A globális pénzeszközállomány 2021-ben harmadik éve produkált kétszámjegyű növekedést, de 2022 fordulópontot hoz: a 2 százalékot meghaladó nominális csökkenés is benne van a pakliban, a reálértéket tekintve pedig a háztartások elveszítik a vagyonuk tizedét – áll az Allianz friss, Global Wealth Reportjában. Mindeközben a háztartások adósságállománya 2021-ben 7,6 százalékkal bővült, ami a legnagyobb ütemű növekedés a 2008-as nagy pénzügyi válság óta. Aggasztó jel az is, hogy a világon egyre zsugorodik a középosztály aránya a vagyontortán belül, sőt, már vannak olyan országok, ahol kérdés, lehet-e még egyáltalán középosztályról beszélni. A jelentés kitér arra is, milyen a vagyoni helyzet Magyarországon. - írja a Portfolio

Az utolsó nyugodt év

Visszatekintve talán 2021 volt az utolsó olyan év, amikor a monetáris politika részvénypiaci árfolyam-emelkedést hozott magával. A háztartások busás hasznot húztak ebből: a globális pénzeszközállomány 2021-ben immár harmadik éve produkált kétszámjegyű növekedést, ezzel elérve a 233 ezemilliárd eurót (+10,4%). Az elmúlt három évben a magánvagyon elképesztő mértékben, 60 ezermilliárd euróval gyarapodott – derül ki az Allianz Global Wealth Report elnevezésű jelentéséből.

Forrás: Allianz Global Wealth Report 2022

Három térségben volt kimagasló a vagyon növekedése:

• Afrikában (15,4%),
• Kelet-Európában (12,2%) és
• Észak-Amerikában (12,5%).

Forrás: Allianz Global Wealth Report 2022

Így, a világ leggazdagabb térsége továbbra is Észak-Amerika – amely az előző két évhez hasonlóan megőrizte első helyét. Az egy főre jutó bruttó pénzeszközállomány 294 240 eurót tett ki, miközben a globális átlag 41 980 euró volt, így a feltörekvő piacokéhoz mérhető növekedési rátákkal büszkélkedhetett. Ezzel szemben Nyugat-Európa (109 340 euró) inkább érett, gazdag térség képét mutatta 6,7 százalékos növekedéssel.

Mitől nőtt így vagyon?

A növekedés fő motorja a dübörgő részvénypiac volt, amelynek a vagyonnövekedés mintegy kétharmada volt betudható 2021-ben az értékpapírok eszközosztályában bekövetkezett jelentős (15,2%-os) fellendülésnek köszönhetően.

Egyúttal az új megtakarítások szintje is magas maradt. Noha 2021-ben az új megtakarítások mintegy 19 százalékkal csökkentek, 4,8 ezermilliárd eurós összértékükkel még mindig 40 százalékkal meghaladják a 2019-es szintet.

A megtakarítások összetétele csekély mértékben ugyan, de változott: a bankbetétek aránya csökkent, de 63,2 százalékos hányadukkal továbbra is messze a legkedveltebb eszközosztályt képviselik a megtakarítók körében. Az értékpapírok, valamint a biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások népszerűsége viszont nőtt, de az új megtakarításokon belüli részarányuk jóval csekélyebb, 15,5 százalék, illetve 17,4 százalék volt. A bankbetétek globális alakulása is e dinamikát tükrözte: 2021-ben ugyan "mindössze" 8,6 százalékkal bővültek, ez azonban az eddigi második legnagyobb növekedésnek felel meg (a 2020-ban tapasztalt 12,5 százalékos ugrás után). A biztosítási és nyugdíjpénztárakban lévő eszközállomány jóval szerényebb, mindössze 5,7 százalékos emelkedést mutatott.

Forrás: Allianz Global Wealth Report 2022

A világ 2022-ben fordulóponthoz érkezett. Az ukrajnai háború megakasztotta a gazdaság Covid 19‑válság utáni helyreállás folyamatát, és a feje tetejére állította a világot: elszabadult az infláció, energia- és élelmiszerhiány alakult ki, valamint monetáris szigorítások szorongatják a gazdaságokat és a piacokat. A háztartások vagyona várhatóan megsínyli a megszorításokat – áll a jelentésben.

Világszinten a pénzeszközállomány több mint 2 százalékos zsugorodása várható 2022-ben, ami a 2008-as nagy pénzügyi válság óta az első jelentősebb mértékű veszteség lesz a pénzvagyonban. A reálértéket tekintve a háztartások elveszítik a vagyonuk tizedét.

Míg a nagy pénzügyi válságot viszonylag gyors fordulat követte, ez alkalommal a középtávú kilátások is borúsak: a pénzeszközállomány nominális átlagnövekedése várhatóan 4,6 százalék körül alakul 2025-ig, szemben az elmúlt három évben tapasztalt 10,4 százalékkal

Visszatért az adósság

2021 végén a háztartások adósságállománya világszinten 52 ezermilliárd euró volt. A 7,6 százalékos éves növekedés messze felülmúlta a 4,6 százalékos hosszú távú átlagot és a 2020. évi 5,5 százalékot.

Legutóbb 2006-ban, még a nagy pénzügyi válság előtt volt tapasztalható nagyobb ütemű növekedés.

Forrás: Allianz Global Wealth Report 2022

Az adósság földrajzi megoszlása változott a legutóbbi válság óta. Míg a fejlett piacok részaránya csökken – az Egyesült Államok hányada például tíz százalékponttal 31 százalékra esett a nagy pénzügyi válság óta –, addig a feltörekvő gazdaságok egyre nagyobb részt tudhatnak magukénak a globális adósságállományból. Különösen igaz ez a Japán nélküli Ázsiára, amelynek részaránya több mint a kétszeresére, 27,6 százalékra nőtt az elmúlt évtizedben.

Egyre többen csúsznak szegénységbe – Van még egyáltalán középosztály?

A jelentés megállapítja azt is, hogy egyre jobban növekszik az alacsony vagyoni helyzetűek globális osztálya, még a gazdagabb országokban is. A fejlett gazdaságok aránya az alacsony vagyoni helyzetűek osztályában 7%-ról 8%-ra emelkedett. De bármennyire is csekélynek tűnik ez a növekedés, elképesztő fejleményeket takar: a gazdagabb országokban az ebbe a vagyoni osztályba tartozók száma 2001 óta 25%-kal nőtt (a teljes népesség mindeközben 11%-kal nőtt). A feltörekvő gazdaságokban ezek a számok fordítva alakulnak: az alacsony vagyoni osztály 12%-kal bővült, szemben a teljes népesség 21%-os növekedésével.

Közelebbről megvizsgálva a helyzetet, kiderül, hogy ezt a fejlődést különösen egy régió mozgatja: Nyugat-Európa. Itt az alacsony vagyoni helyzetű réteg a 2001-es 105 millió főről 140 millió főre ugrott meg 2021-ben. Ezzel párhuzamosan a népesség e vagyoni osztályba tartozók aránya 27%-ról 34%-ra emelkedett. Az euróválság súlyosan érintette az európai vagyoneloszlást – jegyzik meg.

Forrás: Allianz Global Wealth Report 2022

A nemzeti vagyoneloszlást vizsgálva csak néhány valódi sikertörténetet találunk. Abban a mintegy tucatnyi országban, ahol a középosztály helyzete az elmúlt évtizedben javult, ez főként a (nagyon) alacsony kiindulópontnak köszönhető, ami azt jelenti, hogy a középosztály helyzete továbbra is bizonytalan. A figyelemre méltó kivételek Románia, Olaszország és (kisebb mértékben) Izrael. Sok más országban azonban a középosztály helyzete egyenesen romlott, különösen a teljes vagyoni tortából való részesedését tekintve. Néhány országban a középosztály teljes vagyoni tortából való részesedése olyan alacsony (azaz jóval a 30%-os küszöbérték alatti), hogy kérdéses, egyáltalán létezik-e még középosztály például olyan országokban, mint az USA, Kína, Brazília és Dél-Afrika.

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 2021-ben 11,9 százalékkal nőtt, jóval meghaladva a 8,6 százalékos hosszú távú átlagot. Ez a kimagasló teljesítmény mindhárom fő eszközosztályban tetten érhető, ami a virágzó részvénypiacok és a jelentős megtakarítási erőfeszítések együttes hatásának tudható be. Már az előző két év is erős volt, 2021-ben viszont a teljes nettó beáramlás elérte a 14,8 milliárd eurót, ami több mint a kétszerese a hosszú távú átlagnak.

Ezeknek az új megtakarításoknak a 37 százaléka értékpapírokba került, ami messze a legnépszerűbb megtakarítási forma Magyarországon (a teljes eszközállomány 55 százaléka).

A számottevő beáramlás mellett a részvénypiacokon tapasztalt értéknövekedésnek köszönhető, hogy a részvényekben, befektetési jegyekben és más, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírban tartott megtakarítások tekintélyes mértékben, 12,4 százalékkal nőttek.

A nettó beáramlás másik 37 százaléka bankbetétekbe került. Következésképpen ez az eszközosztály is erőteljes, 10,8 százalékos növekedést mutatott a nulla közeli kamatkörnyezet ellenére. A portfólión belüli aránya 28 százalék volt 2021-ben.

Végül, de nem utolsósorban a biztosítási és nyugdíjpénztári eszközök állománya 7,8 százalékkal nőtt. A magyar megtakarítók csak pénzvagyonuk csekély hányadát helyezik ebbe az eszközosztályba (a teljes eszközállomány 7 százalékát). Az összes megtakarításon belüli hányada az elmúlt évtizedben még csökkent is 3 százalékponttal.

Ezzel szemben felgyorsult az adósságállomány növekedési üteme: 2021-ben elérte a 14 százalékot, miután az elmúlt két év mindegyikében meghaladta a 12 százalékot

A 2008-as válság óta ez a legnagyobb arányú növekedés.

Az adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) viszont szerény, 25 százalékos szinten maradt, tehát jóval a szomszédos országokban tapasztalt szint alatt volt. Végezetül a nettó pénzeszközállomány 11,4 százalékkal nőtt.

Az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18060 euró volt, ezzel Magyarország a 29.helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.

(Portfolio)