Februárban is szinte pontosan a két hónappal korábbi tőzsdei, amúgy rekorszintű árat fizette a magyar állam az orosz gázért - számítottuk ki a KSH most frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján. Eszerint a lakossági gáz beszerzésével foglalkozó, állami MVM ezer köbméterenként mintegy 1179 eurót fizethetett az oroszoknak a fűtőanyagért. Két hónappal korábban, vagyis decemberben az Európában irányadó, Ttf-nek nevezett holland gáztőzsde átlagára pedig 1175 dollárra rúgott. Vagyis a - lapunk által immár ötödik hónapja közölt - árarányokból egyre bizonyosabbnak tűnik: az oroszok két hónapos csúszással, de teljes egészében bevasalják rajtunk a tőzsdei gázárat. (Számításunk szerint az elmúlt négy év átlagában az oroszok 6,6 százalékkal még meg is fejelték a két hónappal korábbi tőzsdei szintet.)

Ez azért szembetűnően fura, mert a tavaly október óta élő, új, 15 éves távú magyar-orosz gázszerződés megkötése kapcsán az Orbán-kabinet váltig azt állítja, hogy az új megállapodás biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását, illetve szavaik szerint az az előző, 1995-ben megkötött megállapodásnál sokkal jobb. Vlagyimir Putyin Orbán Viktor február 1-jei moszkvai - a jelek szerint kudarcos - „békemissziója” során azt állította, hogy Magyarország a piaci ár ötödéért kapja az orosz gázt. Az ezt bizonyító, konkrét adatok közlését a felek a szerződés titkosságára hivatkozva utasítják vissza. (Pedig a megállapodásba foglaltak tiszteletben tartása mellett számos európai ország nyilvánosságra hozza eme stratégiai fontosságú termék havi átlagárait.)

A hazai külkereskedelmi kimutatások ismeretében az orosz elnököt ennél nagyobb lódításon nem is kaphattuk volna. Ha ugyanis a két hónapos időbeli csúsztatást - amely alapján tehát a két ár lényegében megegyezett - figyelmen kívül hagyjuk, arra juthatunk, hogy a magyarokra szabott februári orosz gáztarifa 30 százalékkal még meg is haladta egyazon időszak átlagos tőzsdei gázárát. A helyzetben érdemi változást eddig csak a téli szezon előtt, vagyis szeptemberben és októberben tapasztaltunk, amikor orosz gáztarifánk 22, illetve 40 százalékkal alulmúlta a két hónappal korábbi tőzsdei gázárat. Bár tavaly április és december között egyazon időszakkal összevetve olykor ennél valamivel nagyobb kedvezményt is láthattunk, az oroszok egyrészt, két hónapos csúszással bár, de következetesen alkalmazzák ránk a tőzsdei árat, másrészt idén februárban már bőven a másik irányba lengett ki az inga.

Az adatok a „rezsicsökkentés fenntartása” szempontjából is kijózanítók. Számításunk szerint az MVM köbméterenként immáron 393 forintot fizethetett az orosz gázért. Ez a 2014 óta 101 forintba kerülő lakossági gázáron belül mintegy 50 forinton „elismert”, „rezsicsökkentett” gázmolekulaár immár közel nyolcszorosa. Vagyis az állami cég minden köbméter orosz gáz adásvételén közel 350 forintot veszíthet. Az állami MVM pénzügyi működőképességének fenntartása becslések szerint csak idén több mint ezermilliárdos költségvetési támogatást igényel. Bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter februárban a Népszava kérdésére még úgy vélte, hogy ez a közpénz még „közelebb állhat” a félezermilliárdos „alsó határhoz”, április végén már elismerte, hogy az összeg az 1300 milliárd forintot is elérheti.

Bár Orbán Viktor választások utáni sajtótájékoztatóján önmagához képest bizonytalanul fogalmazott a rezsicsökkentés fenntarthatóságáról, a rendszeren azóta se változtattak. Sőt: a Brüsszellel folytatott, most épp az orosz gáz- és olajszállítások lemondásáról szóló vitájuk során is a hazai rezsicsökkentés biztosítékának nevezik az "olcsó" orosz gázt. Eszerint tehát, ha máshonnan vásárolnák meg a fűtőanyagot, meg kellene emelni a családok rezsijét.

Ez az állítás vizsgálatunk tanúsága szerint alaptalan, hisz Magyarország is a világpiaci árat fizeti az oroszoknak, ha nem többet. De ezt az érvelést egyébként a kancelláriaminiszter beismerése is cáfolja, miszerint az MVM már most akkora veszteséget ér el az orosz gáz magas árú vásárlásán és „rezsicsökkentett” eladásán, hogy az állami cég több mint ezermilliárd forintos költségvetési támogatásra szorul. A kormány tehát, kerüljön bármennyibe is a földgáz beszerzése, az ehhez hiányzó összeget a „rezsicsökkentés fenntartása” érdekében mindenképp kipótolja.

Amióta egyébként a Népszavában napvilágot látnak a tényleges orosz gáztarifánkra vonatkozó számításaink, a Fidesz-kommunikáció némiképp finomodott. Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján már nem kívánt a tarifákkal foglalkozni: inkább azt nevezte lényegesnek, hogy van gáz. Ez az állítás szintén árnyalható, hisz a fűtőanyag az élénk szabad piacról is beszerezhető. Mégpedig a jelek szerint tőzsdei - az orosznál akár alacsonyabb - áron.

Népszava