Már a lakáspiacon is érzékelhető a bizonytalanság, amely részben a lassuló gazdasági növekedéssel, a magas inflációval és a háztartások kiadásainak növekedésével magyarázható. Ezért a vásárlóerő is mérséklődött, ami visszafogja a lakáspiaci dinamikát.

Ugyanakkor ahhoz, hogy ne legyen komolyabb megtorpanás, szükség van arra, hogy az eladók is alkalmazkodjanak a helyzethez az árazással. Az ingatlan.com elemzése szerint ezt pedig az értékesítési idő alakulásán lehet lemérni, ezért most azt vizsgálták, hogy októbertől november közepéig mennyi idő alatt találtak gazdára a különböző településeken lévő lakóingatlanok.

AZ ÉRTÉKESÍTÉSI IDŐ ALAKULÁSÁBÓL JÓL LÁTSZIK, HOGY A KISEBB ALAPTERÜLETŰ, 40 NÉGYZETMÉTERNÉL KISEBB PANEL ÉS TÉGLAÉPÍTÉSŰ GARZONLAKÁSOK NAGYON GYORSAN ELKELNEK BUDAPESTEN ÉS A NAGYVÁROSOKBAN IS.

Egyrészt az alapterület miatt ezek olcsónak mondhatók, továbbá a befektetési célú vásárlók számára is ezek a legvonzóbbak. A vizsgált időszakban Budapesten a panellakások átlagosan 45 nap alatt keltek el – ezen belül a 40 négyzetméter alattiak mindössze 36 napot töltenek a piacon.

Jönnek a vesztesek

A 40–79 négyzetméteres fővárosi panellakások eladásához kétszer ennyi idő kell. Bár még így is kevesebb mint 70 nap alatt elkeltek. A budapesti téglaépítésű garzonlakások értékesítési ideje 51 nap, a 40–79 négyzetmétereseké pedig 74 nap, azaz két és fél hónap.

BUDAPESTEN A SOR-, IKER- ÉS CSALÁDI HÁZAK ELADÁSÁRA MÁR TÖBB MINT 100 NAPRA VOLT SZÜKSÉG.

A fővárosihoz hasonló eredmények láthatók a megyeszékhelyeken. A megyei jogú városok házainak eladására ugyanakkor 114 napig vártak a tulajdonosok. A községekben a házak értékesítése 117 napot vett igénybe.

A felmérés szerint a tulajdonosok már egyre inkább felismerik a reális árazás jelentőségét. Az adatokból az látszik, a piacra lépő tulajdonosok tényleg szeretnének túladni az ingatlanokon. Ezt leginkább azzal tudják elérni, hogy már nem árazzák túl olyan mértékben, mint ahogy az elmúlt években ez megszokott volt. (Index)