Az ekáer bevezetésére az EU-csatlakozás után jellemzővé vált, határokon átnyúló, elsősorban ömlesztetten szállítható, egyedileg nem beazonosítható árukat (liszt, cukor, sóder, stb.) érintő áfacsalások elterjedtsége miatt volt szükség - mondta a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által rendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián Kovács Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal őrnagya - írja a napi.hu. Miután az áfacsökkentés nem az adóhatóság hatásköre, más oldalról kellett megközelíteniük a problémát - tette hozzá.

Eltűntek a kamionok

Az ekáer létjogosultságát többek közt a korábbi, határ menti ellenőrzések tapasztalatai alapozták meg. Egy 2012-es, a szlovák határ mentén tartott ellenőrzés során azt tapasztalták, hogy az akció ideje alatt napi 1600 kamionnal csökkent a forgalom, majd egy évre rá egy 5 és fél hónapig tartó hasonló ellenőrzés-sorozat már napi 2,2 ezer jármű kiszorítását eredményezte. 2014-ben 37 napig ellenőrizték valamennyi uniós belső határszakaszt, ami 227 ezer gépjárművet érintett, a napi kiszorított pedig kamionmennyiség 3,1 ezer darab volt.

Nem egy esetben az adóellenőröknek kellett a telephelyre kísérnie, illetve a határon visszafordítania a tehergépkocsit. A határon többször előfordult, hogy a teherautó vezetője nem tudta megmondani, hova viszi a felrakodott 24 tonna burgonyát, sódert - fogalmazott Kovács. Hozzátette: azt is tapasztalták, hogy amint eljöttek az ellenőrzési pontról, minden visszatért a régi - áfacsalós - kerékvágásba. A folyamatos ellenőrzést ugyanakkor a szűkös kapacitások és a létszámgondok, illetve az olyan tényezők is lehetetlenné tették, mint például az, hogy több határátkelő a gyakorlatban már nem is létezett. Mindez összességében vezetett oda, hogy létrehozzák az ekáer-t.

Vasúton és vízen is

Hogy ne csak a közúti fuvarozók érezhessék az adóhatóság szeretetének jeleit, a vasúti forgalom mellett a budapesti szabadkikötőben is végeztek ellenőrzéseket a NAV munkatársai - a közúthoz hasonló tapasztalatokkal. Volt olyan eset, hogy az ellenőrzés egy-két hónapos időtartama alatt a vasúton beérkezett konténert egyáltalán nem kereste a gazdája, biztos ami biztos.

Nem feltétlenül az az eredmény, hogy minél nagyobb áfacsalást leplezzünk le, ehelyett jobb volna, ha csírájában, már 100-200 millió forintnál meg lehetne állítani ezeket a folyamatokat - adott hangot személyes véleményének Kovács Péter.

Kovács hangsúlyozta: mivel vasúton és vízi úton jóval nagyobb mennyiségben szállíthatók a beazonosíthatatlan áruk, mint közúton, az ekáer-t kiterjesztenék erre is. A vasúti fuvarozásban már folynak az egyeztetések a vasúttársaságokkal és a pályaüzemeltetőkkel, de a rendszer bevezetésének időpontja még nincs meg, a vízi fuvarozás ellenőrzésének tervei pedig ennél is távolabbiak - tájékoztatta a Napi.hu-t az őrnagy. Elmondta: a vasút esetében az ömlesztett építőipari alapanyagok mellett a Távol-Keletről érkező elektronikai és ruházati cikkek is fókuszban vannak - utóbbiaknál jellemző, hogy a valós értéknél jóval alacsonyabb vámértéken próbálják bejuttatni az EU-ba. Miután a vasúttársaságok a használat arányában fizetnek a pályaüzemeltetőknek, hasonló adatok állnak rendelkezésre, mint az útdíjköteles utak esetében. Ezeket a rakományra vonatkozó információkkal kiegészítve lehetne felépíteni a vasúti ekáer-t.

Dől a pénz

Március 25. óta a 64 ezer járművet érintő ellenőrzések során 10,9 ezer esetben adózói, 377 esetben bűnügyi kockázatot állapítottak meg, a felderített bűncselekmények, szabálysértések, törvénysértések száma közel 4,2 ezer volt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)115 esetben értesítették, érezhetően fehéredett az az acélipar, a mezőgazdaság, a zöldségkereskedelem. Kovács szerint szintén a pozitív eredményekhez tartozik, hogy az első pár hónapban voltak olyan termékkörök, ahol hiány alakult ki a piacon.

Az ekaernek szerepe van - az online kasszák és a gazdaság növekedésnek hatásai mellett - az idei 137 milliárd forint áfabevétel-növekményben is - húzta alá az őrnagy. Hozzátette: az ellenőrzések során a köztartozás erejéig végrehajtott ingófoglalások a múlt év végéig mintegy 6,7 milliárd forintos bevételt jelentettek az államháztartásnak. Ennek harmadát teljesítették készpénzben, mielőtt még a foglalás megtörtént volna - volt, aki 12 milliót rakott le így, kvázi mellényzsebből. E behajtási forma eredménye az idén már 9,6 milliárd forintnál tart, ebből 3,5 milliárdot fizettek meg készpénzben a gazdálkodók. Járulékos eredmény, hogy miután az ekáerben a biztosítékadási kötelezettség alól a köztartozásmentes adózói adatbázisba (koma) való bekerüléssel lehet, csak az észak-alföldi régióban 500-600 millió forint elmaradást fizettek be a gazdálkodók csak azért, hogy az adatbázisba bekerüljenek.

Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke az ekaer kapcsán elmondta: a rendszer bevezetése során a hatóság feladata elsősorban az volt - amit január 1-jére teljesítettek is - hogy azokon a pontokon, amelyeken nincs elektronikus ellenőrzés vagy fizikai kapu, ott a NAV-val közösen végezzenek ellenőrzést. Hozzátette: folyamatosan tesztelik azokat az eszközöket, amelyekkel - ha már kitereléses ellenőrzésre kerül sor - megállítás nélkül lehetne ellenőrizni a járműveket, hogy csak a kockázatosnak ítélt teherautókat kelljen átvizsgálni. Győri az ekaer mellett arról is beszélt, hogy a hatóság át fogja venni az útdíj-ellenőrzési feladatokat a rendőrségtől, továbbá a szervezet olyan jogosítványt szeretne, hogy amíg a szabálysértésen kapott, megállított jármű sofőrje nem rendezi a helyszínen a bírságot vagy iratanyag-pótlást, addig - hasonlóan a nyugat-európai gyakorlathoz - ne mehessen tovább.

napi.hu (Címlap Fotó: Napi.hu)