Ezért volt szükség az új állami mamuthivatalra
A kedvező magyar turisztikai adatok ellenére az ágazatban még bőven van tartalék, ami csak az igazgatás átalakításával lehet kiaknázni - magyarázta Bienerth Gusztáv turizmusért felelős kormánybiztos, hogy miért volt szükség a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) létrehozására - írja a Napi.hu.
Fotó: Europress / Napi.hu
Bár Magyarország magához képest jól teljesít a turizmus területén, a régiós összevetésekből kiderül, hogy bőven van még mit javítani. A kormány nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy Magyarország legyen Közép-Európa turisztikai központja.
Bienerth a leküzdendő problémák között említette, hogy bár Magyarország a turistaérkezések számát tekintve (14,3 millió fő) 2015-ben megelőzte Csehországot (11,1 millió fő), a turistaköltések már csak 5,3 milliárd forintot tettek ki itthon, miközben Csehországban 6 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy a csehek kevesebb turistával is több bevételt képesek elérni.
Csehországban 9 ezer szálláshely van, Ausztriában 62 ezer, míg Magyarországon 3300. A férőhelyek tekintetében Budapest szintén a harmadik helyen áll 51 ezerrel, ugyanis Bécsben 75 ezer, Prágában 91 ezer ágy várja a turistákat.
Ezért kellett egy új szerv
A célok elérése érdekélben a kormány azt szerette volna, ha a korábban szétaprózódott intézményrendszer, egységes lenne. Ezért hozták létre az MTÜ-t, illetve neveztek ki kormánybiztost a turisztikai ágazat élére. Ez utóbbival is jelezve azt, hogy a turizmus már nem egy minisztériumhoz, vagy államtitkársághoz kötődik, hanem kormányzati felelősségi körbe kerül. Az MTÜ teljes apparátusa év végére állhat fel - mondta Bienerth.
Több pénz jut
A korábbi 6 milliárd forintos turisztikai előirányzat után 2017-ben a költségvetésben 11 milliárd forint áll rendelkezésre a turizmusra, amelyhez hozzáadódik az új turizmusfejlesztési célelőirányzat 10 milliárdos összege, vagyis 21 milliárd lesz a teljes forrás az uniós pénzeken kívül. Ebből többek között szálláshelyfejlesztései támogatásira, illetve rendezvényekre jut.
Bienerth elismerte, hogy a vendéglátó szolgáltatások áfakulcsának 18 százalékra csökkentése 2017-ben, majd az 5 százalékos kulcs bevezetése 2018-ban valójában nem ennyi, hiszen 2018-tól él a 4 százalékos extra sarc amelyet az éttermek az árbevételük után fizetnek majd. Így valójában 9 százalékos rátáról lehet beszélni 2018-tól. A kormánybiztos szerint az adócsökkentésnek ez a bonyolultabb módját adószakmai okok vezérelték.
