Idén háromszor korrigálják a nyugdíj összegét, és érkezik a nyugdíjprémium is. Kérdés, hogy a brutális rezsiszámlák, lassan megfizethetetlen élelmiszerárak mellett mire lesz mindez elég – és mit kéne csinálnia a kormánynak?

Nyugdíjösszefoglaló az év hátralevő részére

• Januárban a nyugdíjtörvény (Tny.) szerint a tavaly év végi, 2022-re szóló inflációs várakozásnak megfelelően 5 százalékkal növelte az állam a nyugellátást, majd a valós gazdasági körülményeket látva rendkívüli intézkedésként júliusban tovább – 3,9 százalékkal – emelte az ellátás összegét.
• A törvény még egy emelést előír: novemberben érkezik a nyugdíjrendszer ismételt felülvizsgálása. Ez a január-október közötti időszakra kapott, valamint az év elején kiutalt 13. havi nyugdíjat visszamenőlegesen is érinti. Az egekbe szökő nyugdíjasinfláció miatt nagyjából 6 százalékos emelést látnak indokoltnak az elemzők.
• Ezen felül jöhet újra a nyugdíjprémium is: a szintén törvényben előírt bónuszt várhatóan idén is megkapják a szépkorúak, hiszen az elemzőket is meglepve a vártnál jóval nagyobb GDP-növekedést láttunk az első és második negyedévben is. A prémium összege 50 ezer forint körül alakulhat, de erre az összegre nem mindenki számíthat.
• Az utólagos inflációs korrekció és a prémium együttes összege nagyjából pont egy 14. havi nyugdíjként érkezik, ami már jelentős átmeneti segítség lehet a fűtési szezonban. Az emelések ugyanakkor egy nagyon fontos dolgot nem vesznek figyelembe: az őszi, akár húsz százalékig is emelkedhető pénzromlást, ami az energiaárak elszakadásával együtt hatalmas veszélyforrás a nyugdíjasokra nézve. 
• Sosem volt ennyire egyértelmű, hogy felül kéne vizsgálni a nyugdíjkorrekciók rendszerét. Mit tehet a kormány az ellátmányt kapók megsegítése érdekében?

A nagy szám: 1 097 milliárd forint

Ekkora lehet annak a kontónak a végösszege, amit idén a nyugdíjak emelésére, a 13. havi nyugdíjra valamint a novemberben érkező újabb korrekcióra és prémiumra költhet a kormány. Április végén még 770 milliárdról adtunk hírt – az infláció azóta viszont rohamtempóban szakad el minden eddigi elemzői becsléstől. A nyugdíjasok fogyasztói kosárját figyelembe vevő fogyasztói árindex júliusban már két évtizede nem látott magasságokba, 13,8 százalékra szökkent, év végére pedig elérheti akár a 20 százalékot is.

Az államnak a nyugdíjtörvény szerint pedig minden évben az inflációs növekedésnek megfelelően kell korrigálnia az ellátmányok összegét, amire januárban és novemberben kerül sor. A turbulens gazdasági környezetnek köszönhetően azonban a kormány rendkívüli intézkedésként idén júliusban is emelt, de az infláció várható mértékét akkor sem sikerült túl jól belőni.

Így két hónap múlva újra jelentős korrekció jöhet: az augusztusi – várhatóan 15 százalék körüli – nyugdíjasinfláció 6,1 százalékos emelést tesz indokolttá.

Ez a 15 százalékos infláció és az idei év eddigi 8,9 százalékos emelése különbségéből adódik. Már ez a korrekció hatalmas terhet ró a az előző kormányzati ciklus választási költései által jelentősen megterhelt, és az Európai Uniós források beérkezésének kérdőjele miatt nem túl biztos talpakon álló államháztartási költségvetésre. Egy százalékpontos (+1%) emelés ugyanis hozzávetőlegesen 40 milliárd forintjába kerül az államnak, és a szintén magas közterhet jelentő 13. havi nyugdíj (372 milliárd forint) valamint prémiumok (125 milliárd forint) összegét nem is vehetik figyelembe a korrekció számításakor.

• Januárban még a viszonylag szelíd inflációs várakozásoknak megfelelően 5 százalékkal emelte a kormány az ellátmány összegét, ez 200 milliárd forintba kerül az évre. Az emeléssel az átlagnyugdíj 160 960 forintra növekedett.
• A rendkívüli intézkedésként érkező júliusi, 3,9 százalékos emelés további 156 milliárd forint terhet ró a nyugdíjkasszára. A két eddigi, összesen 8,9 százalékos emeléssel 167 240 forintra nőtt az átlagnyugdíj összege.
• Amennyiben az augusztusi nyugdíjasinfláció 15 százalék lesz, ahhoz, hogy a kormány valóban kárpótolja a nyugdíjasokat, 6,1 százalékos emeléssel lehet számolni: az átlagnyugdíj 177 440 forintra növelése nagyságrendileg 244 milliárd forintot söpör ki az államháztartásból. (Az emelés pontos mértékéről várhatóan október elején döntenek.)

Lesz nyugdíjprémium, de nem mindenkinek jár ugyanannyi

Az inflációhoz hasonlóan azonban szerencsére a 2022-es GDP-növekedés eddigi adatai is felülmúlták az elemzői várakozásokat. Az első negyedévben 8,2 százalékos, míg a másodikban 6,5 százalékos növekedéssel számolt a KSH. Ugyan a következő hónapokban szinte biztos lassulásra számíthatunk, innen már nagyon nagyot kéne hibázni ahhoz, hogy ne 5,5-6 százalék közé érjen a teljes éves mutató.

Ez pedig azért fontos a nyugdíjak szempontjából, mert minden 3,5 százalékos gazdasági bővülést meghaladó év egyben nyugdíjprémium-év is: ha a GDP eléri ezt a szintet, érkezik az extra kifizetés a nyugellátásban részesülőknek.

Szintén a nyugdíjtörvény rendelkezik ennek számításáról: a 3,5 százalékos határon felül minden egyes százalékpontért a nyugdíj negyedét, vagy maximum 20 ezer forintot fizet a nyugdíjasoknak a kormány. Így egy 6 százalékos várható GDP-növekedés esetén két és félszer húszezret, azaz összesen 50 ezer forintot kapnak a nyugdíjasok. A juttatás törvényileg előírt maximum összege 80 ezer forint, ehhez 7,5 százalékos eredményt kéne elérni – a választások előtt azonban tavaly a kormány 7,1 százalékos gazdaságbővülés mellett is kifizette a rekordösszeget.

Nagyon fontos azonban, hogy ezt az összeget egyben a törvény szerint csak az kapja meg, akinek az ellátmánya eléri a minimum havi 80 ezer forintot – ez alatt arányosítva (60 ezer forintos nyugdíj mellett például kb. 38 ezer forintot) utal a kormány. Ezt természetesen ismételten felülírhatja a kormány egy pozitív döntéssel, ahogy tavaly a választások előtt is tette: akkor az ellátmány összegétől függetlenül mindenkinek kifizették a prémium teljes összegét. A büdzsé helyzete miatt ez most meglepetés lenne.

A nagyjából ötvenezer forintos prémiumot ugyanúgy novemberben kapják meg az öregségi és egyéb nyugellátásban részesülő személyek, mint a korrekciós emelést és az utólagos „kárpótlást” is. Egy várható 6,1 százalékos emelés ugyanis nem csak novembertől, hanem a már kiutalt összegekre is érvényes. Ennek megfelelően egy átlag körüli összeget, azaz jelenleg 167 ezer forintot kapó személy a 177 ezer forintra ugró ellátmányra visszamenőlegesen is jogosult, a 10 ezer forintos különbözetet az előző tíz hónapra, valamint a 13. havi nyugdíjra is megkapja.

Így novemberben a megemelt nyugdíj mellett a felhalmozódott korrekcióval és a prémiummal még 160 ezer forintot – nagyjából egy 14. havi ellátmányt – kaphat egy összegben egy átlagnyugdíjas.

Jönnek az emelések. Akkor mi a baj?

Többek között a korrekciók rendszere, rendszeressége. Hiába mutat ugyanis jól az egyszerre kiutalt pénzösszeg, a több hónapos csúszásnak köszönhetően a nyugdíjasok bő fél évig tulajdonképpen hitelezik a kormányt. Ez pedig egy olyan inflációs környezetben, ahol hónapról hónapra ugrásszerűen változnak az árak, már nem állja meg a helyét: azok hatását a különösen árérzékeny nyugdíjasok azonnal tapasztalják, az ellátmány kiegészítését viszont csak hónapokkal később kapják meg.

A novemberi korrekció ráadásul csak a január-augusztusi inflációt veszi figyelembe, az őszi pénzromlást egyáltalán nem, és ez hatalmas veszélyt jelenthet a kisnyugdíjasoknak.

Aszály, orosz-ukrán háború elhúzódása, energiaválság, a rezsicsökkentés átszabása és az üzemanyag hatósági árára vonatkozó szabályok közelgő átírása – ezek az őszi hónapokban tovább tüzelhetik az inflációt, ami elemzői és az MNB-s kilátások alapján akár még 3-4 százalékkal, akár 19-20 százalékra is felnyomhatja a pénzromlást. Erre a korrekciók csúsztatásával a nyugdíjasok egyáltalán nem lesznek felkészítve, a negyedik negyedéves hatásokat csak a törvényben előírt következő emelési ciklus, a januári korrigálás tükrözhetné.

A súlyosan alultervezett januári emelés problémájára Farkas András nyugdíjelemző hívta fel a figyelmet. Az indokolatlanul optimista költségvetési törvény csupán 5,2 százalékra vetíti a 2023-as inflációt, ennek megfelelően kizárólag ugyanilyen mértékben növekednének a nyugdíjak. Ez a 20 százalékra várható év végi árnövekedés tudatában igencsak abszurd, újabb veszélyforrást jelentve a kisnyugdíjasokra.

Elszegényedési csúszdán a magyar nyugdíjas társadalom

Szintén a korrekció törvényben előírt képlete miatt kialakuló rendszerszintű probléma a nyugdíjak vásárlóértékének rohamos csökkenése. Ugyan a csak az inflációval korrigált ellátmány nagyjából 2009-ig még egészen jól tartotta magát, a reálbérek 2014-ben meglóduló, az inflációt két-háromszorosan felüllicitáló növekedésének köszönhetően a nyugdíjak az átlagkereset felét sem érik már el.

Az uniós országok egyik sereghajtójaként súlyos elszegényedési pályán lévő magyar nyugdíjas társadalom hasonlóan fájó adata, hogy a medián ellátmány pusztán 142 ezer forint – azaz több mint egymillióan ennél kevesebb nyugdíjat kapnak. Közülük nagyjából kétszázhetvenezren a legalsó jövedelmi decilisbe, mélyszegénységbe tartoznak. Nekik pedig ugyanúgy ki kell fizetni a téli fűtési szezonban elképesztő összegeket elérő energiaárakat, vagy a boltok polcain megfigyelhető, 30-50 százalékos drágulásokat is.

A korrekciók rendszere mellett további méltánytalanság, hogy a nyugdíjprémium teljes összegét, azaz várhatóan 50 ezer forintot pont azok nem fogják megkapni, akiknek talán a legnagyobb szüksége lenne rá. A létminimum alatt élő, 80 ezer forintos havi ellátmányt sem kapó kisnyugdíjasok részére törvény alapján arányosítják a juttatást, amennyiben a kormány ettől szándékosan nem tér el (ahogy tavaly tette).

Mit tehetne a kormány?

• A több hónappal késleltetett inflációs korrekciók rendszerét Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója szerint havi, vagy legfeljebb kéthavi kiigazítássá kéne átfaragni. Szeptemberben és decemberben is érkezhetne (a jelenlegi Tny. törvény szerint rendkívülinek számító) emelés, ezzel a nyugdíjasoknak nem kéne novemberig várni a nyári, januárig pedig az őszi pénzromlás kipótlására.
• A prémiumot arányosítva kapó nyugdíjasok jelenleg méltánytalan bánásmódjára egyszerű a válasz. Érdemes lenne megfontolnia a kormánynak, hogy a tavalyi választás előtti költésekhez hasonlóan idén is kifizeti az összes nyugdíjasnak a prémium teljes összegét.
• A nyugdíj európai és regionális (V4-es) összehasonlításban is alacsony mértékét, annak reálbérektől elszakadó vásárlóértékét és az elszegényedési pályán lévő nyugdíjas társadalom rendszerszintű problémáját a svájci indexálás visszavezetésével lehetne javítani. A 2010-ben elhagyott metodológia lényege, hogy az infláció mellett (fele-fele arányban) az átlagbérek növekedését is figyelembe veszi, így őrzi a nyugdíj reálértékét. Ha az indexáláshoz visszatért volna a kormány, 2022-ben több mint 200 ezer forint lehetne az átlagnyugdíj.

• Meg kéne azt is fontolni a legkiszolgáltatottabb, a legalsó kereseti decilis béklyóitól szenvedő nyugdíjasok számára további, a korrekciókon és a (remélhetőleg teljes) prémiumon felül érkező egyéb pénzbeli juttatások és támogatások elkülönítésének lehetőségét.
• Továbbra is súlyos aránytalanság a nyugdíjmegállapítás módszertanában a valorizációs gyakorlat: jelenleg nagy mértékben függ a nyugdíj mértéke attól, hogy melyik évben állapítják meg azt, később pedig nem korrigál a kormány. Ennek rendszerét a valorizációs aránytalanság kigyomlálásával (vagy későbbi korrigálásával) kéne átszabnia az államnak.

Miből lesz pénz a nyugdíj emelésére?

A várhatóan közel 1100 milliárddal emelkedő kontó súlyos terhet ró a megtépázott költségvetésre és a nyugdíjkasszára is. Ugyan a költségvetésbe beépített, a nyugdíjprémiumra elkülönített 68,5 milliárdos céltartalék valamelyest segít a helyzeten, a legnagyobb probléma, hogy a korrekciót és a prémiumot a kassza legnagyobb bevételi forrása, a szociális hozzájárulási adó és az egyéni társadalombiztosítási járulék nyugdíjrendszert megillető része nem tudja kigazdálkodni.

Különösen szorosra húzta a kassza derékszíját az előbbinek csökkentése. Az elmúlt években 27 százalékról 15,5 százalékra esett, idén januártól pedig mindössze 13 százalékra csökkent a szocho.

Ugyanakkor hiába csappan meg a bevételi láb, a kifizetések növekedését mindenképpen finanszírozni kell. Ilyen esetben az államnak kötelessége egyéb adónemekből kipótolni a nyugdíjkasszát, amit jelen pillanatban a legegyszerűbben a ralizó inflációtól szintén megugró áfabevételekből tehet meg. A jelentős bevételnövekményt ráadásul joggal kérhetik „vissza” a nyugdíjasok, hiszen azt az ő fogyasztásuk is pörgeti. (Forbes)