A napokban jelent meg az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) legújabb jelentése, amely az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés a klímaváltozás témájában. A dokumentum az alapján rangsorolja az országokat, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok –, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, többek között hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz.

Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok szerepelnek: Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – idézi a jelentést az MTI.

A gyerekek fele érintett

A sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk. A 163 országot tartalmazó listán Magyarország a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között.

A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport „rendkívül magas kockázatúnak” minősített.

A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz. (24.hu)

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 milliót folyók áradása, 440 milliót ciklonok és 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve. Emellett 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 milliót hőhullámok, 920 millió gyereket pedig a vízhiány fenyeget.

Az ártatlanok szenvednek

A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért. Utóbbiak közül csupán egy szerepel a listán nagy kockázatú országként. „Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. (24.hu)