A részletes államháztartási adatok alapján elmondhatjuk, hogy leginkább - ahogyan az várható volt a magas árakon betárazott energiaárak miatt - a rezsicsökkentés nyomasztja az idei költségvetést. Csak februárban közel 450 milliárd forintot költött az állam erre a célra. - írja a Portfolio

A rezsicsökkentés módosított rendszerének a fenntartása, valamint az emelkedő hazai hozamkörnyezet miatt elszálló kamatkiadások gyakorlatilag minden más cél elől elszívják a költségvetési forrásokat, más szóval rendesen agyonnyomják a büdzsét - ez olvasható ki a Pénzügyminisztérium által a napokban közzétett, részletes második havi pénzforgalmi költségvetési számokból.

Szokatlanul magas lett a februári költségvetési hiány: az elmúlt 21 év átlaga 334 milliárd forintos deficitet jelez, legutóbb viszont több, mint ennek a 4-szerese jött össze. Részletes adatok híján akkor még csak találgattunk arról, hogy mi állhatott a háttérben. A friss adatok fényében azt mondhatjuk, hogy feltételezéseink beigazolódtak.

Drága mulatság a rezsicsökkentés

Érdemes a vizsgálatunkat a kiadások oldalán kezdeni. Egyetlen hónap alatt ugyanis a költségvetés - önkormányzatok nélkül - 3903 milliárd forintot költött el különböző célokra, ami 13,5%-kal magasabb a 2022 februárjában látott összegnél (460 milliárd forint plusz jött össze).

A legszembetűnőbb növekedés a kiadások oldalán az egyedi és normatív támogatások során azonosítható: a tavalyi 15 milliárd forint után idén februárban 468 milliárd forint ment el erre a célra. A Pénzügyminisztérium tájékoztató anyaga ennek kapcsán annyit részletez, hogy két hónap alatt 563,9 milliárd forint ment el a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben, vagyis csak februárban 390 milliárd forintba került a rezsicsökkentés módosított rendszerének fenntartása.

Nagyobb méretért kattintson a képre! - Forrás: Portfolio

(Januárban ugyanis erre a célra 173 milliárd forintot fordított a költségvetés.) De szintén a rezsicsökkentéssel van összefüggésben a távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatos kiadás, ami februárban közel 50 milliárd forint volt. Így együttesen az év második hónapjában közel 450 milliárd forintot költött az állam csak a rezsicsökkentés megvédésére. Ha másképp viszonyítjuk, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy

a központi költségvetésből kiutalt minden hatodik forint a rezsicsökkentés fenntartásával volt összefüggésben.

Lényeges ugrás látható még a kamatkiadások terén. A tavaly februári 75 milliárd forintos összeg után idén februárban 193 milliárd forint feletti összeg ment el erre a célra. Ezzel kapcsolatban épp a napokban jelent meg elemzésünk, amelyben rámutattunk arra is, hogy minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek.

Ugyan másik soron, de szintén a finanszírozás drágulásával függ össze, hogy jelentősen növekedtek a családi támogatásokon belül az életkezdési támogatások kiadásai: 2 hónap alatt 11,7 milliárd forint volt az ilyen célú költés a tavalyi 0,8 milliárd forint után. Ez a babakötvényekre fizetendő magasabb kamatkiadásokkal volt összefüggésben (a fizetett kamat mértéke már 14,6% volt, szemben a 2022-ben látott 5,2%-os kamattal).

Érezhetően többet költött az állam februárban a nyugdíjakra: nyugellátások címén 851 milliárd forint ment ki a költségvetésből, ami 23%-kal magasabb a tavalyi összegnél. Ennek hátterében a 13. havi nyugdíj emelt összegű kiutalása áll. Eközben az Egészségbiztosítási Alap kiadásai az infláció mértéke alatt növekedtek, összességében 9,1%-kal: 324 milliárd forintról 354 milliárd forintra.

A lakástámogatások 82 milliárd forintra történő megduplázódása szinte már alig észrevehető a fenti összegek fényében, ez pedig a tavaly év végén lezárult otthonfelújítási támogatás hajrájával és annak kifizetésével függ össze.

A bevételek hozták a kötelezőt

A bevételek 2522 milliárd forint összegben teljesültek idén februárban, első ránézésre a 36%-os növekedés meggyőzőnek tűnik, de tekintettel kell lenni arra, hogy tavaly februárban ment ki a költségvetésből több mint 600 milliárd forint szja-visszatérítés. Vagyis ha tavaly nem valósul meg februárban az szja-kiutalás, akkor közel 2500 milliárd forintos összegben teljesülnek 2022 februárjában a költségvetés bevételei. Ebben a tekintetben tehát idén a költségvetés bevételei év/év alapon stagnáltak, ami nem túl kecsegtető több szempontból sem:

• az infláció magas szinten jár, ez pedig automatikusan kellene látványosan növelje a forgalmi típusú bevételeket, támaszt adva a költségvetés bevételi oldalának,
• termelik a plusz bevételeket az extraprofitadók.

Vagyis az inflációs többletbevétel és a megemelt különadók nélkül a költségvetés óriási bajban lenne. Ez lecsapódik a konkrét számokban is: a gazdálkodó szervezetek befizetései 228 milliárd forintban teljesültek, ami 50%-kal több, mint tavaly ilyenkor.

Nagyon érdekes az áfabevételek februári összege: a tavalyi 213 milliárd forintos bevétel után idén 175 milliárd forint folyt be ezen a soron, mindez úgy jött össze, hogy az év második hónapjában az éves infláció 25,4% volt.

Az szja-bevételek 294 milliárd forintos összegben teljesültek a tavalyi -325 milliárd forintos összeg után. A tavaly februári kiemelkedő 620 milliárd forintos visszatérítéssel korrigálva a tavalyi számot ezért azt mondhatjuk, hogy idén stagnálásra futotta az szja tekintetében. Ami nem feltétlenül kedvező a költségvetés fundamentumait tekintve, és elképzelhető, hogy a recesszió már itt is éreztette hatásait a magyar költségvetés állapotán. Az aggódó hangokat viszont némiképp csillapítja, hogy a járulékok viszont emelkedni tudtak tavaly februárhoz képest, ezzel hozzájárulva a TB-alapok egyenlegéhez.

Az idei költségvetés kilátásai tekintetében érdekes lesz látni, hogy a tovább elhúzódó magas kamatok mennyiben írják felül a kormány kamatkiadási terveit és hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kiadások a tervnek megfelelően féken tarthatóak-e. Jól látható ugyanis, hogy a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása, a beruházási lendület alábbhagyása, a belső fogyasztás gyengélkedése, vagyis a recessziós magyar gazdasági környezet már kedvezőtlen nyomot hagy a büdzséfolyamatokon. Két hónap után nem kell még kongatni a vészharangokat, de most az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy mennyire lesz tartós ez a gazdasági lehűlés, amely meghatározhatja a büdzsé állapotát is. Igaz segíthet a beruházási stop, ami a korábbi évekhez képest visszafogja az állami kiadásokat hónapról hónapra, és a kormány bízhat abban, hogy ha a járulékok emelkednek, akkor megindul azzal együtt később a személyi jövedelemadó-bevételek emelkedése is.

Érdekes lesz látni továbbá azt is, hogy miként alakul az EU-források ügye, viszont ezt már olyan mértékű politikai kockázatok övezik, hogy azok hatását (akár a pozitív, akár a negatív irányba) nagyon nehéz beárazni. Pénzforgalmi tekintetben okozhat ez akár elcsúszást is, ha nem jönnek az uniós pénzek (vagy csak részben a megállapodás hiánya miatt), és közben a projektek állami előfinanszírozása kitart. (Portfolio)