fbpx Egy csapásra eltűntek a külföldi befektetők a magyar ingatlanpiacról: sejtenek valamit? | CIVILHETES

h i r d e t é s

Egy csapásra eltűntek a külföldi befektetők a magyar ingatlanpiacról: sejtenek valamit?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Egy csapásra eltűntek a külföldi befektetők a magyar ingatlanpiacról: sejtenek valamit?

2021. október 16. - 06:16

 

A magyar ingatlanok még mindig kitűnő befektetési lehetőséget jelentenek a külföldi vásárlóknak, ám számuk jelentősen visszaesett az elmúlt két év adatai alapján. 

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Az Európai Unión kívüli ingaltanvásárlók körében tavaly mindössze 2.200 esetben nyújtottak be erre irányuló kérelmet, elsősorban (74%) fővárosi lakásra, a legnagyobb, 39%-os arányban kínai állampolgárok. Ugyanakkor Algériából, Ausztráliából, Tunéziából és Venezuelából is érkeztek befektetők.

A Duna House becslése alapján a tavalyi évben több mint 131.000 tranzakció realizálódott a hazai ingatlanpiacon, ebből 2.200 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet külföldiek. Külön kormányhivatali engedély szükséges ugyanis a lakásvásárláshoz, amennyiben a vevő nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy Svájc állampolgára. Ez a szám így is több mint 40%-kal kevesebb a 2019-ben kiadott engedélyekhez viszonyítva, ami elsősorban a pandémia okozta, nemzetközi utazási korlátozásokra vezethető vissza.

A Miniszterelnökség által kiadott statisztika szerint a legnagyobb számban a kínai ügyfelek voltak jelen a lakáspiacon. A hazánkban ingatlant vásárlók 39%-át alkotta ez a nemzetiség 2020-ban. Akárcsak a magyaroknál, a kínaiak körében is a legkedveltebb célpont – Budapesten belül – Angyalföld volt, amit a X. és a IX. kerület követett. Nem csak a legnagyobb vásárlói réteget alkották, de a legdrágább ingatlanokra is ők szerződtek.

 

Az izraeliek és az oroszok is 8-8%-át adták tavaly a külföldi vevőknek, őket pedig 5%-os aránnyal az ukránok követték. Az Izraelből érkezők Budapesten belvárosát preferálták a vásárlásnál, míg az oroszok többsége Hévízen, keleti szomszédjaink pedig főleg Mosonmagyaróváron és Dunaújvárosban telepedtek le. Rajtuk kívül szép számban kerültek ingatlanok amerikaiak, törökök vagy szerbek birtokába is.

Regionális szinten a fővárost Pest megye, majd Zala, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 93%-ban adásvétel útján történt, de kisebb részben volt példa ajándékozásra és cserére is. A beérkező kérelmek közül mindössze 33 darabot utasított vissza a kormányhivatal.

"Szakértőink tapasztalatai alapján, az EU-n belüli nemzetiségek közül a legtöbb vevő – 2019-hez hasonlóan tavaly is – Németországból érkezett hazánkba, legkedveltebb célpontjuk pedig a főváros mellett a Balaton parti nyaralóövezetek voltak" – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. Hozzátette:

„A magyar tenger az osztrákok és hollandok körében is népszerű, ők elsősorban a Balaton nyugati részében választanak új – szezonális – otthont. Habár a környező országokból kevesebben érkeztek tavaly, mint egy évvel korábban, még mindig jelentős arányt képviselnek a román, szlovák és osztrák potenciális vevők. Ők jellemzően a határvidékeken, kisebb értékű ingatlanokat választanak. Ugyanakkor árszínvonal tekintetében az egyik – lakhatási szempontból – legdrágább régiónak számít Győr-Moson-Sopron megye, köszönhetően fejlett infrastruktúrájának és Ausztria szomszédságának, amely egyben a befektetőket is vonzza.”

Budapest központjában egy újépítésű lakást átlagosan egymillió forintos négyzetméteráron lehet megvásárolni, így még mindig az egyik legolcsóbb fővárosnak számít – nem csak az Unióban, de az OECD tagállamai között is. Egy magyar ingatlanba történő befektetés tehát nyereséges lehet későbbi bérbeadás vagy értékesítés esetén egyaránt. „Az átlagos bruttó bérleti hozam várhatóan évi 3,5-5,8% körül mozoghat a lakás elhelyezkedésétől és állapotától függően. A nyereség maximalizálást szem előtt tartva, a vásárlások és hitelügyletek intézésére ezért gyakran veszik igénybe a külföldi ügyfelek a közvetítői segítséget” – tette hozzá Benedikt Károly. (Pénzcentrum)


 

Kommentek

h i r d e t é s