A világon minden 29 emberből egy humanitárius segélyre szorul, a szenvedők száma rohamosan nő a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és a fegyveres konfliktusok miatt, a pénzszűkében lévő segélyszervezetek pedig alig képesek lépést tartani ezzel a növekedéssel - állapította meg az ENSZ egy csütörtökön kiadott jelentésében (Global Humanitarian Overview 2022).  

Az idén a klímaválság elérte forráspontját

- jelentette ki António Guterres főtitkár annak az ENSZ-kampánynak a bevezetőjében, amelyben a világszervezet 41 milliárd dollárt kér adományozóktól arra a célra, hogy a számított 274 millióból segíteni tudjanak jövőre legalább a leginkább rászoruló 183 milliónak. A segélyezéshez szükséges összegű pénz mindig több annál, mint amennyi összejön - mondta a főtitkár a videokapcsolaton keresztül megrendezett kampánynyitón, amelyet a washingtoni központú Nemzetközi Tanulmányok Stratégiai Központja (CSIS) elemzőintézet rendezett meg.

A frissen kiadott jelentés szerint az ENSZ jövőre is kénytelen kihagyni a humanitárius segélyezésből Észak-Koreát, mert az országnak olyan szigorú járványellenes határzára van és lesz még jövőre is, hogy a segélyszervezeti alkalmazottak sem tudnak belépni a területére. Így a 2022-es már a második év lesz, amelyben az ENSZ kénytelen kihagyni az országot a emberbaráti segélyezésből. A legsúlyosabb humanitárius válságban Észak-Korea mellett Afganisztán és Mianmar van a világon, és valószínűleg az ottani állapotok is tovább fognak súlyosbodni jövőre - olvasható a jelentésben, amelyet a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) állított össze. (Portfolio)