Gigantikus vállalkozás bármelyik sportág világeseményét megrendezni, ami nem csak anyagilag, de logisztikailag is hatalmas kihívás elé állítja a szervezőket: ezzel szemben a megtérülési esély olyan csekély, hogy a legnagyobb eseményeket leszámítva nincs komoly könyökölés a házigazda szerepkörért. Kivéve a magyar gyakorlatot, ugyanis az Orbán-kormány eddigi felfogása szerint amit lehetett, azt ide kellett hozni. Lényegében bármi áron. Tizenkét év alatt a hazai sportszövetségek a világversenyek 10-15 százalékára pályáztak, és jelentős részben nyertek is: összeszámolni is nehéz, hogy minek a finanszírozását vállalta a kormányzat, egyszerűbb volna azt megnézni, mit nem rendezett Magyarország?

Ezt a trendet írta felül nagyon gyorsan, szinte néhány hét alatt az orosz háborús agresszió, amelynek nyomán energiaválsággal, romló gazdasági környezettel, inflációval kell megküzdenie Európának. Ez gyorsan lecsapódott a magyar költségvetésen, hirtelen vége lett a kormányzat sporteseményeket célzó pénzszórásának. Nyár óta egyetlen világeseményre sem pályázott a hazai sportvezetés, ami az előző évekhez képest hatalmas változás. Mindazonáltal érdemes visszatekinteni arra, hogy a mögöttünk hagyott esztendőben mi mindenre ment el az adófizetők pénze.

Csak az első nyolc hónapban férfi kézilabda Európa-bajnokságot, birkózó Európa-bajnokságot, a Giro d’Itália egyes szakaszait, a vizes világbajnokságot, illetve a hagyományos mogyoródi Formula-1-es futamot rendezte meg a Magyarország.

A rendezési költségek két részből állnak: a lebonyolítási és az infrastrukturális részből. Utóbbit nem számítjuk be a rendezés költségeibe, mert például a kézilabda Eb-re felhúzott csarnokok a torna után is megmaradtak, de azért nem mellékes, mert drámaian nagy összegről van szó: 116 milliárdért épült fel a 20 ezer fős MVM Dome Budapesten; 40 milliárdért a 8 ezer fős Pick Aréna Szegeden; 24 milliárdért a 6200 fős aréna Tatabányán (az Eb-n csak tartalékcsarnok volt); nagyjából egymilliárdos beruházással újult meg a Főnix Csarnok Debrecenben. Ez összesen 181 milliárd forint. 

A példátlan sportágfejlesztési program azonban nem párosult eredményességgel, a férfiak minden idők leggyengébb szereplése után a 15. helyen zárták az Eb-t, és tulajdonképpen a három budapesti mérkőzés után kicsekkoltak a versenyről. Az MVM Dome utána hónapokig üresen kongott, se sport, se kulturális eseményt nem sikerült leszervezni a gigacsarnokba. Az év végére ugyan javult valamit a programkínálat, de az sokat mondó, hogy az állami költségvetésből már nyáron 1,3 milliárd forinttal (3,4 millió euróval) ki kellett segíteni az üzemeltetőt, ami azért jelzi: túl sok értelme nem volt megépíteni Európa egyik legnagyobb csarnokát. Maga a januári férfi kézilabda Eb Kocsis Máté elnök 2019 nyarán elhangzott bejelentése alapján 10-15 milliárd forintba került, ami nagyjából helytálló, bár lehet, ennél végül drágább lett a végösszeg.

Más kávéház a birkózó Eb, jóval kisebb a mezőny, így a költségek is karcsúbbak voltak: 1.9 milliárdot emésztett fel, míg a Giro d’Itália 7,8 milliárdot vett ki a költségvetésből, de a vizes vb szintet lépett a költségek terén: a hivatalos bejelentés szerint 31,5 milliárd forintból rendezték meg. A büdzsé körülbelül nettó 27 milliárd forint volt, ehhez jött még a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezetnek, a FINA-nak fizetendő jog- és pénzdíj, amely nettó 4,5 milliárd forintot emésztett fel.

Váradi József közgazdász, a Wizz Air vezérigazgatója, a szervező bizottság tagja a vizes vb előtt azt állította, érdemes volt beugrani (tudniillik eredetileg nem volt tervben a vb-rendezés, de Fukuoka visszalépése után a magyar kormány garanciát vállalt a költségekre és négy hónap múlva már jöhetett is a mezőny Budapestre): azt ígérte, a szurkolók tízezrével foglalják majd a vendégéjszakákat, és hatalmas lesz az esemény nemzetközi sajtója is. A vb-t lezáró beszámoló szerint 77 ezer vendégéjszakát hozott a magyar turizmusiparnak a vb.

A Forma-1 évtizedek óta a legköltségesebb sportesemény: az eszméletlen jogdíj miatt soha nem lehet nyereséges, de legalább a pálya képes fenntartani önmagát. Egy évben kétszáz rendezvény van a Ringen, ami kitermeli működtetését és fenntartását. A fejlesztés amúgy ugyancsak állami feladat lesz, és elkerülhetetlen: Mogyoród a jelenkori F1-es helyszínek közül az egyedüli, amelyik nem pompájával, hanem a nyolcvanas éveket idéző retró bájával igyekszik bemutatni a világnak, milyen volt a szocializmusban élni. Idén százezret jócskán meghaladó nézőcsúcs volt a futamon, a nézők tekintélyes része külföldről direkt a futam miatt érkezett a fővárosba. Szinte az egyedüli olyan sportrendezvény, amelynek önmagán túlmutató marketingértéke van.

Jövőre jön az atlétikai világbajnokság, csak a csepeli stadion építése 230 milliárdnál tart, aztán 2024-ben a kézilabda Eb-t, 2027-ben az úszó vb-t rendez az ország. Az infláció miatt lényegében értelmetlen a várható költségekről fantáziálni. Csak az biztos: mindegyik esemény minden korábbinál drágább lesz. (Népszava)