A kormánynak nem szándéka, hogy olyan övezethez csatlakozzon, amelynek jelenleg is változnak a szabályai - így hárította el az euró magyarországi bevezetésének esélyeiről szóló kérdést Varga Mihály. A pénzügyminiszter pénteken azért tartott sajtótájékoztatót, mert a kormány a kötelezően előírt határidőre benyújtotta az Európai Bizottsághoz a 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozó magyar konvergenciapogramot. Azt a dokumentumot, amelynek éppen az a célja, hogy bemutassa, miképpen teljesíti egy ország fokozatosan a maastricht-i kritériumokat, ahhoz hogy maga is az Európai Monetáris Unió tagja legyen. Varga Mihály beismerte: már minden feltétel adott nálunk az euró bevezetéséhez, ám továbbra is halogatjuk ezt a lépést.

A pénzügyminiszter nem mondhatott mást - mondta a Népszava érdeklődésére Molnár László. A GKI Zrt. vezérigazgatója arra utalt, hogy nem a tárcánál dőlnek el a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdések, azokat a Matolcsy György által vezetett jegybank teszi le Orbán Viktor kormányfő asztalára, Varga Mihályra csak a kincstárügyi szerep hárul, márpedig az MNB nem híve az euró közeli bevezetésének - érvelt a GKI Zrt. vezérigazgatója.

A miniszter utalt arra, hogy a 2018. évi 4,9 százalékos bővülését követően továbbra is viszonylag  magas gazdasági bővüléssel számol a magyar kormány, a 2019-2023 közötti időszakban 4 százalék felett teljesülhet a növekedés mértéke.  Majd hozzáfűzte, hogy az a cél, hogy legalább 2 százalékponttal magasabb legyen legyen az éves GDP, mint az uniós átlag. (Az Európai Bizottság legutóbbi prognózisában az Európai Unióban idén 1,3 jövőre pedig 1,6 százalékos GDP-bővülésre számít.) Az ambiciózus adatokról Molnár László elmondta, hogy itt visszaköszön Orbán Viktor vágya a tartós 4 százalékos éves növekedésről, amit Varga Mihálynak be kell tartania. A gazdaságkutató megemlítette: a tartósan viszonylag magas gazdasági növekedésünk egyik korlátja az egyre súlyosabb munkaerőhiány. Bár a kormány azzal számol, hogy növekedésünk egyik tartalékát azok az úgynevezett inaktívak jelenthetik, akiket be lehetne vonni a munkaerőpiacra, azonban ennek számos akadálya van.

A GKI Zrt. vezérigazgatója ezek között megemlítette, hogy vizsgálataik szerint a 40 esztendei munkaviszony után nyugállományba vonuló nők döntő többsége egyáltalán nem kíván ismét dolgozni. Emellett elsősorban a gépiparban és a logisztikai területen súlyos hiány van szakképzett munkaerőből, de a futószalag mellett dolgozó betanított munkásokból sincs elég. Sok helyen a meglévő munkaerő 3 műszakos, akár hétvégi foglalkoztatására törekszenek, erről Varga Mihály a Népszava kérdésére elmondta, hogy a módosított túlóratörvény (amit a köznyelv "rabszolgatörvénynek" tart) lehetőséget nyújt a versenyszféra cégei számára, hogy eldöntsék: új munkaerőt vegyenek fel vagy a meglévővel egyezzenek meg, hogy többet dolgozzon. (Ennek módszerei ellen a munkavállalói érdekképviseletek folyamatosan tiltakoznak.) A miniszter - miként korábban is - 4,5 millió foglalkoztatottról és 3,6 százalékos munkanélküliségről beszélt. Molnár László szerint azonban ezek az adatok, amelyek tartalmazzák az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozó 108 ezer munkavállalót is, nem egyeznek az adóhivatal 3,9 millió fős, és a KSH 4,2-4,3 millió fős számaival.

Az infláció a konvergenciaprogram szerint a 3 százalékos cél körül alakulhat. A ciklus elején a kormányzati várakozások szerint a GDP arányos államadósság az idei év végére 70 százaléka alá kerülhet, 2023 végére 55,9 százalék az elérendő mérték. A maastricht-i kritérium szerinti 60  százalékot 2022-ben érhetjük el.

A kormány adópolitikai terveivel kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, hogy jövőre sem változik a személyi jövedelemadó 15 százalékos mértéke. (Vagyis továbbra is messze maradunk a korábban beharangozott egy számjegyű kulcstól.) A 27 százalékos általános forgalmi adókulcs (áfa) sem változik.

Molnár László ennek kapcsán megjegyezte, hogy az utóbbi években bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfa-kulcs hatása gyakorlatilag eltűnt, a kereskedők, szolgáltatók "lenyelték." Idén már az árak csak alig alacsonyabbak, mint korábban voltak. Egy dinamikus gazdaságban az áfa mérséklése nem éri el a hatását. De például célszerű lenne, ha szállodák áfája a főszezonban 27, az utószezonban pedig alacsonyabb lenne, ami a forgalomra kedvezően hatna - vélte Molnár. A GDP arányos államháztartási hiány tavaly 2,2 százalékos volt, 2023-ra 0 százalékot terveznek. Azonban az elmúlt év számaira aligha lehetünk büszkék, ugyanis csak négy uniós országban volt a mienknél nagyobb az államháztartási hiány 2018-ban, sőt az uniós országok fele pluszban zárt.   

Szerző: Bonta Miklós / nepszava.hu