h i r d e t é s

Egyre több daganatos betegség nem halálos, hanem krónikus

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Egyre több daganatos betegség nem halálos, hanem krónikus

2017. július 04. - 15:43

Bodoky György, a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány elnöke szerint ma már több daganatos betegség nem halálos, hanem krónikus kórnak számít. - írja a vg.hu.

Forrás: szabadfold.hu

Annak, hogy ilyen korszerű körülmények közé kerültek a betegek, a gyógyítás szempontjából is van jelentősége?

Az onkológiában ma már egyértelmű és világos tény az, hogy a betegek kiszolgálása, kényelme, a kezelések komfortja összefügg a kezelések eredményességével.

A legutóbbi amerikai onkológiai kongresszuson az első előadás éppen arról szólt, hogy a betegek kiszolgálása, a betegkövetés, a személyre szóló ápolás sok esetben a legkorszerűbb gyógyszereknél is nagyobb túlélési előnyt biztosít.

A mi centrumunk ezzel a fejlesztéssel egy évszázadot lépett előre, és ettől az eredmények lényeges javulását is reméljük. Naponta kétszáz beteg fordul meg az ambulancián­kon, és 150 fekvőbeteget tudunk ellátni hetente, évente összesen 25 ezer eset kerül az osztályra.

Országosan mennyi az új daganatos beteg évente?

70 ezer az új beteg és 30 ezer ember hal meg daganatos betegség miatt hazánkban évente. A vezető halálok a tüdőrák mindkét nem esetében, a nőknél a második az emlő-, majd a vastagbéldaganat, a férfiaknál a második a vastagbélrák, a harmadik a prosztata­daganat.

Éppen az elmúlt hetekben volt hír, hogy Európában Magyarországon hal meg a legtöbb tüdőrákos beteg. Tudjuk ennek az okát?

Nagy felelősség a mai magyar rákregiszter adataira támaszkodva nemzetközi összehasonlításokba bocsátkozni, ami egy komoly probléma.

A rendelkezésre álló nagy nemzeti adatbázisok nem elég hitelesek és megbízhatóak ahhoz, hogy azokra valódi tudományos eredményeket lehessen alapozni. Ebből adódóan nincs semmilyen magyarázatunk arra, hogy miért magasabb a tüdőrák előfordulása nálunk, mint, mondjuk, Horvátországban.

A cigarettafogyasztás nem jelentősebb, mint másutt, és nincs olyan genetikai ismeretünk sem, ami alapján azt mondhatnánk, hogy a magyarok hajlamosabbak a tüdőrákra.

Így csak banális okokat tudok felsorolni, mint a stressz, életmódbeli tényezők. Az onkológia fejlődésének egyik nagy tartaléka lehetne, ha a rákregiszterekben gyűjtött adatokból le tudnánk vonni a betegellátást segítő következtetéseket.

Bodoky György, a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány elnöke Forrás: MW/vg.hu

Többen járnak szűrésre, abban van előrelépés?

Még mindig nem elegen.

Azt mondhatjuk, hogy az emlő­szűrés szépen halad, jelenleg már 45 százalékos a megjelenési arány, de nézhetjük úgy is, hogy a nők több mint fele nem megy el, és így is kimutatható az eredménye. A méhnyakrák még könnyebben szűrhető, minden egyes haláleset kivédhető lenne.

Azokban az országokban, ahol a nők rendesen eljárnak rákszűrésre, évente 1–2 nő hal meg ebben a betegségben, ezzel szemben nálunk évente ötszázan. Egészségtudatosságban komoly fejlődnivalónk van még.

Jövő évtől egy új népegészségügyi szűrőprogram, a vastagbélszűrés indul el. Ez fontos?

Nagyon fontos.

Ha az 50 év feletti lakosság tízévente egyszer elmenne egy béltükrözésre, évente 4000 élet megmenthető lenne hazánkban. A vastagbélrák viszonylag lassan, 5–10 év alatt fejlődik ki. Hosszú ideig csak olyan rákmegelőző állapotok vannak a bélrendszerben, amelyek jól operálhatóak.

Igazoltan ez a legjobban szűrhető daganatos betegség. A szűrővizsgálat pedig nemcsak hogy kimutatja, de meg is előzi a kialakulását azzal, hogy a daganat kifejlődését meggátolja.

Egészségtudatosság: amióta megérkezett a nyár, komoly vita alakult ki arról, mikor veszélyes a napon tartózkodni. Tapasztalható, hogy egyre több a daganatos bőrelváltozás?

Igen, egyértelműen. Az új betegek közel fele, tehát a 70 ezer új betegből több mint 30 ezer ember bőrdaganatokkal fordul orvoshoz, és tízévente háromszorozódik ez a szám Magyarországon.

Mi a legjobb hír, amit mondani tud a betegeinek?

Az, hogy önnek azért van szüksége erre kezelésre, hogy meggyógyuljon. A legrosszabb pedig, amikor azt kell mondani, hogy sajnos önnek áttétes betegsége van, amit a mai tudásunk szerint nem tudunk meggyógyítani.

Egyre több embernek mondhatja, hogy meggyógyulhat?

Ha arra vonatkozik a kérdése, hogy korábban kerülnek–e felismerésre a daganatok, akkor sajnos nem. Pedig a kulcs, hogy az első tünettől az onkológusig mennyi idő telik el. Ezen múlik a beteg sorsa.

Hetente lehet olvasni egy olyan listát, ami tipikus első tüneteket tartalmaz. Mi az, amit tényleg fontos lenne betartani?

Ha bárhol a testén szokatlan csomót talál, ha megmagyarázhatatlan, több napig tartó hőemelkedése vagy láza van, ha huzamosabb ideje rekedt vagy köhög, ha bárhol rendellenes vérzést tapasztal, vért lát a székletében vagy a vizeletében, ha nem gyógyu­ló sebe van, ha fáradékony, ha étvágytalan, ha ok nélkül súlyt veszít, vagy ha ismeretlen eredetű fájdalmat tapasztal – amint ezeket észleli valaki, azonnal menjen orvoshoz!

Inkább menjen ötször feleslegesen, mint egyszer addig várjon, amikor már nincs segítség.

Nagyon sok daganatos beteget becsapnak alternatív módszerekkel, csodaszerekkel. Ez tendencia, vagy nálunk nagyobb a fogékonyság erre?

Nem sajátítanám ki, ez mindenhol jelen van, de az már társadalmi kérdés, hogy milyen mértékben képes teret nyerni. Ez pedig az egészségügy presztízsétől is függ. Az évi 70 ezer új beteg mindenesetre egy óriási piac ezeknek a legsötétebb üzleti vállalkozásoknak. Sok ilyen van, például a B17-vitaminnal emberek százait kezelik, több százezer forintért, miközben tudjuk, hogy hatástalan átverés. Vannak aztán ennek olyan enyhébb változatai, mint a deutériummentes víz vagy az Avemar, ezekről szintén soha senki nem bizonyította a mai orvostudomány elvárásai alapján, klinikai körülmények között, hogy hatékony lenne.

Az orvosi kezelés részeként hozzáférhetőek a legkorszerűbb gyógyszerek Magyarországon?

Álságos lenne azt mondani, hogy mindenhez hozzáférhetünk, de ma Magyarországon a kezelési lehetőségek nincsenek jelentősen elmaradva a nyugat-európaitól.

Sőt, igazságtalan lennék az egészségbiztosítóval, ha nem tenném hozzá, hogy például Angliához képest liberálisabb a daganatellenes gyógyszerekhez való hozzáférés. Svájchoz vagy Németországhoz viszonyítva ezt nem tudom mondani, de a gazdasági fejlettségi szintünknek megfelelő. Azt azonban tudni kell, olyan elképesztő ütemben jelennek meg új gyógyszerek, hogy folytonos lemaradásban vagyunk.

Mennyit változtak a gyógyítás lehetőségei az elmúlt években, és mit gondol, mi a jövő?

Szemben a 15 évvel ezelőtti, klasszikus kemoterápiával, amikor citosztatikus gyógyszereket adtunk, amelyek ugyan elpusztították a daganatsejteket, de értelemszerűen azzal együtt minden osztódó, vagyis egészséges sejtet is, ma egyre inkább személyre szabottan és célzottan tudjuk a betegeinket kezelni.

Megismertük a daganatok molekulárbiológiai hátterét, amelynek a korrekció­jával vissza tudjuk zökkenteni a sejteket az egészséges ciklusba, és ezáltal éveket tudunk nyerni.

A célzott terápiá­val ezt a folyamatot sikerült olyannyira lelassítani, hogy az éveket ad a betegnek.

Az elmúlt két–három évben pedig már átléptünk az immunterápia korszakába. Ennek lényege: az immunrendszert hívjuk segítségül a gyógyításhoz, hogy a szervezet számára idegen daganatsejteket blokkolja. Ha a jövőbe ugorhatok, azt gondolom, hogy a következő lépés belátható időn belül a vakcináció lesz, magyarán: be fogjuk tudni oltani a betegeinket a daganat ellen.

Nemcsak a tumorok előfordulása, hanem a gyógyítási arány is egyre növekszik, miközben a rákot még mindig halálos betegségként tartjuk számon. Hogyan lehetne jól gondolkodnunk erről a betegségről?

Úgy, ha többet tudnának róla az emberek. Azt, hogy a daganatok egy része jól gyógyítható, és egyre több olyan is van, amellyel hosszú időn keresztül együtt lehet élni. Ha úgy gondolnánk ezekre, mint krónikus betegségekre.

Egy onkológusnak a halál nem ellenség, meg lehet szelídíteni. Mondjuk húsz évvel ezelőtt egy vastagbélrákos beteg jó esetben 3–6 hónapot élt, ma, korszerű ellátás mellett ez a beteg 3–4 évet kell hogy éljen.

De például egy tüdőrákkal, ami ma is halálos ítéletként él az emberek tudatában, és korábban tényleg hónapok alatt vezetett halálhoz, éveket élhet egy beteg.

A célzott terápiáknak köszönhetően, a here- és a hematoló­giai daganatok is gyógyíthatók, és nagyon sok daganattípus – ilyen a prosztatarák, a hólyagrák vagy bőrtumorok – ugyanúgy kordában tartható, mint egy krónikus betegség, hosszú éveket együtt lehet élni vele.

Egy melldaganatból, ha időben felfedezik, műtéti úton vagy műtéttel és kevés utókezeléssel ugyancsak meg lehet gyógyulni. Nem olyan könnyű meggyógyulni, ha valaki daganatos beteg – ezt nem orvosi, hanem a társadalmi értelemben mondom. Sajnos a daganatos betegség Magyarországon még mindig egyfajta megbélyegzést is jelent.

vg.hu