Annak ellenére, hogy az elmúlt 4 évben jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, számos szektorban hiánycikké vált a munkaerő. Az ellentmondásos folyamatnak számos oka van, kezdve a rossz oktatási rendszertől, a kivándorláson át, a félreértelmezett munkaerőpiac-politikáig. A cégek többsége bérfejlesztéssel próbálja itt tartani a munkavállalókat, de az átlag bérek oly mértékű lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest, hogy a korábbinál magasabb reálbérnövekedés sem fogja itt tartani azokat, akik külföldön képzelik el a jövőjüket.

A kormány szerint nincs probléma, hiszen a kivándorlással kapcsolatban is többször hallhattuk már, hogy azok, akik külföldre mennek tanulni, dolgozni, pár éven belül úgyis visszatérnek Magyarországra. Az egyre több szektorban tapasztalható akut munkaerőhiány viszont nem ezt támasztja alá. A hazai és külföldi cégek között készített felmérések is azt mutatják, hogy

jelentős változtatásokra lenne szükség az oktatásban és a gazdaságpolitikában ahhoz, hogy Magyarország ismét vonzó ország legyen

, olyan ahonnan a fiatalok nem akarnak elmenni, és ahova visszatérnek azok, akik az elmúlt években kivándoroltak.

Az elmúlt 4 évben (2011Q2-2015Q2) a foglalkoztatottak száma 466 ezer fővel emelkedett, tehát akár azt is kijelenthetjük, hogy időarányosan teljesült a Fidesz 1 millió új munkahelyről szóló ígérete. Ezzel egy időben a munkanélküliek száma is jelentősen csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 7százalék alatt van, ami a gazdasági válság előtti szintnek felel meg. 

Kicsit árnyaltabb a kép, ha megnézzük a foglalkoztatási növekedés dekompozícióját: mind a közmunkások, mind a külföldi telephelyen dolgozók száma jelentősen emelkedett ugyanebben az időszakban, összesen 221 ezer fővel. A közmunkások száma ezzel meghaladta a több mint 210 ezer főt, a külföldi telephelyen dolgozók száma a KSH adatai alapján pedig 114 ezer fő volt a legutolsó statisztikai felmérés alapján. Ez azt is jelenti, hogyha a közmunkásokat nem vennénk figyelembe, akkor a munkanélküliség továbbra is 11 százalék felett lenne. 

A foglalkoztatásnövekedés részben annak köszönhető, hogy jelentősen emelkedett az aktivitási ráta, 4 év alatt több mint 300 ezer fő jelent meg az aktívak között. Nem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz az előző kormányzati ciklusban számos passzív támogatást szüntetett meg, vagy csökkentett, visszaterelve az embereket a munkaerőpiacra. Többségük a közmunkaprogramban tudott  elhelyezkedni, amitsokan joggal hívnak aktív szociális támogatásnak, hiszen számos felmérés mutatja, hogy a közmunkából szinte lehetetlen átkerülni a versenyszférába, arról nem is beszélve, hogy vidéken az önkormányzatok többsége csak lepapírozza a közmunkát, és valódi munkatevékenység csak néhány órán át tart egy egész hét során. 

Hogy mennyire nincs minden rendben a munkaerőpiacon, azt jól jelzi a növekvő munkaerőhiány is. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2011 szeptemberében a cégek 51 ezer betöltetlen álláshelyet jelentettek be, 2015 szeptemberében ez a szám már 68 ezer volt. Azaz hiába emelkedett a foglalkoztatottak száma (az utóbbi években a versenyszférában is jelentős bővülés volt), egyre több cég nem talál munkavállalót a munkaerőpiacon. 

tenytar.blog.hu (Címlap: Forrás: MTI)