h i r d e t é s

Eléri a Semmelweis Egyetemet is a Corvinus-modell

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Eléri a Semmelweis Egyetemet is a Corvinus-modell

2020. január 29. - 11:44

 

Interjú Palkovics Lászlóval.

Nem tartom valószínűnek, hogy hat készült volna, persze elképzelhető, hogy kialakultak különböző változatok – mondta a nemzeti alaptantervről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Lassan már nagyobb a kormányzati territóriuma mint Lázár Jánosé volt, számon tudja még tartani a szinte naponta sokasodó feladatait?
Igyekszem.

Szinte valamennyi olyan területet megszerzett, amely potenciálisan uniós forrás felhasználó lehet.

Amikor a tárcát kialakítottuk, az volt a rendező elv, hogy olyan minisztériumot hozzunk létre, ami a globális kihívásokra képes strukturáltan válaszokat adni. Például rendre felmerül, miért nincs külön energetikai tárca, pedig az hiba volna. Abban a pillanatban két miniszternek kellene folyton egyezkednie forrásokról, innovációról, fenntarthatóságról, vagy hogy mit tegyünk az erőforrásokat jobban- vagy újrahasznosító úgynevezett „körkörös” gazdaságot is érintő kérdésekben. De ugyanez igaz a közlekedésre is, mert a zöldítésének, a klíma célok elérésének a leghatékonyabb módja a vasút villamosítása. Vagy a zöld autóbusz, 2022-től már csak elektromos, pontosabban a lokálisan emisszióval nem rendelkező járművek használatát fogjuk támogatni. Ha ezek a feladatok nem mind egy tárcánál vannak, akkor csak veszítünk.

A tárcája irányítja a felsőoktatást, a szakképzést, felnőttképzést. Tervezi, hogy átveszi az általános iskolákat, gimnáziumokat is?

Nincs ilyen terv. A szakképzés és a felsőoktatás esetében az volt a logika, hogy az iskolarendszer azon elemei, amelyek közvetlenül a munkaerőpiacra bocsátják ki a végzett diákokat, hallgatókat, az innovációs tárcánál legyenek, a gimnáziumok, általános iskolák pedig, amelyek a szociális területhez is jobban kapcsolódnak, maradjanak a humán tárcánál. Ez így logikus.

A felsőoktatással idekerültek az orvosi egyetemek is. Mit gondol, megbirkózik az állandó eladósodásukkal is?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül négy évig voltam felsőoktatási államtitkár, ezalatt is hozzám tartoztak az orvosi egyetemek, volt időm megérteni a betegellátás specialitásait. Elsőként a Semmelweis Egyetem fejlesztési stratégiája készült el, abban tevőlegesen is részt vettem. Az Egyetemi Klinikák Tanácsának ülésén is beszéltem arról, hogy fontos a klinikai gyakorlatot előtérbe helyező képzés megújítása, valamint a gazdálkodási egyensúly fenntartása. Az egyetemekkel átvettük a klinikák adósságait is. De megjegyezem, hogy a jövőben ezeknek nem lehet tartozása.

Akkor sem, ha a finanszírozásról már a költségvetési felügyelők is azt állítják, az nem elég a költségekre?

Egy ellátást folytató orvostudományi egyetem a klinikáin nem tehet olyat, hogy nem fizeti ki a számlát. Ha megnézi a négy egyetemet, akkor kettőnél már ez most is így történt. A debreceni, valamint a Semmelweis Egyetem klinikáinak nem volt kifizetetlen számlája. Elismerem a finanszírozásnak vannak strukturális hibái, amiért az egyetemek nem tehetők felelőssé. Varga Mihály pénzügyminiszter úrral éppen tárgyalásban vagyunk arról, hogy egy magasabb konszolidációs összeget előre adjon oda és én garantálom, hogy ettől kezdve az orvosi egyetemeknek nem lesz adóssága az év végén. A javaslaton, amely lényegében a bázis finanszírozás elemeire épülne, közösen dolgozunk Kásler Miklós miniszter úrral.

Mekkora összeget kellene kapniuk az adósságmentességhez az orvosi egyetemeknek?

A tavalyi adatok alapján körülbelül 9 milliárd az az összeg, amellyel az adósságmentes működés garantálható.

Ha még áll, hogy a Corvinus-modellt a kormány kiterjesztené néhány intézményre, az miként érintheti az orvosi egyetemeket?

A Corvinus Egyetem konstrukciója lényegében fenntartói váltást jelentett. A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézzük azt, hogy egy ilyen működési mód mit is jelent. Az oktatás mellett a betegellátást is ebbe a struktúrába kell majd beilleszteni.

Miközben nincs elég orvos a rendszerben, nem tart attól, hogy az állami alapítvány által működtetett orvosi egyetem képzési költségeit nem tudják majd megfizetni a magyarok?

Az egyetemnek a fenntartója egy, az állam által létrehozott alapítvány. A Corvinus esetében a juttatott állami tulajdon hozamából, mintegy 10 milliárd forintból ösztöndíjakat írnak ki, amelyekre lehet pályázni. A hallgatók ugyanúgy jelentkeznek, mint az állami egyetemekre, és ugyanúgy ingyen tanulhatnak, hiszen az alapítvány az ösztöndíjakra fordítható keretet odaadja rajtuk keresztül az egyetemnek. A másik modell, amin most dolgozunk, ez egy teljesítményalapú finanszírozás ugyanerre. Azaz megállapodunk az egyetemekkel a finanszírozási feltételekben, mondjuk ötévente értékeljük az elvégzett oktatási teljesítményüket különböző minőségi mutatókkal. Ebben a modellben az államilag finanszírozott hallgatók képzésének költségeit fizeti meg az állam az egyetemnek. Ezzel nem lesz kevesebb az ingyen hely, csak más csatornán kerül a hallgató képzési díja az intézményhez.

Sokan örültek annak, hogy mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga a felvételiken.

Nem tartoztam közéjük.

Akkor miért lépett hátrébb a kormány, miért visszakozott a bevezetésétől?

Mert ha kitart, az a kisebb vidéki egyetemeken, egyes szakokon erőteljesen csökkentette volna a hallgatók létszámát. Ezt természetesen nem akartuk. A nyelvvizsgát motivációs célból akartuk kötelezővé tenni. Az nem lehet, hogy az egyetemi hallgatók ne tudjanak legalább egy idegen nyelvet. Mégis sokan vannak, akik azért nem tudják átvenni a diplomájukat, mert nincs nyelvvizsgájuk.

Bonyolult dolog az oktatás, igaz, hogy már hat különböző verzió is készült a Nemzeti Alaptantervből?

Azt nem tartom valószínűnek, hogy hat készült volna. A Nemzeti Alaptanterv fejlesztését nekem volt szerencsém elindítani, Csépe Valéria akadémikus professzort és az Eszterházy Károly Egyetem kutatóközpontját kértem fel a munkára. Ők egy egységes koncepciót készítettek. Később mások is csatlakoztak, de a fejlesztés továbbra is egységesen zajlott. Persze elképzelhető, hogy kialakultak különböző változatok. A kormány végül úgy döntött ne új Alaptanterv, hanem csak egy átfogó módosítás legyen.

Orbán Viktor kormányfő bejelentette, nem fizeti ki készpénzben az állam a szegregált gyöngyöspatai roma gyerekek családjának jogerősen megítélt kártérítést. Általánossá válhat a kabinetben ez a módszer? Az innovációs minisztérium is majd csak úgy hajtja végre a jogerős ítéleteket, ahogy szerinte igazságos?

Erről nincs szó. A bírósági ítéletet végre fogjuk hajtani. Az nem mindegy, hogy milyen formában tesszük azt meg. A diákokat az oktatásban érte hátrány. A kormány célja, hogy hasznosan kompenzálja őket. A valóban eredményes megoldást mi abban látjuk, hogy az érintettek a felkínált széles kínálatból – szakképzésektől kezdve a nyelvtanfolyamán át a szakma szerzést segítő ösztöndíjig – saját igényeik szerint maguknak állíthassanak össze hosszú távú ingyenes képzési programot.

Arra van válasza, hogy miért kell Debrecenbe költöztetni a Természettudományi Múzeumot? Megvalósítható év végéig a költöztetés?

A költöztetés szerintem év végéig levezényelhető. A múzeum két évszázada vár önálló épületre, egységes közös és végleges elhelyezésre, amelyben társadalmi szerepvállalása a nagyközönség kiszolgálása kiteljesedhet és a 21. századi múzeumi funkciók megvalósulhatnak. Debrecenben egy olyan léptékű fejlesztést tervezünk, ami a Természettudományi Múzeumot egészen más intézménnyé tudja alakítani. A világ más országaiban sincs minden jelentős múzeum a fővárosban. Bár a múzeum központja Debrecenben kap helyet, lesznek különböző szatellit-kiállítások is.

A Népszava megírta, hogy az innovációs minisztérium Brüsszelben tartott egy prezentációt, ahol kiderült: létezik olyan kormányzati elképzelés, amely alapján Budapest és több vidéki nagyváros kevesebb területi alapú uniós támogatáshoz jutna. Tudja garantálni, hogy Budapestre nem jut kevesebb ilyen támogatás a következő költségvetési ciklusban?

Ezt nem én, hanem Brüsszel tudja garantálni. Budapest Magyarország legfejlettebb régiója, és azzal, hogy most Budapest és a Pest megye szétvált, a főváros még inkább kiemelkedik. Tehát a brüsszeli szabályok fogják azt a forrásmennyiséget csökkenteni. A kormánynak nincs olyan szándéka, hogy ezt csökkentse. Aki ilyet mond, az butaságot beszél.


 

h i r d e t é s