h i r d e t é s

Ez történt ma az Országgyűlésben

Olvasási idő
30perc
Eddig olvastam
a- a+

Ez történt ma az Országgyűlésben

2020. április 20. - 20:40

A külgazdasági és külügyminiszter koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközbeszerzésekről adott napirend előtti tájékoztatójával kezdődött meg az Országgyűlés ülése hétfőn.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. április 20-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az ülést Kövér László házelnök nyitotta meg. A képviselők egyperces néma felállással emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Fekete Györgyre, a nemzet művészére, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnökére, aki korábban az MDF és a KDNP padsoraiban is helyet foglalt.

Szijjártó: a múlt héten 22,5 millió maszk és 220 lélegeztetőgép érkezett

Az elmúlt héten 21 repülővel és 3 kamionnal szállítottak Magyarországra a koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket - közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter elmondta: az elmúlt héten 22,5 millió maszkot - 20,65 millió sebészeti és 1,85 millió magasabb szintű védelmet nyújtó maszkot - szállítottak Magyarországra. Így a járvány kirobbanása óta összesen már 72 954 890 maszk érkezett, ami nagyjából a fele a leszerződött mennyiségnek. Még 75 852 550 maszk Magyarországra szállítását várják - közölte.

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy a múlt héten 220 lélegeztetőgép, 50 ezer teszt és több mint 10,6 millió védekezéshez szükséges ruházati termék is érkezett.

Arató Gergely (DK) köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vesz a járvány elleni küzdelemben. Kifogásolta, hogy az Országgyűlésben minden héten Szijjártó Péter "termelési beszámolóit" hallgathatják csak meg, de nem kapnak választ olyan fontos kérdésekre például, hogy mikorra várható a járvány tetőzése.

Feltette a kérdést, ha igaz, hogy ezt május 3-ra várják, akkor milyen alapon teszik május 4-re az érettségit.

Felvetette azt is: hogyan lehet az, hogy Magyarországon 10 százalékos a halálozási mutató, miközben a környező országokban ez 3-3,5 százalék.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kifogásolta, hogy miért nem Orbán Viktor miniszterelnök számol be az Országgyűlés előtt.

Ha olyan jól állunk az ellátottságban, akkor miért halnak meg ennyien nálunk? - tette fel a kérdést a képviselő, aki szerint azt sem lehet tudni, hogy hová mennek a beszerzett maszkok.

Szabó Tímea arról is beszélt, hogy Magyarország többek között Csíkszeredába, Kovászna és a Maros megyébe, Horvátországba, Macedóniába szállított a maszkokból, felszólását azonban nem tudta befejezni, mert azt tapssal szakították meg a kormánypárti képviselők.

Keresztes László Lóránt (LMP) köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, és megköszönte az eszközbeszerzésben résztvevők munkáját is.

Fontosnak nevezte, hogy Magyarország a határon túli magyaroknak juttatott egészségügyi védőfelszerelést, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon belüli elosztással viszont problémák vannak, az önkormányzatok nem jutnak hozzá a szükséges eszközökhöz.

Hollik István (KDNP) köszönetet mondott a felszerelések beszerzéséért, és arra hívta fel a figyelmet: nem természetes, hogy minden védőeszköz rendelkezésre áll, hiszen például Nagy-Britanniában is hiány van a felszerelésekből.

Az ellenzéki képviselőknek azt üzente, ha már kritizálják az egészségügyi intézkedéseket, akkor ne hagyják figyelmen kívül az igazságot, hiszen a WHO magyar irodavezetőjének friss nyilatkozata szerint hazánkban megfelelő a tesztelés és az eddig megtett intézkedések is.

Arra is felhívta a figyelmet: amikor a kormány által meghozott egészségügyi intézkedéseket kritizálja az ellenzék, akkor valójában azokat a szakembereket bírálja, akinek a véleménye alapján a kabinet meghozza a döntéseket.

A KDNP nevében megköszönte az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját, az ellenzéki képviselőket pedig arra kérte: ha már nem segítik a védekezést, legalább alaptalan vádakat ne fogalmazzanak meg.

Kósa Lajos (Fidesz) azt felelte Arató Gergelynek (DK): "nálunk nincs kormányzati jósda", ahogy volt szerinte a Gyurcsány-kormány idején, így nem tudható, pontosan mikor tetőzik a járvány és mikor lesz annak vége.

Szerinte megdöbbentő érzéketlenségről tanúskodnak Szabó Tímea (Párbeszéd) szavai, aki kifogásolta, hogy a 72 millió maszkból néhány ezret a határon túli magyar lakta területekre juttatott a kormány.

Elmondta azt is: a beszerzéseket olyan körülmények között kellett megvalósítani, amikor "a szolidaritás egy pillanat alatt tűnt el".

Lukács László György (Jobbik) köszönetet mondott a védekezésben résztvevőknek. Kijelentette: az elmúlt harminc napban az Országgyűlés képes volt ülésezni, így nyugodtan dönthetett volna azokról a rendeletekről is, amelyeket a kormány hozott ez idő alatt.

Feltette a kérdést: ha valóban ennyi eszköz jut az országba, hogy lehet, hogy önkormányzatoktól veszik el azokat? Szerinte az embereknek szükségük lenne a maszkra, így azt nekik és a védekezésben résztvevők számára is biztosítani kellene. Kijelentette azt is: közterületen kötelezővé kell tenni a maszkot és azt az államnak kell biztosítania. Több teszt végzését is sürgette.

Tóth Bertalan (MSZP) szerint arról kellene számot adni, hogy hova kerülnek a Magyarországra kerülő eszközök. Szerinte azok tonnaszámra vannak raktárakban, és nem jutnak el az érintettekhez.

Ha valóban van 72 millió maszk, miért nem lehet minden embernek juttatni abból? - tette fel a kérdést és azt javasolta, hogy a 65 év felettiek számára állítson össze egy védelmi csomagot a kormány.

Azt is szorgalmazta, hogy duplázzák meg a fizetését a "frontvonalban" dolgozóknak "veszélyességi pótlékként", és a szociális terület alkalmazottainak is biztosítsanak 500 ezer forintnyi plusz jövedelmet.

A koronavírus-járvánnyal, valamint a kulturális dolgozók közalkalmazott státuszával összefüggő képviselői napirendi előtt felszólalásokkal folytatódott hétfőn az Országgyűlés ülése.

Párbeszéd: arányaiban Magyarországon halnak meg a legtöbben a világon

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, amíg a koronavírus-járvány globális halálozási rátája 6,7 százalékos, addig Magyarországon ez az arány 10 százalék. "Az egész kerek nagy világon Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járványban", még Olaszországban és Spanyolországban sem vesztették ilyen sokan életüket - fogalmazott.

Az ellenzéki politikus hentesnek nevezte Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterét, aki szerinte emberéletekbe kerülő ámokfutásba kezdett az elmúlt hetekben.

Kiemelte, a tárcavezető 36 ezer kórházi ágyat üríttetett ki, amennyire még az Egyesült Államokban sincs szükség, halálos és magatehetetlen betegeket küldtek haza.

Szabó Tímea szólt arról is, eljön az idő, amikor a kormányoldal súlyosan megfizet a "lopásokért, embertelenségekért, eszement szervilizmusért".

A Párbeszéd társelnökének felszólalását ekkor megszakította Kövér László házelnök és arra figyelmeztette, hogy modortalansága túlmegy minden határon.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában aláhúzta, a magyarországi koronavírus-járvány neheze még hátravan, megjegyezte azonban, hogy sikerült ellaposítani a járványgörbét, amivel időt nyertek az egészségügyi felkészüléshez a tömeges megbetegedések idejére, ami bármikor eljöhet.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy minden fertőzöttnek legyen hely a kórházakban és a magyar orvosoknak ne kelljen olaszországihoz hasonló döntéseket hozniuk arról, hogy ki kaphat és ki nem életmentő ellátást.

"Ne a pánikkeltésben vitézkedjenek, vegyenek részt az összefogásban" - mondta az államtitkár.

Kiemelte, az egymillió lakosra jutó elhunytak száma Ausztriában 51, Portugáliában 69, Svédországban 151, Magyarországon pedig 20, tehát sokkal alacsonyabb.

Dömötör Csaba kitért arra is, Karácsony Gergelynek, a Párbeszéd társelnökének is "fedélzeten kellene lennie", hogy Budapesten ne lépjen szintet a járvány. "Eddig nem mondhatnánk, hogy vitézkedik" - fogalmazott a kormány képviselője, majd példaként említette a főpolgármester "parkolással kapcsolatos hezitálását".

Az államtitkár közölte, a legnagyobb magyarországi gócpont a fővárosi Pesti úti idősotthonban található, ahol 223-an kapták el a vírust és 23-an meghaltak közülük. A kormány minden segítséget megad az idősotthonoknak a kellő védelemhez, de ehhez a főpolgármesterre is szükség lesz, akinek végre a "cselekvés mezejére" kell lépnie a "napi ötletelés" helyett - fejtette ki Dömötör Csaba.

Az LMP nem ért egyet a kulturális dolgozók közalkalmazott státuszának elvételével

Ungár Péter (LMP) kijelentette, nem értenek egyet a kormány azon szándékával, amely szerint a kulturális ágazatban dolgozók kikerülnének a közalkalmazotti státuszból.

Hangsúlyozta, a kormány egy olyan szféra dolgozói ellen indított támadást, amely 30 év alulfizetett végzi a feladatát és most a közalkalmazotti státuszból eredő előnyöktől is elesne.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, míg az uniós országok átlagosan GDP-jük 0,5-0,6 százalékát fordítják a nemzeti kultúra finanszírozására, addig Magyarországon ez az arány 1,7 százalék.

Rétvári Bence szerint ez annak az eredménye, hogy a kormány évről évre növeli a kulturális célú működési kiadásokat. Ráadásul ez a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben sem változik, hiszen a kulturális ágazatban dolgozók 6 százalékos bérnövekedésre számíthatnak idén, szemben a 2008-as válság idejével, amikor elvették egyhavi juttatásukat.

DK: a kormány tízezrek egészségét, életét veszélyezteti

Gyurcsány Ferenc (DK) szerint a kormány több tízezer ember egészségét és életét veszélyezteti a kórházi ágyak kiürítésével, valamint az érettségi május elején tervezett megtartásával.

Kiemelte, nem látott olyan elemzést, amely indokolná 36 ezer kórházi ágy kiürítését, hiszen ennyi helyre még Belgiumban sincs szükség, ahol a fertőzöttek és elhunytak száma is kétszerese a magyarországinak.

A volt kormányfő azt kérdezte, ha ennyi ember eddig feleslegesen feküdt kórházban, akkor az megkérdőjelezi a kormány egészségügyi politikájának hatékonyságát, azonban ha most szakértő ápolásra és gondozásra szoruló emberek kerülnek ki az intézményekből az súlyos veszélyekkel jár.

Gyurcsány Ferenc szólt arról is, nem érti miért nem halasztja el a kabinet az érettségi időpontját, ha a koronavírus-járvány magyarországi tetőzését éppen arra az időre várja. Nincs benne a szentírásban, hogy május elején kell megtartani az érettségit - mondta.

Dömötör Csaba válaszában kifejtette, minden erejükkel el akarják kerülni az olaszországi és spanyolországi állapotokat.

Hangsúlyozta, a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek beszerzése, valamint a kórházi ágyak kiürítése is a felkészülést szolgálja. Az ellenzék "tömött sorokban" tiltakozna, ha a kormány nem így tenne - tette hozzá.

"Ha személyesen önön múlt volna, akkor most már fizetős lenne az egészségügy", vagyis minden koronavírusos betegnek a zsebébe kellene nyúlnia - mondta az államtitkár Gyurcsány Ferenc felé fordulva.

Kiemelte továbbá, hogy a volt kormányfő idején 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel, 6 ezer egészségügyi dolgozót tettek utcára és 650 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. "Mekkora képmutatás" - fogalmazott.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól volt szó a további napirend előtti felszólalásokban hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: miért nem kezdik el a valós küzdelmet a járvány ellen?



Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezte a kormánytól: miért nem kezdik el a valós küzdelmet a járvány ellen? Sürgette, hogy a védőeszközöket jutassák el az emberekhez, indítsák újra a normál egészségügyi ellátást. Ki kell terjeszteni az ápolási díjat a kórházakból most hazaküldött betegek gondozóira; a szociális ágazatban dolgozók is megérdemlik az egyszeri 500 ezer forintos juttatást - javasolta. Hozzátette: rendeljenek el elbocsátási stopot a közszférában és a multiknál, a dolgozók bérének 80 százalékát fizesse ki az állam.

Szerinte ha a betegek érdekét nézte volna a kormány, akkor nem rakott volna ki több ezer embert a kórházakból.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, folytatják annak az ellátását, aki az orvosok véleménye szerint kórházi ápolásra szorul. Az ágykapacitásokról szólva elmondta, senki sem tudja pontosan megmondani, hány kórházi ágyra lesz szükség 2-5 hét múlva, ezért a legrosszabb forgatókönyvre készülnek. Jelezte azt is, hogy bevezették a bázisfinanszírozást a kórházaknál, hogy a felszabadított ágyak miatt ne essen vissza bevételük.

A védőfelszerelésekről közölte, hónapokkal később is kell, hogy legyen védőfelszerelés, elsősorban az egészségügyben dolgozóknak, ezért nem lehet azokat holnap kiosztani.

Jobbik: erős egészségügy és szociális háló kell!

Jakab Péter (Jobbik) kijelentette: a kormány a munkahelyeket nem tudta megmenteni, de az embereket még meg tudja, ehhez erős egészségügy és szociális háló kell. Szerinte a kormány tétlenkedése miatt lassan az egész ország él a létbizonytalanság határán. Bírálta a kormány bérátvállalásra vonatkozó intézkedését, szerinte azzal sokan nem tudnak majd élni.

Önök 2010 óta valamitől mindig meg akarták védeni ezt az országot. A nyomortól miért nem akarják megvédeni? - kérdezte. Szorgalmazta az álláskeresési járadék időtartamának és összegének emelését. Úgy fogalmazott: ez nem ingyen pénz, a járadék veszélyhelyzetben a nemzeti összetartozás szimbóluma. Javasolta a családi pótlék megemelését, a számlafizetési moratórium bevezetését és 100 százalékos béremelést az egészségügyi és szociális szférában.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögzítette: elegendő mennyiségű védőeszköz áll rendelkezésre a magyar egészségügyi dolgozóknak és a kormány a magyar gazdaságtörténet legjelentősebb gazdaságfejlesztési akciótervét indította el. Közölte, 9200 milliárd forintot biztosítanak gazdaságvédelemre, 2000 milliárd forint kedvezményes hitel áll a magyar vállalatok rendelkezésére 500 milliárd forintnyi állami garancia mellett.

Azt kérdezte: a segélyek növelése helyett, miért nem a munkahelyek megvédést és újak létrehozását követeli az ellenzék. Szerinte a rövidített munkaidő esetén járó bértámogatással a magyar vállalatok döntő többsége élni tud, de emellett 2 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó is és 800 ezer euróig beruházásösztönzési támogatást is adnak.

KDNP: a baloldal a kormány minden lépését támadja

Hollik István (KDNP) közölte, a baloldal az együttműködés helyett a kormány és a hatóságok a koronavírus-járványban tett miden lépését támadja és megpróbálja ellehetetleníteni. Szóvá tette néhány ellenzéki vezetésű fővárosi kerület "válságkezelési" intézkedését. Óbudán a DK-s polgármester arról döntött, az önkormányzati lakások bérlőinek kell kifizetni a közös költséget, Niedermüller Péter (DK) VII. kerületi polgármester pedig 50 millió forintot juttatott az adócsaló Czeglédy Csabának - sorolta.

Bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert is a járatritkítások miatt, illetve azért, mert nem vezette be az ingyenes parkolást, a Pesti úti idősotthonban lévő fertőzések miatt pedig csak eltolja a felelősséget. Akad szép számmal durva hiba az ellenzéki vezetésű településeken - összegzett.

Szijjártó Péter szerint az elmúlt 10 évben Magyarországnak a nemzetközi liberális mainstream folyamatos támadásával kellett, hogy szembenézzen, mert 2010-ben egy nemzeti, patrióta alapon működő kormányt választottak a magyar emberek. Ezt nem tudták megbocsátani a liberálisok, ahogy azt sem, hogy 2015-ben Magyarország elutasította a kötelező betelepítési kvótát sem - tette hozzá.

Elmondta, a koronavírus-törvény miatt a nemzetközi sajtó hemzsegett a hamis állításoktól, de a vádakról kiderült, hamisak. Szerinte a következő hetekben is komoly politikai támadásokkal kell szembenéznie az országnak, de azoknak semmilyen ténybeli alapjuk nem lesz. Egyesek eljutnak odáig, hogy nácizzanak, de ezt a leghatározottabban vissza kell utasítani, főleg azért, mert azok, akiket minket vádolnak egyetlenegy védőfelszerelést nem szereztek be - hangoztatta.

Fidesz: a 2009-esnél is súlyosabb következményei lehetnek a válságnak a világban

Bánki Erik (Fidesz) szerint a koronavírus-járvány miatt a 2009-es gazdasági válságnál is súlyosabb következményekkel kell szembenéznie az országoknak. Magyarországon már láthattuk 2009-ben, hogy egy elhibázott gazdaságpolitika, milyen következményekkel jár - közölte.

Elmondta, Magyarország elsők között hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a munkahelyek megvédést. Különleges helyzetben különleges döntéseket kell hozni: adó- járulékcsökkentés kell, vissza kell adni a 13. havi nyugdíjat, de kiemelt marad a családok védelme is.

Szijjártó Péter közölte, a kormány a munkahelyek megvédését választotta a segélyek politikája helyett. Értékelése szerint a gazdaságvédelmi terv képes lesz arra, hogy megvédje a munkahelyeket és legalább annyi munkahelyet teremtsen, mint amennyi megszűnik.

A napirend elfogadása és a határozathozatalok után az azonnali kérdések és válaszok órájával folytatta munkáját hétfőn az Országgyűlés.

A napirend elfogadása

A Fidesz kezdeményezésére a parlament napirendje kiegészült Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról szóló politikai nyilatkozat tárgyalásával. A nyilatkozat - amelynek egyik előterjesztője képviselőként Orbán Viktor miniszterelnök - összevont vitája április 27-én, a zárószavazása a május 2-i ünnepi ülésnapon lesz.

Határozathozatalok

Az Országgyűlés egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény több módosított jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Azonnali kérdések

Jobbik: támogatná-e a kormány a kötelező maszkviselést?

Lukász László György (Jobbik) azt kérdezte az emberei erőforrások miniszterétől, támogatná-e a kormány, hogy mindenki számára kötelező legyen a maszkviselés, és hogy ehhez az állam biztosítsa a felszerelést.

Arra is választ várt a minisztertől: elegendőnek tartja-e az 500 ezer forintos bérkiegészítést az egészségügyi dolgozók számára. A képviselő 20 százalékos azonnali, és augusztusban további 30 százalékos bérnövelést szorgalmazott. Azt is megkérdezte: miért rúgott ki két kórházigazgatót a miniszter?

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azt felelte: a maszk viseléséről ugyanaz a véleménye, mint az Egészségügyi Világszervezetnek, és Magyarország is annak előírásait alkalmazzák.

Az egészségügyieknek juttatandó 500 ezer forintos összeget elégedettséggel vette tudomásul - folytatta.

A kórházigazgatókat érintő kérdésre azt felelte: egyikük nem nézte át a központi utasítást és nem jelentett időben hat elhunytat, míg másikuk nagypénteken, "amikor tízesével vitték a mentők" az idősotthon lakóit, "nulla beteget volt hajlandó felvenni", holott korábban 253 ágy szabaddá tételére kapott utasítást.

MSZP: miért állnak a raktárakban a védőfelszerelések?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kifogásolta, hogy az emberi erőforrások minisztere egy kérdés megválaszolása után elhagyta a parlamentet, majd felidézte, amikor múlt héten egészségügyi raktárt látogatott.

Azt mondta, miközben a védekezésben résztvevők és a lakosság sem jut védőfelszereléshez, a raktárakban "tonnaszámra" állnak azok a raktárakban. Miért tartogatják ezeket heteken keresztül? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy korábban ellenzéki képviselők még azt is tagadták, hogy a kormány erőfeszítéseket tett volna az eszközök megszerzéséért.

Most pedig azt mondják, hogy rögtön az egész készletet ki kell osztani - folytatta -, holott sehol sem egyik napról a másikra tűnik el a járvány. Elsősorban a frontvonalban küzdőket kell megvédeni, utána lehet szó más osztásról, ezért azt előre meghatározott rendben teszik. Aki veszélyben van vagy másokat veszélyeztet, az kap - szögezte le.

Emlékeztetett: a WHO vezetője is hatékonynak nevezte a szűrést.

DK: miért a járvány csúcsán lesznek az érettségik?

Oláh Lajos (DK) azt kifogásolta, hogy a járvány csúcsán indulnak el az érettségik. Emiatt szerinte tanárok, diákok kerülnek veszélybe. Azt kérdezte, konzultáltak-e az érettségi időpontjáról tanár szervezetekkel, diákszervezetekkel, egészségügyi szervezetekkel.

Arra is választ vért: miért nem teremtik meg az esélyegyenlőséget azoknak a diákoknak, akik nem tudnak bekapcsolódni az online oktatásba.

Rétvári Bence a diákok egészségét kiemelten fontosnak nevezte, mint mondta, ezért hozott gyorsan döntést az iskolai oktatás felfüggesztéséről a kormány. Hozzátette: minden intézkedést a járványügyi szakemberek véleményére alapozzák.

Az internet-ellátottságról szólva közölte: a sávszélesség megegyezik az amerikaival, a diákoknak pedig 98,5 százaléka fér hozzá internethez. Az otthoni tanulási lehetőségekről szólva is jól áll az ország az OECD-tagállamok között.

Ellenzéki és kormánypárti képviselők tettek fel a koronavírus-járvány kezelésével összefüggő azonnali kérdéseket hétfőn az Országgyűlésben.

LMP: kevés és bürokratikus a kormány gazdasági akcióterve



Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány által történelmi léptékűnek nevezett gazdasági csomagot még a kormányhoz közeli gazdasági és közéleti szereplők is elégtelennek tartják. Ez az akcióterv méretét tekintve nagyon kevés és túlzottan bürokratikus - értékelt, hozzátéve, hogy a bejelentett intézkedések semmilyen módon nem foglalkoznak a munkájukat elvesztő emberekkel.

Mint mondta, a kormány nem akar szembenézni azzal, hogy már most 50-60 ezer ember elvesztette az állását, és a közeljövőben újabb 100 ezren maradhatnak munka nélkül. Javasolta az álláskeresési támogatás meghosszabbítását az év végéig, és a bértámogatás növelését.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy reagált: az LMP hiteltelen, amikor a munkahelyek megvédéséről van szó, hiszen "azokkal álltak össze", akik korábban megszorításokkal kezelték a válságot. A baloldal újabb és újabb terheket tett a magyar családok vállára, ahelyett hogy a valódi segítséget nyújtott volna számukra - utalt a Bokros-csomagra és 2009-es megszorításokra.

Elmondta: a kormány a magyar gazdaságtörténet legnagyobb védelmi tervét mutatta be, amely a GDP 20 százalékát érinti, és amelyben azonnali, közép- és hosszútávú intézkedések is szerepelnek. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság ma jobb helyzetben van, mint a 2008-as válságot megelőzően, így a kormány megfelelő lépéseket tud tenni, hogy megvédje a munkahelyeket, és annyi munkahelyet teremtsen, amennyit a vírus elpusztít.

Keresztes László Lóránt bírálta a kormányt, amiért bértámogatásra csak 200 milliárd forintot fordít, miközben számtalan indokolatlan beruházás forrását át lehetne csoportosítani erre a célra.

Schanda Tamás viszonválaszában úgy értékelt: az LMP az önkormányzatok, pártok, bankok, és a kereskedelmi szektor érdekében próbál lobbizni.

Párbeszéd: használni kell a maszkokat és a teszteket!

Kocsis Cake-Olivio (Párbeszéd) azt kérdezte: mikor kezdi el Magyarország tömegesen szűrni koronavírusra az embereket, illetve mikor biztosít a kormány maszkot mindenkinek, akiknek muszáj dolgoznia, kimozdulnia otthonából.

Hangsúlyozta: nem kell, hogy a raktárban álljanak a maszkok és a tesztek, ezeket a használni kellene. Mi a kormány terve arra, hogy alacsonyan tartsák a fertőzöttek számát, és arra, hogy minél előbb feloldhassák a szigorításokat, a gazdaság újraindítása érdekében - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a WHO magyar vezetőjének nyilatkozatára hivatkozott, ami szerint Magyarország sikeresen lassítja a járvány terjedését. Hozzátette: európai összehasonlításban Magyarország gyorsan cselekedett a járványellenes intézkedésekben.

A maszkokról szólva a WHO egyik vezetőjének nyilatkozatát idézte, miszerint csak betegség esetén javasolják a maszkviselést.

Megjegyezte: aki szeretne maszkot használni, használhat, de az fontos, hogy helyesen használja.

Kocsis-Cake Olivio úgy reagált: az összes olyan országban - például Dániában, Ausztriában - ahol sikerült hatékonyan csökkenteni a fertőzés arányát, használják a maszkokat és a teszteket.

Rétvári Bence viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: Dániában egymillió emberre 61 halálos áldozat jut, míg Magyarországon 20.

Fidesz: milyen gazdaságvédelmi intézkedések érintik az exportra termelő vállalatokat?

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország a világ 35 legnagyobb exportőréhez tartozik, most pedig meg kell védeni a sikereket, így a kormány a valaha volt legnagyobb gazdasági akciótervet hirdette meg. Azt kérdezte, melyek a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek exporttámogatási lépései.

Szijjártó Péter, külgazdasági és a külügyminiszter elmondta: a magyar gazdaság teljesítményét nagymértében meghatározzák a külgazdasági mutatók, így az exportteljesítmény illetve a külföldről Magyarországra irányuló beruházások mértéke is.

Ismertette: a kormány döntése szerint az Eximbank egy három pillérből álló - kárenyhítő hitelprogramból, hitelfedezeti programból és hitelbiztosítási programból - a magyar vállalatok külpiaci szerepvállalását elősegítő programot indít meg. Közölte: az első hitelkérelmet április 17-én be is fogadták.

A programmal biztosítja a kormány, hogy a magyar vállalatok a külpiacokon versenyképesek maradjanak, likviditásuk fennmaradjon - tette hozzá.

Zsigmond Barna Pál megnyugtatónak nevezte, hogy a program a magyar gazdaság érdekeit szolgálja.

Szijjártó Péter viszonválaszában elmondta: a kárenyhítő hitel esetében 150 milliárdos hitelkeret nyílik meg, a kamat 0,1 és 2,5 százalék lesz.

A hitelfedezet esetében hat évre vállalják a forgóeszköz és beruházási hitelek melletti garancia nyújtását, a hitelbiztosítási programban pedig a exportszállításokból eredő rövid lejáratú vevőhitelek kockázatainak biztosítását kínálják, 95 százalékban átvállalva azt - tette hozzá.

A képviselők az azonnali kérdések második órájában is a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban vártak válaszokat a kormánytól hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: miért nem válthatja ki megajánlott jegy az érettségit?



Ander Balázs (Jobbik) döbbenetesnek nevezte, hogy a koronavírus-járvány május 3-ára várt tetőzésének másnapján akarják megkezdeni az idei érettségit. Ez szerinte teljes mértékben hitelteleníti a Maradj otthon! kampányt és a kijárási korlátozásokat. Miért nem követi a kormány a holland példát, ahol megajánlott jegy válthatja ki az érettségi vizsgát? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: Magyarország az első regisztrált koronavírusos fertőzötthöz képest már a 12. napon átállt a távoktatásra, igyekezett gyorsan reagálni. A kormány a döntéseit a járványgörbéhez igazítja - közölte.

A holland példára pedig úgy reagált: az egymillió lakosra jutó halottak száma Hollandiában tízszer annyi, mint Magyarországon.

KDNP: mennyi egészségügyi védőeszköz érkezett?

Móring József Attila (KDNP) azt kérdezte, mennyi egészségügyi védőeszköz érkezett Magyarországra a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. A szájmaszkoknak, kesztyűknek, lélegeztetőgépeknek nagyon fontos szerepük van - hangsúlyozta, kiemelve: Magyarország több országnak is segíteni tudott a járvány elleni védekezésben eszközökkel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában közölte: a múlt héten 21 repülővel és 3 kamionnal érkeztek a védőfelszerelések, és még több mint 59 millió sebészeti maszkot, valamint 16 millió nagyobb védekezési szintet lehetővé tevő maszkot várnak. Emellett van egy "több mint 16 ezer lélegeztetőgépre vonatkozó szerződéses állományunk", és a tesztekre is több mint 3 milliós a szerződésállomány - közölte. Arról is beszélt a tárcavezető, hogy a bajba került határon túli közösségek ezután is számíthatnak a védekezésben az anyaországra, ahogyan a Nyugat-Balkán államai is, mert ha onnan elindul egy illegális migrációs hullám, és ezek az országok védekezési képesség szempontjából legyengülnek, akkor az komoly nemzetbiztonsági kockázat Magyarországnak. Megjegyezte: az átadott maszkok száma az importáltak 2,2 százaléka.

Szél Bernadett: ki mondta, hogy ki kell üríteni a kórházi ágyak 60 százalékát?

Szél Bernadett (független) úgy fogalmazott: elég volt abból, hogy a betegeket ellátás helyett "ide-oda küldözgessék" az országban, és abból is, hogy "a kormány nem veszi emberszámba az időseket, a betegeket, a diákokat, a rászorulókat". Ki mondta, hogy a koronavírus-járvány miatt ki kell üríteni a kórházi ágyak 60 százalékát? Milyen állami segítséget kapnak a beteg rokonukat otthon ápolók? - tette fel kérdéseit.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt felelte: az egészségügyi rendszert fel kell készíteni arra a helyzetre, amikor a jelenleginél több koronavírusos betegről kell gondoskodni. Hozzátette, nem korrekt a magyar egészségügy rossz helyzetben való feltüntetése, 2010-hez képest ugyanis idén 770 milliárd forinttal több jut az ágazat működésére. A megemelt pénzügyi lehetőségek különösen fontosak az olyan nehéz helyzetekben, mint a jelenlegi - mondta.

MSZP: a kormány járvánnyal foglalkozzon a hatalomkoncentráció helyett!

Molnár Zsolt (MSZP) felszólította a kormányt, hogy a koronavírus-járvány kezelésével foglalkozzon és ne a "példátlan politikai és gazdasági hatalomkoncentrációra" törekedjen.

A szocialista politikus azt kérdezte, mi köze van járványhoz például a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházása titkosításának és ehelyett a kormány miért nem foglalkozik inkább a tömeges teszteléssel vagy a rövidített munkaidős foglalkoztatás fokozottabb állami támogatásával.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, jelenleg két csatornán, egymástól elkülönülten zajlik a járvány elleni védekezés és a rendes parlamenti törvényalkotás.

Orbán Balázs kiemelte, a kormány eddig sikeresen kezelte a járvány egészségügyi és gazdasági hatásait és eközben az Országgyűlés számos más szakterületen tárgyal fontos javaslatokat."

DK: teljes állami megszállásra használja a kormány a parlamenti felhatalmazását

Varju László (DK) szerint a kormány néhány nap alatt lelepleződött, ugyanis nem a vírus elleni hatékony küzdelemre kellett neki a "felhatalmazó koronatörvény", hanem a teljes állami megszállás kiépítésére.

Példaként említette, hogy a kabinet a járvány idején nélkülözhetetlen adóbevételektől fosztott meg önkormányzatokat. "Az Orbán-kormány maga a vírus, ami megfertőzte az országot" - fogalmazott a DK politikusa.

A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában kijelentette, az önkormányzatokat a 2002-2010 közötti kormányok teljesen kivéreztették, amit a települések kénytelenek voltak hitelfelvétellel, vagyonfeléléssel túlélni.

A kormány 2010 után azonban átvállalta az önkormányzatok hiteleit és olyan rendszert alakított ki, amely lehetővé teszi, hogy a magas adóbevétellel rendelkező települések is részt vállaljanak a járvány elleni védekezésben.

Az elszegényedett önkormányzatokról, a felvételizők számáról és a beruházásvédelmi programokról is szó volt hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában a parlamentben.

LMP: hova fordulhatnak az elszegényedett önkormányzatok segítségért?

Hohn Krisztina (LMP) a mélyszegénységben, például az Ormánságban vagy a Borsod megyében élőkről kérdezett. Ezeken a területeken virágzik a feketemunka, a magasabb áron történő "boltocskázás" és az uzsora - részletezte, azt kérdezve, hova fordulhatnak ezek az önkormányzatok segítségért.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint ezeknek a településeknek a felzárkóztatása az elmúlt 30 évben a vártnál lassabban haladt, a mostani kormány sokat tett például a feketemunka visszaszorítása érdekében. Az uzsorások ellen rendszeresen fellép a rendőrség - tette hozzá.

Beszámolt arról, hogy tavaly évvégén új programot indítottak, amelynek révén - több lépésben - mintegy 300 településen indulnak mintaprogramok.

Párbeszéd: van-e koncepciója a kormánynak az egyetemi rendszer átalakítására?

Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint az elmúlt 19 évben nem volt még rá példa, hogy ilyen kevesen, 91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mint 2020-ban. A kisebb egyetemeken, főiskolákon 40-50 százalékos, de a nagyobb egyetemeken is 20-30 százalékos visszaesés tapasztalható - tette hozzá, jelezve: ez súlyos gondokat okoz majd a finanszírozásban.

Elmondta, ráadásul az egyetemek egy részének privatizációval kell szembenéznie. Van-e koncepciója a kormánynak az egyetemi rendszer átalakítására? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára felidézte, hogy az elmúlt években 45 százalékkal emelkedett a felsőoktatás költségvetése, a dolgozók béremelést kaptak.

Kitért arra, hogy Magyarországon az egyik legrövidebb az az időtartam, amíg valaki megkapja a diplomáját, majd munkát szerez.

Fidesz: sikeres volt a keleti nyitás

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) a kormány új beruházásösztönzési programja kapcsán beszélt arról, a keleti nyitás sikerét jelzi, hogy miközben a nyugatról Magyarországra áramló tőke nem csökken, a beruházások jelentős része ma már keletről érkezik. Közölte, a tavalyi első félév volt az első olyan időszak 2010 óta, amikor a legtöbb befektetést nem nyugati, hanem keleti vállalatok hajtották végre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, az ezeket a beruházásokat segítő készpénztámogatási rendszert fenntartják, mellé újabb rendszert építenek, mivel az EU 200 ezerről 800 ezer euróra emelte a vizsgálat nélkül adható de minimális támogatás keretét.

Ismertetése szerint a nap folyamán meghirdették azt a beruházásösztönzési pályázatot, amelynek révén a Magyarországon beruházó vállalatok maximum a beruházási összeg felét megkaphatják készpénzben a költségvetésből, ha a munkahelyeik számát megtartják. Kifejtette: 150 ezer és 300 ezer euró között a beruházási volumen 30, 300 ezer és 500 ezer euró között a 40, míg 500 ezer euró felett az 50 százalékát adják oda készpénzben.

Kitért arra is, arra utasította a beruházásfejlesztési ügynökséget, hogy a támogatási kérelem beérkezését követően három héten belül el kell jutni a támogatási szerződés aláírásig, a vállalatnak ezt követően 30 napja lesz a szükséges dokumentumok bemutatására.

A Jobbik a bérkiegészítésekről

Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy ismeretségi körében két gépjárművezető oktatónak megszűnt a munkája a koronavírus járvány miatt. Közülük az egyik megkapta a keresete 75 százalékát, a másik viszont semmit. Az egyik Maros megyében él, a másik Pest megyében, az egyik országban Ludovic Orban, a másikban Orbán Viktor a miniszterelnök - jegyezte meg. Sürgette a mostani magyar szabályozás módosítását és úgy fogalmazott: bírói műhiba történt, ezt újra kell játszatni. Kitért arra is, Románia nem hagyta cserben az ilyen helyzetbe került embereket.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: "bezzeg Románia", ez a Jobbiktól újszerű jelenség és újszerű megfogalmazás. Felidézte, hogy a kormány egyedülálló gazdaságvédelmi akciótervről döntött. Kitér arra, hogy több javaslat is érkezett a kamaráktól, szakmai szervezetektől a bérkiegészítésre, és számosat meg is fogadtak. Ezek a hétfő esti közlönyben fognak megjelenni.

Ismertette: többi között a kieső munkaidő ezentúl 15-75 százalék között lehet, a részmunkaidő napi két óra is lehet a támogatás igénybe vételekor, a munkáltatónak nem szükséges a munkaszerződés módosítását egyesével leegyeztetni a munkavállalókkal.

Egy kormánypárti és egy ellenzéki felszólalással ért véget az azonnali kérdésekre szánt két óra hétfőn az Országgyűlésben. A parlament ülésnapja ezt követően egy tehetséggondozásról szóló javaslat általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

KDNP: mi a helyzet a határokon?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben az élet átalakult, a légi utasszállítás szinte az egész világon leállt, a légi teherfuvarozás viszont működik, és kiemelt jelentőséggel bír a közúti árufuvarozás is. A járványhelyzet miatt minden államnak gyors és akadálymentes áthaladást kell biztosítani a határain, ahogy az ingázók számára is biztosítani kell a határok átjárhatóságát. Azt kérdezte, mi a helyzet a határokon, hogyan biztosítja a kormány a közúti teherfuvarozás működését, és hány helyen biztosítható a munkavállalók ingázása?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: hét szomszédos ország közül öttel meg tudták kötni azt a megállapodást, amely az ingázók határon történő átkelését segíti.

Ismertetése szerint Szlovénia esetében a korábbi három mellé még kettőt megnyitottak, Ausztria esetében szerdától újabb átkelő nyílik, a szlovák határszakaszon tíz átkelő van nyitva, Romániánál a korábbi 10-ből 9-nél lehetőség van az ingázásra, és a horvát határon is mind a hét határátkelőhelyen lehet ingázni. Szerbiával és Ukrajnával egyelőre nem sikerült megállapodni, mert nagyon szigorú korlátozó intézkedéseket léptettek életbe, de a szerbekkel folyamatosan egyeztetnek és reméli, hogy itt is lehet majd előrelépéseket elérni.

MSZP: mikor lesznek a gyógyászati segédeszközök is e-recepttel kiválthatók?

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy mintegy nyolcezer cukorbeteg él Magyarországon, és közel egymillióan vannak, akik gyógyászati segédeszközök használatára kényszerülnek. Örömének adott hangot, hogy a kormány megfogadta javaslatukat, és egyszerűsítette az e-receptek kiváltását, ez azonban a gyógyászati segédeszközökre nem vonatkozik, ezeket továbbra sem lehet e-receptre felírni.

Azt kérdezte, mikorra terveznek jogszabályváltozást, és hogyan áll a rendszer kiépítése?

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkár elmondta: könnyítésként átmenetileg arról döntöttek, hogy a vények 90 napig érvényesek, így az orvosok nagyobb adagot tudnak felírni, és kevesebb személyes találkozásra van szükség. Az új rendszert két lépcsőben vezetik be, elsőként azokat a gyógyászati segédeszközöket, amelyeket a patikában lehet kapni, ilyen módon is ki lehet majd váltani. Második lépésként bekötnék a gyógyászati segédeszközöket fogalmazó boltokat ebbe a digitális rendszerbe - jelezte.

A jogszabály-tervezet az első lépcső bevezetéséhez már elkészült, a közigazgatási egyeztetést kell lefolytatni - fűzte hozzá Rétvári Bence.

Vita a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának támogatásáról

A kormány nevében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ismertette azt a javaslatot, amely a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szól.

Orbán Balázs hangsúlyozta, a kiemelten tehetséges fiatalok támogatásának ügye alapvető fontosságú közérdek, a fenti intézmények támogatása pedig Magyarország versenyképessége és a Kárpát-medencei magyarság sikeressége szempontjából is kiemelten indokolt.

A kormánypárti padsorokból Kállai Mária (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) támogatta a javaslat elfogadását, míg ellenzéki oldalról Brenner Koloman (Jobbik) Arató Gergely (DK) és Keresztes László Lóránt (LMP) sem értett egyet azzal, hogy a javaslatban szereplő intézmények támogatására kellene koncentrálnia a kormánynak.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Keresztes László Lóránt (LMP) arra figyelmeztetett, hogy a kistelepülések rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek a koronavírus-járvány miatt.

A Jobbik-frakcióból Brenner Koloman a törvényes rend és a jog uralmának fontosságát hangsúlyozta; Z. Kárpád Dániel embertelennek nevezte a kormány válságkezelő intézkedéseit; Varga-Damm Andrea az egészségügyért felelős államtitkár járvány alatti "eltűnéséről" beszélt; Steinmetz Ádám azt mondta, a hatalmon lévők még mindig egyre gazdagodnak, miközben emberek veszítik el munkájukat; Potocskáné Kőrösi Anita pedig azt hangsúlyozta, hogy az egészségügyi maszkok nem jutnak el megfelelő számban a lakossághoz.

A független Fülöp Erik az ázsiai vadállatpiacok bezáratása melletti kiállásra szólította fel a kormányt.

Az elnöklő Hiller István bezárta az ülésnapot. A parlement kedden nyolc előterjesztés tárgyalásával folytatja kéthetes ülését. (MTI)