Mindenesetre ezzel az indokkal hirtelenjében négyszázezer hektár állami földtől kíván megszabadulni az állam a következő választásig. Orbánék a magyarországi szántók tíz százalékától fosztanák meg a magyar államot, csak az a kérdés, kiknek a javára. Annyi azonban biztos, hogy a Fidesz egyetlen olyan érvet nem tudott felhozni a privatizálás mellett, amelyet ne lehetne könnyedén cáfolni, ráadásul ezzel a lépéssel teljesen szembemegy eddigi politikájával is - írja a Ténytár Blog.

Úgy néz ki, a Fidesz teljes gőzzel beleáll a privatizációba, miközben csaknem a teljes ellenzék felsorakozott a javaslat ellen. Azaz, az MSZP-Jobbik-LMP-PM összefogás az állami földvagyon eladása ellen egyedülálló a magyar belpolitikában. Az MSZP parlamenti vitanapot is kezdeményezett a kérdésben. A nemzeti vagyont eddig állami kézben, most viszont hirtelenjében magánkézben biztonságban látó fideszes privatizációt ennek ellenére  úgy tűnik, akadálytalanul nyomhatja le a kormánypárt a magyar társadalom torkán. 

Itt a nemzetipark-mutyi

Kishantos és a földmutyi után áprilisban írtunk a nemzeti parkok kivéreztetése és földjeiknek a Nemzeti Földalaphoz (NFA) történő átjátszásáról, ami miatt bizonytalannak éreztük a nemzeti parkok jövőjét. A kiárusítás már el is kezdődött, tavaly már megkezdték a parkok földtelenítését. Mintegy 50 ezer hektárt vontak ki (az ötödét) a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésben lévő védett természeti területek közül, hogy aztán azokat az NFA a szokott módon  elmutyizzamegpályáztassa.

Azóta a Hortobágyon egy kierőszakolt KEHI-vizsgálat a szerződések negyedét kifogásolta, a nemzeti park területén haszonbérletbe adott területek pályázati anyagai is mutyigyanúsak. Minden tizedik szerződés hamis adatok alapján íródott, a pályázók egyötöde pedig csupán a szubjektív (értsd: könnyen manipulálható) értékelés alapján nyert.

Nemrégen az Átlátszó tényfeltáró riportjában pedig az állam új kegyenceiről derült ki, hogy a hektáronként 70 ezer forintos területalapú támogatásért cserébe még a pályázataikban vállalt feltételt sem teljesítették, egyszerűen parlagon hagyják a megkaparintott földeket. A Hortobágyi Nemzeti Parkban már katasztrofális a helyzet, de a Vidékfejlesztés Minisztérium illetékese szerint ebben az évben még nem fogják ellenőrizni, hogy az általuk földhöz juttatott új tulajdonosok betartották-e a szerződést.

Újabb állami földosztás - kik lesznek a nyertesek?

Magyarország teljes területének (9,3 millió hektár) 79,6 százaléka termőföld (7,4 millió hektár), 20,4 százaléka pedig művelés alól kivett terület (1,9 millió hektár). 2011-ben a termőföldek java része magánkézben volt, az állami tulajdon csupán 11,4 százalékot tett ki, ami 843 ezer 600 hektárt jelent. Most ennek közel a felét (45 százalékát), abból is a legértékesebb szántókat akarja eladni, nagyon szoros határidővel a kormányzat. 

A botrányos földbérleti pályáztatás (alias földmutyi) és a nemzeti parkok földjeinek ugyancsak mutyizásba torkolló szétosztása után ezúttal tehát négyszázezer hektár állami földtől kíván megszabadulni az állam a következő választásig.  Ebből több százezer milliárd forint bevételre számít a kormány, azonban az eladott földek immár örökre kikerülnének az állam fennhatósága alól. Kontextusba téve ez a szám egyébként óriási, a magyarországi szántók tíz százalékát, az összes termőterület 5-7 százalékát adná ki a kormány az állam kezéből. 

Forrás: tenytar.blog.hu

A privatizációnak azonban van pár érdekes részlete: egyrészt, a kormány egy kormányhatározattal döntene a kérdésről, így még saját frakciójuknak sem kellene megszavazni a javaslatot. Másrészt, a közlés szerint  magyar gazdák kezébe akarnak földeket juttatni. Azonban ennek több ponton ellentmond a tervezet: a jelenlegi rendszerben ugyanis a jelenlegi bérlőknek elővásárlási joguk van az általuk bérelt földre, valamint a kormány licittel bocsátaná áruba a földterületeket, ami nyilvánvalóan a vagyonos nagytőkéseknek kedvezne. Sokak szerint a kormány a gyors bevételhez jutás mellett azért döntene a földek eladásáról, mert így nem kellene ellenőrizni a korábban állattartáshoz kötött bérbeadási feltételeket, amelyeket sok nyertes nem tart be.

Lázár: a fideszesek szétlopják a földeket

Lázár János az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt meglepő kijelentést tett: szerinte az állami földvagyont azért kell eladni, mert különben az aktuális kormányok szétlopják azt. Ez Lázár megfogalmazásában így hangzik:

Érdekes, és korántsem elhanyagolható részletkérdés, hogy ha Lázár Jánosnak tudomása van arról, hogy a fideszes menedzsment szétlopja az ágazatot, akkor miért nem tesznek feljelentést az érintettek ellen, miért kezdenek kapkodva földprivatizációba.

De vajon, kinek éri meg a földosztás? Az államnak kevéssé, hiszen a földárak éppen az elmúlt években kezdtek felpörögni, pár év múlva várhatóan többszörösét fogja érni ez a háromszázezer hektár, mint napjainkban. Ráadásul az állami földvagyon eladásával a magyar állam már nem tud majd a birtokszerkezeten keresztül hatékonyan beavatkozni a mezőgazdaságba. Bár a földek elméletben 20 évig elidegeníthetetlenek, ez a rendelkezés öröklés útján egyszerűen kijátszható, és a személyenként 300 hektáros plafont is könnyen átléphetik a nagygazdák a strómanjaikkal. Például így:

Mivel az eladási minimálárat a megyében jellemző ár fölé lőtték be, inkább a jobb minőségű, egybefüggő területek találhatnak gazdára, amelyeket nyilvánvalóan inkább a nagytőkések tudnak megfinanszírozni. Mivel a jelenlegi bérlők (akiket Orbánék a földmutyival földbérlethez juttattak) még évekig, vagy évtizedekig földbérleti joggal rendelkeznek, az eladásnál nekik elővásárlási joguk van. 

A kérdés már csak az, van-e bármi okunk feltételezni, hogy ezúttal majd transzparens módon, kevésbé egyértelműen a gazdasági hátországgal kívánják-e elvitetni a földeket? Az eddigiek alapján bizony esélyes, hogy marad a földmutyi jól bejáratott gépezete, ezzel még jobban helyzetbe hozva a kormányközeli földesurakat.

tenytar.blog.hu (Címlap: Magyar föld - a kép illusztráció)