h i r d e t é s

Elkaszálhatja a magyar kormány különleges jogrendi vétóját az Európai Bíróság

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Elkaszálhatja a magyar kormány különleges jogrendi vétóját az Európai Bíróság

2023. március 31. - 11:40

Nem írhatja felül egy tagállam rendkívüli jogrendre vonatkozó előírása minden esetben az általános uniós szabályokat, így kérdéses, hogy Palkovics László akkori innovációs miniszter joggal akadályozta meg egy kavicsbányászattal foglalkozó cég felvásárlását. 

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoki véleménye szerint azt kell vizsgálni, hogy valóban a veszélyhelyzettel összefüggő nemzeti érdek volt a tranzakció megakadályozása pusztán azért, mert EU-n kívüli lett volna a vevő. Ráadásul a harmadik.

Magyarországon nem kapott nagy nyilvánosságot, de 2021-ben Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter megakadályozta, hogy egy magyar vállalatot egy másik magyar vállalat felvásároljon. Az egyik érintett, a Xella Magyarország ezért bíróságon támadta meg a tárcavezető vétóját, mivel szerintük az, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben ugyan a kormány felhatalmazta magát azzal a joggal, hogy a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok felvásárlását megakadályozhassák, de az ellentétes lehet az uniós jog azon elvével, hogy a külföldi befektetések átvilágítása az EU által gyakorolt lehetőség.

A konkrét, az Európai Unió Bírósága elé került eset leírása szerint a felvásárlásra kiszemelt vállalatnak egy kőbánya van a tulajdonában, amelyből homokot, agyagot és kavicsot termelnek ki. A magyar miniszteri határozat viszont azt állította, hogy

ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekekkel, többek között az említett nyersanyagok ellátásbiztonságával, ha egy közvetett harmadik országbeli (bermudai) tulajdonban lévő társaság átvehetné az irányítást egy ilyen "stratégiai fontosságú" vállalat felett.

A Fővárosi Törvényszék viszont abban kért jogi iránymutatást az uniós bíróságtól, hogy az uniós jog lehetővé teszi-e Magyarország számára, hogy olyan szabályozást hozzon, amely korlátozza az uniós székhelyű társaságokba történő közvetlen külföldi befektetéseket, ha e befektetések egy másik uniós székhelyű társaságon keresztül valósulnak meg.

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta szerint a magyar kormány lépése azért is problémás, mert a harmadik országból származó közvetlen külföldi befektetések az FDI-átvilágítási rendelet hatálya alá tartoznak, amely kiterjed arra az esetre is, amelynek révén a harmadik országbeli befektető tényleges - legyen az akár közvetett egy másik cégen keresztül - részesedést vagy ellenőrzést szerez egy uniós vállalkozás felett. Vagyis vonatkozik két EU-s cég ügyletére is, ha az egyik egy harmadik országbeli vállalat tulajdonában van.

Az ilyen beruházások az EUMSZ 207. cikkének hatálya alá tartoznak, és így az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak a közös kereskedelempolitika területén.

Ugyanakkor a tanácsnoki vélemény szerint az FDI-átvilágítási rendeletet úgy kell értelmezni, hogy bár uniós joghatóság a harmadik országok befektetéseinek vizsgálata, de ezt mégis a tagállamok gyakorolhatják, csak teljesen figyelembe kell venniük az EU-mechanizmust.

Ebben fontos kikötés, hogy az FDI-szűrési rendelet által lehetővé tett nemzeti szűrési mechanizmusoknak meg kell felelniük a belső piac szabályainak. A nemzeti jogszabályoknak ezért kötelezniük kell az egyes átvilágítási döntések elfogadásáért felelős szerveket arra, hogy a tőkeáramlás korlátozását törvényesen indokolják. Az FDI-átvilágítási rendeletből következik, hogy a tőkemozgások korlátozása csak biztonsági vagy közrendi okokkal indokolható.

Ilyen indoklásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a társadalom valamely alapvető érdekét valóban és kellően komolyan fenyegeti veszély. Továbbá a tőkeáramlást korlátozó intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az elérni kívánt céllal.

A jelen ügyben szóban forgó miniszteri vétó indokoltságát vizsgálva a főtanácsnok elismeri, hogy bizonyos nyersanyagok ellátásának biztosítása válság idején alkalmas lehet arra, hogy a közvetlen külföldi befektetések közrendi (vagy közbiztonsági) okokból történő korlátozását igazolja - írják a közleményben.

Az EUB-hoz készített főtanácsnoki vélemény viszont úgy látja, hogy ebben az ügyben a tiltóhatározat érvényességéről való döntéshez a kérdést előterjesztő bíróságnak azt kell értékelnie, hogy a magyar innovációs és technológiai miniszter kellőképpen kifejtette-e, hogy a szóban forgó kőbányában való közvetett külföldi tulajdonszerzés miért jelent valós és súlyos veszélyt a magyarországi kavics-, homok- és agyagellátás biztonságára, és hogy az ellátás biztonsága kevésbé korlátozó intézkedéssel nem volt-e elérhető.

Lényegében így foglalható a vélemény, hogy bár megakadályozható egy-egy tranzakció, ha megjelenik egy harmadik országhoz köthető entitás is egy ügyben, sőt egy tagállam létrehozhat saját tiltó mechanizmust, de a belső piacról szóló szabályok értelmében azt fontos tisztázni, hogy pontosan mi az alapja a konkrét esetben a tiltásnak. Tehát itt a kavicsbánya esetében azt kell bizonyítania a magyar kormánynak, hogy az valóban jelentős nemzeti érdeksérelmet jelentene. (Portfolio)