h i r d e t é s

Egy hónap alatt 63 százalékos volt a többlethalálozás

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Egy hónap alatt 63 százalékos volt a többlethalálozás

2021. július 10. - 06:18

A harmadik hullám csúcsán, egy hónap alatt 63 százalékos volt a többlethalálozás Magyarországon

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Nemzetközi is összehasonlításban borzalmasan sok, 30 ezer magyar halt meg a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben. A legújabb adatok a többlethalálozásról is riasztó képet festenek. A harmadik hullám csúcsán, egy hónapon keresztül, március 15. és április 18. között 63 százalékkal többen hunytak el, mint az előző öt évben, ugyanekkor. A két leghalálosabb héten, a 12. és 13. héten 72 illetve 75 százalékos többlethalálozást mutatnak a KSH frissített számai.

Borzalmasan sokan, több mint 30 ezren vesztették életüket eddig Magyarországon  koronavírus-fertőzéssel összefüggésben, ami európai összevetésben is kiugróan magas szám lakosságarányosan. A járvány csúcsán, a 11. és  a 15. hét között, azaz a március 15. és április 18. közötti egy hónap alatt csaknem 21 ezer (20948) magyar halt meg, 63 százalékkal több, mint az előző öt évben, ebben az időszakban átlagosan - a KSH frissített adatai szerint.

A KSH folyamatosan, visszamenőlegesen korrigált adatai szerint  2021. két, évtizedekre visszamenően leghalálosabb hetében, a 12. és 13. héten hetente 4500 magyarnál is több halt meg, ami 72 illetve 75 százalékkal haladta meg az előző öt év ugyanezen heteinek átlagát.

A március 22-vel kezdődő 12. héten 4552, a március 29-i, 13. héten 4502 magyar vesztette életét. Mintha két egymást követő héten eltűnt volna térképről Harkány és Devecser.

A koronavírus-halottak magas számát a kormányzati kommunikáció az országok eltérő nyilvántartásaival próbálta magyarázni, kiemelve, hogy a többlethalálozás mérvadó. A KSH folyamatosan korrigált számai már nem indokolhatók eltérő nyilvántartásokkal, alabetegségekkel, stb.,  ez a többlethalálozás az összes, az adott időszakban bekövetkezett halálesetet mutatja, a halál okától függetlenül.

Amit ha az előző öt év azonos időszakának átlagához hasonlítunk, akkor nagyjából kiegyenlítjük az előző évek influenzajárványaiból, vagy egyéb tényezőiből adódó hullámzásokat, amik ezekben a hetekben heti 2500-3000 közötti esetszámot produkáltak az előző években. Többlethalálozást ennél tudományosabb módon is lehet számolni, mint ahogyan az a Ferenci Tamás biostatisztikus elemzését ismertető Telex cikkben olvasható.

Ferenci a többlethalálozással kapcsolatban nemzetközi összehasonlítást és tesz és az okokat is boncolgatja. Európai viszonylatban a többlethalálozást illetően Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban található, messze nem a középmezőnyben, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sulykolja. Az okok közé pedig a magyarok általános egészségi állapota, az ellátórendszer általános színvonala, az orvos és a nővérhiány éppúgy sorolható, mint a magyar járványkezelés, az elkésett korlátozásaival és hiányos tesztelési gyakorlatával. A pontos magyarázatot maga Ferenci sem tudja egyelőre, mint a cikkben fogalmaz, meg van győződve arról, hogy az erről szóló vita viszi előre az országot. Ez a vita, vagy vizsgálat azonban a Népszava cikke szerint nem csak hogy nem indult el, de szóba sem került. Azt sem tudni, hogy az egészségügy irányítói, a járványügyi hatóságok foglalkoznak-e a kérdéssel, vizsgálják-e, hogy mi történt a betegekkel az ellátórendszerben. Csak az a biztos, hogy ilyesmiről sem a közönség előtt, sem szakmai fórumokon nem beszélnek. (napi.hu)