Nagyon valószínű, hogy a november 13-i párizsi merényletek legalább két elkövetője is Görögországon és Szerbián át érkezett a menekültekkel együtt Nyugat-Európába. Abban semmi meglepő nincs, hogy a menekültekkel együtt terroristák is érkeznek. Sokkal nyugtalanítóbb, hogy ez a két terrorista a menekülthullámmal együtt úgy juthatott el Görögországból Belgiumig majd Franciaországig, hogy igazi személyazonosságuk valószínűleg soha nem fog kiderülni - írja az Index.

A Stade de France előtt magát felrobbantó öngyilkos merénylő mellett ugyanis találtak egy szír útlevelet (vajon miért viszi magával az iratait egy robbantásra készülő terrorista?). Érdekes módon azonban pont ugyanezzel a névvel és születési dátummal előkerült egy pont ugyanilyen útlevél a szerb-macedón határon is egy másik szír menekültnél. Feltehetően ugyanattól a hamisítótól vették a hamis papírt valahol Törökországban 800-1000 dollárért, és igazából megsaccolni sem lehet, hány menekült útlevelében szerepelhet az, hogy ő az 1990. szeptember 10-én Idlibben született Ahmad al-Mohammad.

A súlyos párizsi merényletek után a szocialista francia kormányfő alapvetően a menekülthullám és a terrorizmus összefüggésére hivatkozva mondta azt, hogy az Európai Unió sorsát az európai határok ellenőrzése dönti el. Ha az európai határokat nem tudják ellenőrzik, akkor "a népek azt fogják mondani, le Európával". Manuel Valls miniszterelnök szerint nincs mód további migránsok fogadására. A megoldás az, ha a menekültekről a Szíriával szomszédos országok, Törökország, Libanon, Jordánia gondoskodik, Európa pedig minden eszközzel segíti őket, és legfeljebb ellenőrzött kontingenseket vesz át a kontinensre. 

Fotó: AFP

Aki ebben az ügyben a politikusok közül az elmúlt hetekben nyilatkozott, az mind külön hangsúlyozta, védeni kell az EU külső határait. Ez a védelem nem a menekültek kizárását jelentené még, hanem azt, hogy legalább minimálisan lehessen tudni, ki és mikor lép be az EU-ba. Csakhogy ez EU külső határait most sem védi igazán semmi.

Az UNHCR november 11-i adatai szerint idén 660 ezer menekült hajózott már át Törökországból valamelyik görög szigetre, hogy onnan folytassa útját Nyugat-Európába. Döntés már született az Olaszországban és Görögországban létrehozandó uniós hotspotokról. A menekülteknek itt elvileg türelmesen regisztrálniuk kellene magukat. Az ügyüket elbírálják, majd felajánlanak nekik egy uniós országot, ahol befogadnák őket.

Az elképzelés szép, de a gyakorlatban nem működik. Az EU belügyminiszterei októberben 160 ezer menekült elosztásáról állapodtak meg az uniós országok között, csakhogy a Földközi tengeren csak októberben 200 ezer ember érkezett. 

Leszboszon most 4-5 napig kell sorba állni, amíg az ember egyáltalán bejut a hotspot kapuján. Nincs elég ember, nincsenek ujjlenyomatolvasók. A szigeten dekkoló embertömegek miatt éppen humanitárius katasztrófa fenyeget: nincs elég élelem sem, az emberek sátrakban húzzák meg magukat, mindent ellep a szemét. A menekülteket talán egyedül az tartja fel, hogy aki regisztráció nélkül megy tovább, azt később visszafordíthatják, így nem lesz esélye továbbjutni az EU-ba.

Ez azonban sok embert nem tart vissza, ők inkább embercsempészek segítségével, a hotspotok kikerülésével mennek tovább Görögország felé. Európában azonban egyre több az akadály. Összeszedtük, melyik országban hogyan kezdik bezárni a kapukat.

Bevarrt szájú iráni menekült a görög-macedón határon - Fotó: Robert Atanasovski

Macedónia

Macedónia, a 2 milliós kis balkáni állam már augusztusban szögesdrótot telepített a határra, miután az érkező menekültek miatt kaotikus állapotok alakultak ki. Már a nyár végén annyian próbáltak feljutni a vonatokra a macedón-görög határ melletti Gyevgyelijában, hogy a közlekedés ellehetetlenült, a menekülttömegek pedig Szaloniki és Szkopje között feltartóztattak több vonatot is. A görög-macedón határra kivezényelt rendőrök könnygázt is bevetetettek a menekültek ellen, de a tömeg akkor még áttörte a kordont. 

Macedónia novemberben új lépésre szánta el magát. Bejelentette, hogy csak a szír, az iraki és az afgán menekülteket engedik át a görög–macedón határon, a nyilvánvalóan gazdasági bevándorlókat ugyanis Európa úgysem fogadja be. Visszafordítják azokat is, akik nem tudnak felmutatni regisztrációs papírt Görögországból vagy Macedóniából. Macedónia közben elkezdte megerősíteni a görög határszakászra már kiépített tripla szögesdrót-sáncot is, és kerítést is építenének. A rendelkezés miatt több ezer iráni, pakisztáni és afrikai menekült torlódott fel a macedón-görög határon. Többen éhségsztrájkba kezdtek, demonstrációt szerveztek az átkelőknél, több menekült pedig tiltakozásul összevarrta a száját. 

Szlovénia, Szerbia, Horvátország

Macedónia nem önálló lépést tett, a balkáni menekültútvonalon ugyanis minden összefügg mindennel, az egyik ország lépése komoly hatással van a többire is. Szlovénia már korábban arról értesítette a belgrádi és szkopjei kormányt, hogy nem fogad többet gazdasági bevándorlókat. Ők arra hivatkoztak, hogy Werner Faymann osztrák kancellár szigorúbb határellenőrzéseket jelentett be a határain, és az osztrákok jóval lassabban veszik át a menedékkérőket, mint ahogyan Horvátország a határaira szállította őket. A menekültek kezelésében mostanra egységes a balkáni országok hatóságainak gyakorlata: a gazdasági bevándorlókat nem engedik át. Becslések szerint ezzel 40 százalékkal kevesebb migráns léphet be Szlovéniába. Emellett Szlovénia is kerítést épít. Egy 80 kilométeres szakaszon tervezik a műszaki zár megépítését, amelyből már 1,5 kilométernyi szakasz készült el. 

Magyarország

A leggyorsabb útvonal a menekültek számára egészen október 16-ig Magyarországon át vezetett Ausztriába és Németországba. Az év első felében jellemzően naponta 250-500 menekült lépett be Magyarország déli határain. Június végétől ez már tartósan több mint 1000-re emelkedett, Augusztus végén már átlagosan 2500-3000 volt a napi forgalom, szeptember végén pedig 5-8 ezer.

Fotó: Huszti István

A csúcs szeptember 23-án volt amikor 24 óra leforgása alatt több mint 10 000 ember lépett be Magyarország területére. A kerítés megépítésével ez a szám drasztikusan lecsökkent október 16. után: november 24-én szerdán például 4, azaz négy menekült lépett be Magyarország területére. A kerítés a menekültválságot nem oldotta meg, a menekültek útvonalát azonban alapvetőn átrendezte. 

Ausztria

Ausztria kezdetben a menekültek megsegítése, és Németország felé való akadály nélküli továbbítása mellett foglalt állást. Miután Magyarország megépítette a kerítést a szerb-magyar, majd a horvát-magyar határszakaszon, a menekültáradat onnantól Ausztria Szlovéniával közös déli határára terelődött át. Az osztrák kancellár többször kárhoztatta Magyarországot a kerítésépítés miatt, mostanra azonban Ausztria is arra kényszerült, hogy a határátkelők közelében több kilométerre kerítéseket építsenek, hogy így tereljék a legális átlépési pontokra az érkezőket.

Fotó: Ajpek Orsi

Ausztria továbbra sem szűri nemzetiség alapján a menekülteket. Mivel azonban Németország egyértelműen kijelentette, hogy az Iránból, Afganisztán és Irakból érkezőknek kevesebb esélyük van a menekültstátus megszerzésére, közülük egyre többen Ausztriában adnak be menedékjog iránti kérelmet. Míg tavaly 17 ezer ilyen kérelmet nyújtottak be az osztrák hatóságoknak, idén januártól októberig már 63 ezret.  

Németország

Sokat változott a német menekültpolitika is az elmúlt három hónapban. Németországban szeptemberben még fogadóünnepségeket tartottak a menekülteknek, a napi több ezer ember elhelyezése és ellátása azonban egyre nagyobb nehézségekben ütközött, emiatt komoly belpolitikai viták alakultak ki. Németország és Európa több országa is azt várta, hogy a német kancellár legalább egy erős nyilatkozattal megpróbálja korlátozni vagy leállítani az áradatot. Ő ezt elvi okokból azóta sem tette meg, korábbi nyilatkozataival került volna ellentmondása. A német belügyminiszter azonban az afgánoknak azt üzente: inkább maradjanak hazájukban és dolgozzanak országuk helyrehozásán, ahogy ezen munkálkodnak az Afganisztánban szolgáló német katonák és a nemzetközi erők. Németország külföldi kampányt is indított, hogy minél több embert beszéljen le az Európába indulásról.

Fotó: Anadolu Agency

Németország egyre több olyan lépést tesz, amivel szűkíteni próbálja a befogadható menekültek számát. Kerítést nem építenek, de magyar terminológiával szólva erősen építik a jogi határzárat. Az október közepén elfogadott menekültügyi törvények biztonságos országgá nyilvánították a balkáni országokat, így az onnan érkezőket azonnal elutasíthatják. Kezdetben úgy volt, hogy a szíreket automatikusan mind háborús menekültnek ismerik el. Most már arról beszélnek, hogy ettől függetlenül minden szír menekült esetét egyedi módon fogják megvizsgálni.

Egy most készülő új törvényjavaslat már azt mondja: ha egy menekültről kiderül, hogy hamis papírjai vannak, szándékosan semmisítette meg iratait, vagy származását illetően megpróbálja megtéveszteni a hatóságokat, akkor gyorsított eljárásban utasíthatják el a kérelmét, és az illetőt ki is toloncolhatják. Az ilyen menekültek mozgását is korlátozhatják: az eljárás idejéig a kijelölt befogadóállomáson illetve egy adott körzetben kell tartózkodniuk. Ha ezt a szabályt megszegik, felfüggeszthetik a menekültügyi eljárást.

Azok a háborús övezetből érkezők, akik pedig személyesen nem voltak kitéve üldöztetésnek, csak egy évre szóló oltalmazotti státuszt kapnának. Ez akár a szírekre is vonatkozhat. Az oltalmazotti státusz esetén kizárható lenne a családegyesítés is. Ez az egyedül érkező kiskorúakra is vonatkozna. A németek is arra gyanakodnak, hogy azért van olyan sok kísérő nélküli kiskorú az érkezők között, mert a családok őket küldik előre abban a reményben, hogy így szüleik és testvéreik a családegyesítések révén könnyebben juthatnak legálisan menedékjoghoz Németországban.    

Sigmar Gabriel szociáldemokrata német alkancellár a napokban azt javasolta: határozzanak meg egy felső határt a Németországba befogadható menekültek számára. Ehhez csatlakozva Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke azt mondta: ezt a számot aktívan kommunikálni kell a menekülteket kibocsátó országokba, és szükség esetén ki kell mondani: ennél több nem megy. Angela Merkel azonban továbbra sem ért egyet ezzel. Szerinte az egyoldalúan, nemzeti szinten kijelölt felső határ nem oldja meg a problémát. Ez csak közös európai megoldással lehetséges, és a francia kormányfőhöz hasonlóan ő is Törökország, Libanon és Jordánia támogatásával marasztalná ott a menekülteket. 

Svédország, Norvégia, Dánia

Már Európa egyik legtoleránsabb országa, a 9,8 milliós Svédország sem bírja a menekültáradatot. Svédország eddig is erőn felül teljesített: az elmúlt két hónapban 80 ezer menekültet fogadott be. Ha az ország lakosságszámának arányát vesszük alapul az EU-n belül, ez uniós szinten 25 millió menekültnek felelne meg. Svédország már november 12-én szigorította a határellenőrzést. A svéd bevándorlási hivatal adatai szerint ennek hatására 30 százalékkal csökkent az érkező új migránsok száma. 

Fotó: Stig-Ake Jonsson

Fájdalmas, hogy Svédország nem képes ezen a szinten több menekültet fogadni, mondta Stefan Löfven svéd szociáldemokrata kormányfő. A svéd kormány is szigorította a  menekültekre vonatkozó szabályokat:

• A menekülteknek járó ellátások szintjét az EU-ban a legalacsonyabb szintre csökkentették.
• Fokozott útlevél ellenőrzéseket vezetnek be a buszokon és vonatokon.
• Érvényes útiokmány nélkül senki sem utazhat be az országba.
• A menekültek csak határozott időre kapnak védelmet. Ha ez az idő lejár, felülvizsgálják a státuszukat.
• Nehezítik a családegyesítéseket is, és ellenőrzik a magukat kiskorúnak mondó menekültek korát. 

Hasonló lépésekről döntött korában Dánia és Norvégia is. Norvégia is gyorsított eljárással fordítja vissza a biztonságos országból érkezőket, azokat a migránsokat pedig őrizetbe is vehetik, akiket előreláthatóan úgyis elutasítanak.

A svéd kormány nem titkoltan azért tette meg ezeket a lépéseket, hogy a menekültek inkább más európai országokba menjenek. Az intézkedések szigorítását Åsa Romson, svéd miniszterelnök-helyettes sírva jelentette be:  

index.hu