A lap ezzel szemben úgy értesült, elsősorban a megyei és járási, kerületi kormányhivatalokban májusra kaotikus helyzet alakulhat ki. 

Az Index szerint 2500-an kérték felmentésüket, amire a Miniszterelnökség azt írta, hogy a kormány célja a kisebb bürokrácia, kevesebb, de anyagilag jobban megbecsült kormánytisztviselőkkel, csak annyian dolgozzanak az államnak, amennyi feltétlenül szükséges.

Ezért két irányba történtek intézkedések az elmúlt időszakban. A bürokráciacsökkentés irányába: a kormány korábbi döntésének megfelelően januártól körülbelül 6800 álláshely szűnt meg a minisztériumoknál és háttérintézményeknél.

A béremelés irányába: a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére átlagosan 30%-kal emelkedett. Az első emelt bér a márciusi fizetéssel most április elején érkezik, az illetmény-különbözetet januárig visszamenőleg megkapják. Ez 25 ezer kormánytisztviselőt érint, a béremelésre idén 40 milliárd forintot fordít a kormány

- írta a Miniszterelnökség.

Az Index azonban úgy tudja, teljes csalódottság lett úrrá a kormányhivatalnokok nagy részén az elmúlt hetekben azután, hogy beigazolódott: a kormánymegbízottakon kívül a dolgozók tényleg nem kaptak érdemi béremelést, sőt, sok esetben egyáltalán nem is kaptak. Sőt, a lapnak név nélkül nyilatkozók között volt olyan is, akinek éppenséggel csökkent a bére az új papírok szerint. Azaz csökkent volna, de felmondott, jelenleg felmentési idejét tölti.

Március elsején lépett életbe a köztisztviselői jogszabályváltozás, amely a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a megyei, járási és központi kormányhivatalok dolgozóit, továbbá a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat és a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti.

Erre figyelmeztettünk hónapok óta, ez nem vicc, ez súlyos felelőtlenség

- mondta az Indexnek Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az érintettek ugyanis már eddig is jelentős túlmunkát vállaltak és folyamatos stresszhelyzetet kellett kezeljenek.

Hónapokon át bizonytalanságban tartották, és azzal hitegették őket, hogy legalább a bérük nőni fog. Sok helyen a minimális tájékoztatást sem kapták meg, mert a vezetők sem tudtak biztosat mondani.

Most pedig országszerte szinte valamennyi megyéből kapott már panaszt a szakszervezet.

Tovább harcolnak azért is, hogy a központi és területi közigazgatásban dolgozókat egyaránt megbecsülő szabályokat alkosson a kormány, éppen ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy jöjjön létre a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal, amely érdemi tárgyalófórumként kell működjön. Mindezek érdekében folytatják akcióikat, ahogyan a március 14-i sztrájkjukat is.

A kevesebb szabadság mellett megnövekedett túlmunka, a kiesők pótlása újabb bajokat szülhet, fogalmazott Borosné, aki ráadásul arról is beszámolt: már a létszámstop kezdete óta számos kolléga döntött úgy, hogy elhagyja a közigazgatást, ami eddig nagyban megnehezítette a szervezeti egységek munkavégzését az utánpótlás hiánya miatt, a március 1-től érvényes, új szervezeti és működési szabályzatok pedig még kevesebb emberrel, kisebb létszámkerettel számolnak megyénként és járásonként is.

portfolio.hu