Egy hónapon belül két győztest is hirdetett ugyanazon a – majd 9 milliárd forint összértékű, még az előző városvezetés által kiírt – tenderen a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Előbb a fővárosi piacon teljesen ismeretlen, de olcsóbb ajánlatot tevő B Euro Car Kft-t, majd a Budapest utcáin több vonalon is buszokat üzemeltető – a Magyar Hírlap tulajdonosaként is ismert Széles Gábor vállalkozó érdekeltségébe tartozó – VT-Arriva Személyszállító és Szolgáltató Kft -t hozta ki nyertesnek. A csavaros történet még mindig nem ért véget, hiszen a vesztes B Euro Car ugyanúgy megtámadta az eredményt, ahogy azt tette korábban a VT-Arriva.

A főváros még Tarlós István polgármestersége idején döntött a közforgalmú autóbuszvonalak egy részének kiszervezéséről külsős szolgáltató cégeknek. Az „új buszüzemeltetési modell” 2012-es bevezetése után sorra írták ki a tendereket, amelyek legnagyobb nyertese a BKV-nak alvállalkozóként már 1999 óta bedolgozó VT-Arriva lett. A tavaly májusban meghirdetett tendert is egy korábban VT-Arrivának kiszervezett járatra írta ki a BKK. Összesen 20 szóló busz menetrend szerinti üzemeltetésére – nyolc évre, évi összesen 1,38 millió úgynevezett kocsikilométerre – kerestek vállalkozót. Három cég nyújtott be ajánlatot, de egy esztergomi céget már az első körben kizártak. Az ajánlatok hosszan elnyúló értékelése után idén januárban a B Euro Car Kft-t hirdették ki a pályázat nyertesének. Az újlengyeli cég ugyanis jócskán aláígért a Budapesten több száz buszt üzemeltető VT-Arrivának. A Széles Gábor érdekeltségébe tartozó VT-Arriva kilométerenként 829 forintot kért, míg a B Euro Car megelégedett volna 794 forinttal, ami évi 1,38 millió kilométernél nem csekély különbség.

A VT-Arriva nem hagyta annyiban a dolgot és előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelyben kifejtette, hogy versenytársa nem felel meg sem a műszaki, sem a gazdasági, sem a szakmai alkalmassági feltételeknek. Azt is vitatta, hogy a cég referencia igazolása a valóságnak megfelelő lenne. A BKK idén január végén ki is adta új határozatát, amelyben ezúttal a VT-Arrivát hozta ki győztesnek. Az indoklás szerint az újlengyeliek nem igazolták „minden kétséget kizáróan”, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek megfelelnek. Igaz, azt is hozzátették, hogy a BKK ajánlatkérőként nem rendelkezik megfelelő jogkörökkel a hamis jognyilatkozat teljes körű kivizsgálásához. Az újlengyeli vállalkozás nem fogadta el a döntést, mondván a VT- Arriva jogszerűtlen iratbetekintést követően fogalmazta meg kifogásait, a BKK pedig „piaci ismeretekre, információkra” alapozva jutott téves eredményre. A történtekről a BKK-t is megkérdeztük, de a főváros közlekedésszervező cége a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva egyetlen kérdésünkre se válaszolt.

Kikerülhetetlen alvállalkozók

A járatkiszervezés a BKV járműparkjának magas életkorából és rossz állapotából következő műszaki kényszer. A BKV-nak a 2002 óta tekeredő adósságspirál és a kormány buszbeszerzést erősen korlátozó döntései miatt nincs lehetősége a buszpark megfelelő ütemű megújítására. Így a hiányzó járműveket külsős vállalkozóktól rendelik meg. A BKK korábban azzal érvelt, hogy a külsősök bevonása versenyhelyzetet teremtett, ami lenyomja az árakat. Csakhogy a szakszervezetek, sőt a BKV korábbi igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a kieső kocsikilométerek miatt csökken a BKV hatékonysága, hiszen a megállók, végállomások, garázsok infrastruktúráját egyedül a BKV tartja fenn saját zsebből, miközben ezeket többi szolgáltató is használja. Ez korábbi számítások szerint évi 1-2 milliárd forintos veszteséget termel a fővárosi cégnek. Sz. A. A.

nepszava.hu