Nagy vitát kavart az elmúlt hetekben, hogy vajon csökkent vagy nőtt a munkaerőhiány az oktatásban Magyarországon. A pedagógus szakszervezetek a munkaerőhiány növekedéséről beszélnek, egyre több betöltetlen álláshelyet tapasztalnak egy-egy iskolában, és azt mondják, hogy egyre hosszabb ideig tart megtalálni a megfelelő szaktanárokat vagy tanítókat.

A munkaerőhiány már olyan szintre emelkedett, hogy veszélyezteti egyes tárgyakból az érettségire való felkészítést is, miután van olyan iskola, ahol elismerték: nem tudnak jelenleg megfelelő szintű, az érettségire való felkészítés színvonalát elérő oktatást biztosítani bizonyos szabadon választható tárgyakból. Mindemellett vannak olyan iskolák, ahol egyáltalán nincs kémiatanár, és külsősökkel igyekeznek megoldani a problémát. Az általános iskolákban már szinte mindennapos, hogy délután összevonják az osztályokat, mert nincsenek napközis nevelők, különösen súlyos a helyzet akkor, amikor egy-egy tanító lebetegszik vagy kiesik a munkából. A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy egy pedagógusra kevesebb gyerek jut, mint korábban, vagyis még csökkent is a szektorban a munkaerőhiány.

Az oktatás problémáiról friss helyzetképet adnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai. A hivatal szerint 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben.

AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST 38%-KAL NŐTT A BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK SZÁMA, AMI AZT JELZI, HOGY A MÁR KORÁBBAN IS FENNÁLLÓ PROBLÉMÁK GYORSULÓ TEMPÓBAN SÚLYOSBODNAK A SZEKTORBAN.

A koronavírus-járvány alatt nemhogy csökkent volna, hanem még nőtt is a betöltetlen állások száma. Ez nem meglepő: a digitális oktatáshoz ugyanannyi pedagógus kellett, mint a jelenlétihez, más kérdés, hogy a közoktatásban nemcsak a tanárokra, hanem a szülőkre is nagyobb teher hárult. Az idős tanárok nyugdíjazása és a fiatalok egyre égetőbb hiánya oda vezet, hogy növekszik a munkaerőhiány a szektorban. Ráadásul akik elvégzik a főiskolát-egyetemet, nagy valószínűséggel nem lépnek tanári pályára, hiszen a fizetés olyan alacsony, mint a szakmunkás minimálbér. Sokkal inkább más munka után néznek.

A pályaelhagyás mögött számos ok húzódik meg – fizetetlen túlórák, túlterheltség, központosított döntések, pedagógus-portfoliók –, azonban a legfontosabb az anyagi megbecsülés hiánya. A Portfolio napokban közölt cikke szerint drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek.

Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet.

A PEDAGÓGUSOK HAVONTA MA MÁR SZÁZEZREKET VESZÍTENEK, AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN PEDIG FEJENKÉNT ÖSSZESEN 3-5 MILLIÓ FORINT KÖZÖTTI ÖSSZEGET BUKTAK, MERT A BÉRÜK A 2014-ES MINIMÁLBÉRHEZ VAN IGAZÍTVA.

Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.

A helyzet azért különösen nehéz, mert ha most azonnal rendeznék a pedagógusbéreket, a probléma akkor sem oldódna meg hamar. Ugyanis újra vonzóvá kellene tenni a pályát a főiskolára-egyetemre jelentkező fiatalok számára. Ha ezt sikerülne elérni, akkor is hosszú évek kellenek ahhoz, hogy az egyetemet elegendő számban elvégezzék, pótolva a már most is súlyos hiányokat. A pályaelhagyók visszacsábítása más szektorból pedig éppen abba a problémába ütközik, mint azoké a vendéglátásban dolgozóké, akik csalódtak a Covid-válság közepette, és más szektorban helyezkedtek el. A pedagógusok, akik elhagyták a pályát, éppúgy csalódtak az elmúlt öt-hat évben a befagyasztott fizetések miatt, mint a pincérek a Covidban. Náluk már nem elég a versenyképes fizetés: ők már csak dupla vagy triplapénzért mennek vissza az éttermekbe. (Portfolio)