Az utóbbi időben elég magas munkaerőhiányról is beszélhettünk itthon, ami miatt valószínűsíthető, hogy a cégek igyekezni fognak megtartani a náluk dolgozókat, hogy a jövőben elkerüljék az esetleges emberhiányt. Mi a helyzet viszont azokkal, akiket csak határozott időre vett fel a munkahelyük? Azoknak viszont, akik nagy energiaigényű területeken, vagy az infláció miatt komoly gondban lévő ágazatokban dolgoznak, egyáltalán nem ilyen jó most a helyzetük.

Az utóbbi időben többször hallhattunk arról a munkaerőpiac kapcsán arról, hogy itthon szinte teljes foglalkoztatás van, és ugyan az utóbbi két hónapban itthon enyhe csökkenést láthattunk ezen a téren, még mindig nagyon magas a dolgozó magyarok aránya 2022-ben. A foglalkoztatottság kérdését tovább árnyalja viszont, hogy milyen formában alkalmaznak valakit. Ugyan itthon a legtöbben határozatlan idejű szerződéssel veszik fel a munkavállalók nagy részét, attól még továbbra is bőven jelen van a határozott idejű alkalmazás a magyar munkaerőpiacon, az ilyen munkaszerződéssel dolgozók pedig könnyen rosszul járhatnak, ha a közeledő válság matt egy elbocsátási hullámra kerülne sor.

Láthatatlan kockázat

Az idén június és augusztus közötti időszakban a lakosság 74,6%-a dolgozott, összesen 4 millió 711 ezer fő, ami 52 ezerrel volt magasabb a 2021 azonos időszakához képest. Eközben nagyjából 100 ezer körül volt a betöltetlen álláshelyek száma a második negyedévben. Ez továbbra is magas emberhiányt jelent a munkaerőpiacon, miközben a munkaképes korúak közül nagyon sokan már aktívan dolgoztak valahol.

Azonban ebből az adatból nem derül ki, hogy mennyire biztos valakinek a munkahelye. Ugyan itthon legtöbbször határozatlan idejű munkaszerződés kínálnak a munkaadók az hozzájuk érkezőknek, azonban sok esetben indokolt lehet, hogy csak határozott periódusra vegyenek fel valakit.

Emögött olyan okok állhatnak, hogy például egy konkrét projekt miatt van szükség bővítésre, hosszú távon viszont nem kell annyi ember az adott cég működéséhez Szintén gyakori, hogy például a gyermeket vállaló, vagy tartós távollétet igénylő kollégák helyére csak megadott időszakra vesznek fel valakit. A határozott munkaszerződéseknél az is fontos tényező lehet, hogy milyen területen dolgozik valaki. Például a szezonális munkák esetében, például a turizmus.vendéglátásban nem ad okot aggodalomra, ha valakit ilyen feltételekkel vesznek fel. Máshol viszont, például a termelésben a segédmunkásoknál vagy a kiskereskedelemben – azokban a szektorokban, melyeket különösen rosszul érinthet az energiakrízis és az infláció – könnyen elképzelhető, hogy nem kapnak szerződéshosszabbítást a munkavállalók.

Most viszont még jobban kiszolgáltatott helyzetben lehetnek azok a munkavállalók, akiknek határozott időre szól a szerződése.

elenleg egy nagyon komoly gazdasági válság küszöbén állunk, ami egyes területeket már el is ért, míg máshol a cégek csak most fognak szembesülni az akár hatszorosára nőtt rezsiköltségekkel.Ugyan a Covid-után a haza munkaáltatók óriási emberhiánnyal szembesültek, ami miatt mindenképpen megnőtt a munkavállalók fontossága a cégek szemében, így ez nagy visszatartó erő lehet attól, hogy elbocsátásokkal igyekezzenek spórolni a megnövekedett kiadásokon.

Ha viszont valakinek nem hosszabbítják meg a határozott idejű szerződését, az a költségcsökkentés egy kevesebb látható módja a létszámstophoz hasonlóan. Pontosan emiatt lehet, hogy az ilyen alkalmazásban állók most jobban ki lehetnek téve a válságnak, amin még külön ronthat, ha a nagy energiakitettségű szektorban dolgoznak.

A határozott időre felvettek száma itthon és az EU-ban

2022 második negyedévében az Európai Unión belül viszonylag magas volt azoknak a száma, akiket határozott idejű munkaviszonyban: foglalkoztattak, 13, 1% volt ez a szám, ami enyhén csökkent az első negyedéves 13,3%-hoz képest. Ehhez képest Magyarországon 5,2% volt ezeknek a munkavállalók aránya, ami szintén alacsonyabb volt az év első negyedévében mért a 5,4%-nak.

Ez a júnusi foglalkoztatási adatok alapján 244 972 főt jelent itthon, ennyien embernek volt határozott idejű munkaszerződése.

A KSH adatai szerint egyébként 2021-ben összesen szintén 5,2% volt azoknak a munkavállalóknak a száma, akiket így alkalmaztak. Ez alapján elmondhatjuk, hogy arányaiban nem láthattunk nagy változást ezen a területen, ráadásul a magyar adatok jóval alacsonyabbak az EU-s átlagnál. Érdekes megnézni, hogy szomszédos országokban is hasonlóan alacsony volt ez az arány, például Csehországban 5,9%, Romániában 2%, míg Szlovákiában 4,2%, Ausztriában pedig 6,3%. Ezzel ellentétben Hollandiában 24,1% volt az ilyen foglalkoztatottaknak az aránya, de például Finnországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban is 15% körül mozgott ez a szám.

Kulturális különbségek?

Nagyon valószínű, hogy a határozott idejű munkaszerződések számába az is belejátszik, hogy milyen munkaerőpiaci szokások jellemzőek a különböző országokban.

A magyarországi adatokból viszont mindenképpen arra következtethetünk, hogy a munkaadók nálunk hosszú távra terveznek, így döntően a határozatlan idejű foglalkoztatás a jellemző.

Ez pedig jó hír abból a szempontból, hogy a közelgő válság miatt az ilyen munkavállalóknak kevésbe kell aggódniuk amiatt, hogy a jövőben is megmarad-e a munkájuk, míg a határozott idejű szerződéseknél lehetséges, hogy nem fognak hosszabbítani a cégek, ha brutális költségemelkedés miatt spórolniuk kell. Elképzelhető, hogy ha nem is lesznek tömeges elbocsátások, attól még rengetegen veszíthetik el a munkájukat azért, mert nem hosszabbítják meg a szerződésüket, ez pedig akár majdnem negyedmillió magyart érinthet. (Pénzcentrum)