Theresa May brit miniszterelnök kénytelen szembe nézni azzal, hogy kabinetjének tagjai fellázadnak ellene a kormány brexitstratégiája miatt - derül ki a Bloomberg híréből. Ezzel veszélybe került az áttörés a válási tárgyalásokon, mivel úgy tűnik, London nem képes világos javaslatokkal az EU-hoz fordulni kilépés feltételeivel kapcsolatban.

Az új fejlemény egyenes következménye a hétfői kínos kudarcnak, amikor kiderült, hogy a brit kormány az ír-észak-ír határ átjárhatóságának megőrzése érdekében belemenne abba, hogy szemben az Egyesült Királyság többi részével Észak-Írország része maradjon az európai egységes piacnak és a vámuniónak. Erre reagálva, Skócia, Wales és a főváros, London vezetői is bejelentették igényüket a kivételezésre.

Fából vaskarika

David Davis brexitügyi miniszter a parlamentben kedden arról beszélt, hogy nincsenek kivételek: az Egyesült Királyság egészére vonatkozóan olyan új gazdasági szabályozást akarnak elfogadtatni, amely nagyon közel áll majd az EU-s szabályozáshoz. Úgy gondolják, hogy ezzel kerülhetik el az ír határ átjárhatóságának megszűnését, ami beláthatatlan gazdasági-politikai következményekkel járna.

Erre lépett akcióba a kormányon belüli brexitduó, azaz Boris Johnson külügyminiszter és Michael Gove, a környezetvédelmi tárca vezetője. Mindketten élharcosai voltak a 2016. júniusi függetlenségi népszavazás brexitkampányának.

A Bloomberg az ügyhöz közelálló forrásokból úgy tudja, hogy aggodalmuknak adtak hangot a függetlenség felvizezésének lehetősége miatt. Úgy vélik, hogy a Davis által vázolt lehetőség ezzel lenne egyenlő. A Bloomberg Johnsont emeli ki a két lázadó közül, ugyanis köztudott, hogy ambicionálja a Konzervatív Párt elnök, illetve a miniszerelnök poszt megszerzését.

Vörös vonalak

A brit EU-s kilépést támogatók azt akarják, hogy az Egyesült Királyság egyértelműen szakítson az uniós szabályokkal és saját maga kössön szabadkereskedelmi megállapodásokat a világ többi országával. Davis azt mondja, hogy az EU-éhoz hasonló szabályozás nem jelentené azt, hogy a szigetország része maradna az egységes piacnak, továbbá az Egyesült Királyságra nem vonatkozna az Európai Bíróság joghatósága. Utóbbi az egyik vörös vonal, amelyet a függetlenség hívei soha nem lépének át.

Ezt megerősítette a keddi parlamenti szócsatában Jacob Rees-Mogg, ismert brexitpárti politikus. Azt dörgölte a miniszter orra alá, hogy az Egyesült Királyság egyben tartása és az EU-s szabályozás feladása két olyan követelmény, amelyből a vele egyetértők soha nem fognak engedni. Ez az értelme ugyanis annak, hogy a szigetország kilép az EU-ból.

Mi (nem) lesz most?

A kormányon belüli lázadás a lehető legrosszabbkor jön Maynek. Miután hétfőn az ír ügy nyomán saját hazájában kirobban belpolitikai káosz miatt nem tudott megállapodni a brit-EU válási tárgyalások felpörgetéséről, azt ígérte, hogy még a héten újra felveszik a fonalat uniós partnereivel, és meg lesz a várva várt áttörés.

A cél az lenne, hogy a jövő év elejétől a válás mellett a jövendő brit-EU kereskedelmi kapcsolatokról is tárgyaljanak a felek, ám ha a londoni kormány tagjai képtelenek egységes álláspontra jutni az unió és az Egyesült Királyság kívánatos jövendőbeli viszonyáról, akkor a miniszterelnök csak üres kézzel utazhat vissza Brüsszelbe.

Az Európai Tanács december 14-ei ülése előtt egyezségre kellene jutni, mert ez a testület dönthet a válás feltételeiről szóló egyeztetés kiegészítéséről a kereskedelmi tárgyalásokkal. Egy uniós tisztviselő csak annyit mondott ezzel kapcsolatban a Bloombergnek, hogy a határidő az határidő.

Korábban felmerült, hogy januárban vagy februárban rendkívüli csúcsértekezletet hívhatnak össze, ha decemberben nem sikerül dűlőre jutni Londonnal, illetve, úgy tűnik, Londonnak saját magával.

napi.hu