Ez azt jelentené, hogy jelenleg már több mint félmillió magyar van munka nélkül.

Az Ipsos felmérése szerint a munkavállalók 9%-a veszítette el a munkáját vagy szűnt meg a cége, a Publicus felmérése alapján pedig az emberek 10%-a veszítette el az állását a koronavírus-válság kirobbanása óta Magyarországon. Ha a felmérések helytállóak, akkor az azt jelenti, hogy 400-450 ezer fővel növekedett a munkanélkülieknek a száma Magyarországon az elmúlt alig két hónapban, így mostanra jóval több mint félmillió munkanélküli lehet hazánkban.

A FELMÉRÉSEK ALAPJÁN ÖSSZESEN 550-600 EZER MUNKANÉLKÜLI ADÓDIK MAGYARORSZÁGON, AMI 12-13%-OS MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁT IMPLIKÁL.

A hivatalos munkanélküliségi számok ennél visszafogottabb számokat mutatnak, a márciusi adat 280 ezer munkanélküliről tanúskodott, miközben a Portfolio értesülése szerint április közepe után a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 330 ezer fő volt az álláskeresők száma. Vagyis, a foglalkoztatási szolgálat ennyi munkanélküliről tudott, az állásvesztés folyamatos az országban, és sokan nem tudnak azonnal regisztrálni. A KSH felmérése mindeközben alig több mint 220 ezer munkanélkülit számlált márciusra.

A frissen beérkező makrogazdasági adatok azt sugallják, hogy a leépítési hullám nagyon erős lehet, a feldolgozóipar gyakorlatilag összeomlott márciusban, az ipari termelés kétszámjegyű visszaesést mutatott, a turizmus padlót fogott, miközben a lakossági fogyasztás is elkezdett gyengélkedni. Az igazán nagy összeomlás csak áprilisban indult el, a termelési adatok mélyrepülése pedig a foglalkoztatás meredek csökkenésével járhatott együtt.

A foglalkoztatási szolgálat által regisztrált álláskeresők és a felmérések (Ipsos, Publicus) közötti különbségben az is szerepet játszhat, hogy sokan munkanélkülinek vallják magukat abban az esetben is, ha nem tudnak éppen dolgozni, de a foglalkoztatási szolgálathoz sem jelentkeznek be. Ők a különböző szolgáltatást nyújtók (pl. fogorvos, fodrász, zárva tartó kereskedő), akik a korlátozó intézkedések miatt nem tudják/tudták végezni munkájukat, de hivatalosan nem minősültek munkanélkülinek.

Mindezek alapján viszonylag pontosan tükrözhetik a valóságot a különböző közvélemény-kutatók felmérései, hiszen könnyen lehet, hogy áprilisban félmilliónál is magasabb lehetett azoknak a száma, akik nem dolgoztak (nem végeztek jövedelemszerző tevékenységet), de arra is jó esély van, hogy a korlátozó intézkedések visszavonásával sokan azonnal tudják majd folytatni a(z egyéni) vállalkozásukat. Azonban az elbocsájtott alkalmazottak már más helyzetben vannak, ők tartósabban munkanélküliek lehetnek.

Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akiket leépítettek vagy csődbe ment a vállalat, ahol dolgoztak, hiszen nekik a korlátozó intézkedések feloldása után új munkahelyet kell keresniük. A vállalatok munkahely-teremtő képessége pedig kifejezetten kedvezőtlen lesz ebben a periódusban is, hiszen a magyar gazdaság recessziós időszakot élhet át még az év hátralévő részében is.

portfolio.hu