok a pozitív folyamatok, amelyekről valójában beszélni kellene.

A szakértő elmondta: számos településen tapasztalható, hogy a helyi közösségek mindenféle külső segítség nélkül maguk vállalják fel a belső konfliktusokat, és kiszorítják maguk közül a problémás családokat: a drogterjesztőket, vagy az uzsorásokat. Hozzátette: Törökszentmiklóson is az elmúlt években az említett problémás családok ellen a helyi roma vezetők nagyon bátran léptek fel, pont azért, hogy elkerüljék az olyan szituációkat, mint amilyet most a Mi Hazánk Mozgalom kampánymenetelése teremtett. Forgács István úgy látta: érthető, hogy egy radikális párt a radikális eszközöket tartja egyedüli megoldásnak, ugyanakkor nem hajlandóak észrevenni, hogy az elmúlt években a cigányság megtanult különbséget tenni az érdemes és az érdemtelen ember között. A roma közösség bátrabb, jövőbe tekintő, felzárkózni akaró része szembefordult azokkal, akik visszahúzzák a cigányságot. A szakértő kiemelte: számos példát lehetne hozni ilyen belső kezdeményezésekre, még akkor is, ha ezek nem eljutnak el a botrányra kiéhezett, a konfliktusban érdekelt sajtó ingerküszöbéig. Megismételte: a törökszentmiklósi eset nemcsak a Mi Hazánk Mozgalomnak, hanem azoknak is kapóra jön, akik a szélsőségesség bélyegét előszeretettel sütik rá a magyar társadalomra, fittyet hányva az eddig elért eredményekre.

NÉHÁNY EMBER ÜVÖLTÖZIK MAJD EGYMÁSSAL TÖRÖKSZENTMIKLÓSON

Portálunk kérdésére Forgács István elmondta: véleménye szerint azon, hogy be kell-e tiltani egy ilyen rendezvényt vagy mozgalmat, vitatkozzanak a jogászok. Úgy vélte, valójában nem arról kellene beszélni, hogy szabad-e vonulni vagy sem, hanem arról, hogy az elmúlt 10 évben a kormányzat felzárkóztatást ösztönző intézkedéseinek köszönhetően rengeteg helyen nyitnak egymás felé a cigányok és a nem-cigányok, és erről nem szabadna, hogy a figyelem elterelődjön. Hozzátette: az elmúlt tíz év arról szólt, hogy a munkához jutó cigány embereket megbecsülik, a munkához jutó romák pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy megtartsák ezt a pozíciót, és szembefordulnak azokkal, akik ebben visszavetnék őket.

Ez a lassú építkezés veszhet kárba, ha néhány ember Törökszentmiklóson majd üvöltözik egymással szemben, leginkább azért, mert mindenki úgy gondolja, hogy neki a kampány miatt látszódnia, hallatszódnia kell

– hangsúlyozta.

pestisracok.hu